52
éve
Tudomány kategória
1
éve
2025 – 97 éves korában meghalt Jim Lovell amerikai űrhajós, aki négyszer repült az űrben, kétszer a Holdhoz.
Teljes nevén: James Arthur Lovell. A NASA egyik legtapasztaltabb űrhajósa volt: négyszer repült, összesen 715 órát töltött az űrben. Az Apollo–8 legénységének tagjaként 1968-ban az elsők között repült el a Hold körül, és látta a Föld felkelését a holdhorizont mögül – az erről készült "Earthrise" fotó a korszak jelképe lett. 1970-ben az Apollo–13 küldetés terve szerint Lovell a Hold felszínére szállt volna Fred Haise társaságában a Fra Mauro-fennsíkra, míg Swigert a Hold körül maradt volna a parancsnoki modulban. Indulás után kb. 56 órával felrobbant az egyik oxigéntartály a szervizmodulban. Ez súlyos energia- és oxigénhiányt okozott. A holdkompot („Lunar Module”) mentőcsónakként használták, és lemondtak a Holdra szállásról. Az űrhajó már a Hold felé tartott, és hogy haza tudjanak jönni, holdkerülő pályán folytatták útjukat – tehát elrepültek a Hold mögött, de nem álltak holdkörüli pályára és nem szálltak le. Ekkor hangzott el a híres mondat: "Houston, we've had a problem." Több mutatása
125
éve
1901 – Megszületett Ernest Lawrence, Nobel-díjas amerikai fizikus, aki az atombombán dolgozott, és felfedezte a rák elleni sugárkezelést.
Teljes neve: Ernest Orlando Lawrence. 1939-ben kapott fizikai Nobel-díjat a ciklotron feltalálása és alkalmazásai területén végzett munkájáért. A 103-as számú kémiai elemet a tiszteletére nevezték el laurenciumnak. Ő vezette be J. Robert Oppenheimert abba a kutatási programba, amelyet Manhattan terv néven ismerünk, és amely végül elvezetett az atombomba elkészítéséhez. Tudományos munkájával jelentősen hozzájárult az uránizotópok szétválasztásához (szeparációjához). Saját Édesanyján próbálta ki sikeresen a rák elleni sugárkezelést. 1958 júliusában Eisenhower elnök Genfbe küldte, hogy az atomfegyver-kísérletek felfüggesztéséről tárgyaljon a Szovjetunióval. Genfben azonban megbetegedett és egy hónappal később meghalt. Több mutatása
26
éve
2000 – Meghalt Harsányi János, Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet közgazdaságban való alkalmazásának megteremtője.
Ismert nevén: John Charles Harsányi. Budapesten született. A játékelmélet, azon belül a nem kooperatív információs játékok (Bayesian-játékok) kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának megteremtője. Fontos hozzájárulást nyújtott a játékelmélet és a gazdasági érvelés alkalmazásához a politikai és erkölcsi filozófia és az egyensúlyelemzés tanulmányozása terén. Munkája eredményeként John Forbes Nash-sal és Reinhard Seltennel megkapta az 1994-es közgazdasági tudományos Nobel-díjat. Marx György szerint ő is egy volt a marslakók közül. Több mutatása
351
éve
1675 – London közelében lefektették a Greenwichi csillagvizsgáló alapkövét.
Angolul: Royal Greenwich Obsevatory. II. Károly angol király alapította a Londonhoz közeli Greenwich kisváros királyi parkjában, a tengeri navigációhoz szükséges csillagászatimegfigyelések elvégzése céljából. Az eredeti helyen 1954-től csillagászati és navigációs múzeum működik. Több mutatása
221
éve
1805 – Megszületett Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Eredeti nevén: Schedel. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, a Kisfaludy Társaság másodelnöke. Nagy érdeme a magyar irodalomtörténetnek rendszeres tudományos formába öntése. Több mutatása
130
éve
1896 – Tesztrepülés közben lezuhant és másnap meghalt Otto Lilienthal német mérnök, a vitorlázórepülés úttörője.
1889-ben könyvet írt A madarak repülése, mint a repülés művészetének alapja címmel. 1891-ben huszonöt métert siklott saját gyártmányú repülőjével. Különböző siklógépeivel több, mint kétezer repülést végzett. Utolsó repülése során, amelyet egy kétfedeles siklógéppel hajtott végre, lezuhant. "Áldozatok nélkül pedig nem megy" - így örökítette meg a szájhagyomány Lilienthal utolsó szavait. Több mutatása
105
éve
1921 – Megszületett Szebehelyi Győző magyar-amerikai csillagász, gépészmérnök, egyetemi tanár, az Apollo űrhajók egyik pályatervezője.
Névváltozatok: Szebehely Viktor, Victor Szebehely.
36
éve
1990 – A Magellan űrszonda elérte a Vénusz bolygót.
Napra pontosan 471 évvel Magellán hajóinak indulása után érkezett meg az űrszonda a Vénusz bolygóra.
11
éve