69
éve
Tudomány kategória
6
éve
76
éve
56
éve
1970 – Meghalt Egyed László geofizikus, az ELTE Geofizikai Tanszékének vezetője.
Kossuth-díjas, egyetemi tanár, az ELTE Geofizikai Tanszékének vezetője, az MTA tagja.
172
éve
1854 – Megszületett George Eastman, a Kodak atyja, aki lehetővé tette a fényképezést az átlagemberek számára.
George Eastman sikeres bankárként, 23 évesen, egy hosszabb utazásra készülve szeretett bele a fényképezésbe. Három év alatt sikerült az időigényes és macerás technológiát is egyszerűsítenie: otthoni laboratóriumában megalkotta az úgynevezett nedves üveglemez helyett a szárazlemezt. Zselatinréteggel bevont találmányát szabadalmaztatta Angliában és az USA-ban is, majd felmondott a banknál, és megalapította saját kis vállalatát Rochesterben. 1888-ra kifejlesztette a papíralapú tekercsfilmet és hozzá egy egyszerű kamerát: a Kodakot 25 dollárért már bárki megvehette és elkezdhetett fotózni. Miután a celluloidfilmet is feltalálta egyik vegyésze, a Kodak töretlen szárnyalásba kezdett, 1932-re már 10 ezer ember dolgozott a cégnél. Az örök agglegény Eastman 77 éves korában öngyilkos lett, nem tudta elfogadni, hogy fájdalmas gerincbetegsége tolókocsiba kényszerítse. Búcsúlevelében azt írta: megtette ami a dolga volt. 75 milliós vagyonát teljes egészében jótékonysági célokra fordította. Több mutatása
56
éve
1970 – Thor Heyerdahl norvég utazó vitorlás nádcsónakjával átszelte az óceánt.
Ezzel az expedícióval azt szerette volna bizonyítani, hogy az ókorban is volt lehetősége az embereknek az óceán átszelésére. Hét társával kelt útra, egy vitorlás nádcsónakon. 1 évvel korábban már megpróbálkoztak a terv teljesítésével, de a csónak az út feléig sem bírta, így idő előtt fel kellett adniuk a próbálkozást. Az első csónakot - a neve Ré - a Nílus partján termő papiruszsásból készítették a Csád-tó mellet élő afrikai halászok, akik mind a mai napig ilyen csónakokat használnak a halászatok során. A második csónakot - a neve Ré-II. - már az andoki indiánok készítették a Titikaka-tó partján, de szintén papiruszsásból. Marokkóból Szafi kikötőjéből indultak. Az út 6100 kilométer volt, 57 napig tartott és szerencsésen megérkeztek Barbados szigetére. Az út során a résztvevők hivatalosan is dokumentálták a tengeri szennyezés mértékét, amit az ENSZ megbízásából mintákkal támasztottak alá. Több mutatása
490
éve
1536 – Meghalt Rotterdami Erasmus, németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus, teológus.
Az észak-európai humanizmus legjelentősebb képviselője. Minden idejét az irodalomnak szentelte, antik görög műveket olvasott és fordított latinra, a tiszta latin nyelvet mindenek fölé helyezte. 1509-ben adta ki A balgaság dicsérete című művét, ezzel vált Európa-szerte ismertté. 1516-ban került kiadásra az Újszövetségi Szentírás latin fordítása, amit főművének tekintett. Több mutatása
20
éve
82
éve
1944 – Megszületett ifj. Rubik Ernő építész, játéktervező, a Bűvös kocka feltalálója.
Budapesten született. Kossuth-díjas, legmagasabb magyar állami kitüntetés, a Szent István Rend (2014) tulajdonosa. Apja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező az esztergomi repülőgépgyárban, anyja költő volt. 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult tovább. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd visszament tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, majd adjunktus, docens lett. A nyolcvanas évek elején főszerkesztője volt az ?És játék című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke. A Magyar Mérnök Akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint játékszoftverek fejlesztése és építészeti témák kötik le. Rubik kocka története Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni. Az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de ez így nem sikerült, mivel egy idő után a gumiszalagok elszakadtak, majd próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka, ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogyan mozognak egymáshoz képest. Rubik Ernő – saját bevallása szerint – csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas (mivel ezért alkotta meg), hanem jó játék, és így értékesíthető is. A kocka színezésre Rubik Ernő külön gondot fordított; ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két átellenes (párhuzamos) oldal színei a sárga komponensben különböznek; tehát így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld. Sikerét leginkább annak köszönheti, hogy 3 dimenziós, és akárhogy is mozgatjuk, a játék egy darabban marad. Több mutatása
412
éve