Ma Mária névnapja van

Tudomány kategória

100 éve

1926 – Budapesten meghalt Liebermann Leó, orvos, vegyész, a magyar biokémia alapvető alakja.

Liebermann Leót tanulmányai végeztével a bécsi egyetemen 1874-ben avatták orvosdoktorrá. 1879-ig az innsbrucki egyetemen dolgozott, utána 1902-ig a budapesti Állatorvosi Főiskolán volt a kémia professzora. Ő vezette 1881-től az első magyar Borvizsgáló (később Állami Vegykísérleti) Állomást, valamint 1892. és 1902. között az Országos Chemiai Intézet és a Központi Vegykísérleti Állomás igazgatója is volt. Nevéhez fűződik a magyar biológia biokémiai ágának kialakulása, több módszert is kidolgozott a különböző élelmiszerek tápanyagtartalmának, szennyeződéseinek meghatározására. Jelentősek voltak az embriokémiával és a fehérjékkel foglalkozó kutatásai is. Több mutatása

Teljes esemény 0

1926. 07. 20. Meghalt Tudomány Magyar

89 éve

1937 – Meghalt Guglielmo Marconi Nobel-díjas fizikus, akit a rádió feltalálójának tartunk, bár nem ő találta fel.

Megvalósította az első Transz-Atlanti rádió-összeköttetést. Nikola Tesla asszisztense volt Amerikában, ahol láthatta kutatásait és annak eredményeit. Marconi 1901-ben sikeresen bemutatta a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását, a rádió feltalálásáért 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Tesla beperelte, azzal a váddal, hogy Marconi ellopta a találmányát. Az Amerikai Legfelső Bíróság hivatalosan Teslának tulajdonította a rádió feltalálását, a döntés Tesla halála után lett érvényesítve. A jelentés alapján Tesla szabadalmát már 1896-ban bemutatta, továbbá a rádió más feltalálók eredményeit is tartalmazza, ezért Marconitól megvonták a rádió feltalálásának elsőségét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1937. 07. 20. Meghalt Tudomány Technika

111 éve

1915 – Meghalt Sir Sandford Fleming skót-kanadai mérnök, feltaláló, aki létrehozta az időzónákat.

Skóciában született, majd 18 évesen migrált Kanadába, ahol vasútmérnökként dolgozott az első Kanadát átszelő vasútvonalon. Itt találta szükségesnek az egységes időmérés bevezetését, mivel addig mindenhol helyben mérték az időt a nap járása szerint, de ez a vasúti menetrend létrehozásához nem volt használható. A világot 24 időzónára osztotta és a szélességi körök kezdetéhez igazítva Greenwichbe tette az időzónák kezdetét, a GMT (Grenweech Mean Time) létrehozásával.Ő tervezte Kanada első postabélyegét 1851-ben, amin a Kanada nemzeti állata, egy hód volt látható. Nyugdíjas éveiben tudományos munkával és írással foglalkozott, tudományos intézetet hozott létre. 1897-ben Viktória Királynő lovaggá avatta. Több mutatása

Teljes esemény 0

1915. 07. 22. Meghalt Tudomány

104 éve

1922 – Megszületett John B. Goodenough, Nobel-díjas amerikai kémikus, fizikus, a lítium-ion akkumulátor megalkotója.

Teljes nevén: John Bannister Goodenough. A lítiumion-akkumulátorok kifejlesztésében elért eredményeiért kapta a 2019-es kémiai Nobel-díjat. 90 éves kora után is aktívan dolgozott találmánya továbbfejlesztésén, a szilárdtest akkumulátorok kidolgozásán.Áttörését 1980-ban érte el az Oxfordi Egyetemen, ahol olyan akkumulátort hozott létre, amely nagyon gyorsan elterjedt a telefonokban, laptopokban és táblagépekben, valamint szívritmus-szabályozókban és más orvostechnikai eszközökben, majd később, a ma használt elektromos járművekben. Több mutatása

Teljes esemény 0

1922. 07. 25. Született Tudomány Technika