Ma Mária névnapja van

Tudomány kategória

227 éve

1799 – Megtalálták a Rosette-i követ, aminek a segítségével fejtették meg az egyiptomi hieroglifákat.

Néhol rosettai kő néven is említik. Sötét színű gránit tömb, melyre ugyanannak a szövegnek három fordítását vésték: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. A három nyelvű szöveg segítségül szolgált 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez. A követ 1802 óta a londoni British Museum őrzi. Több mutatása

Teljes esemény 0

1799. 07. 15. Történelem Tudomány

51 éve

1975 – Útjára indult a Szojuz-19 és az Apolló űrrakéta, hogy összekapcsolódva létrehozzák az első nemzetközi űrállomást.

A Szovjetunióban Föld körüli pályára állították a Szojuz-19 űrhajót, Alekszej Leonovval és Valerij Kubászovval a fedélzeten. Hét óra múlva az Egyesült Államok fellőtte az Apolló űrrakétát, melyen Thomas Stafford, Vance Brand és Donald Slayton indult az űrbe. A két űrhajót július 17-én kapcsolták össze, ezzel létrejött az első nemzetközi űrállomás. Több mutatása

Teljes esemény 0

1975. 07. 15. Történelem Érdekes Tudomány Technika

57 éve

1969 – Elindult az Apollo-11 űrhajó Cape Kennedyről a Holdra.

Közép-európai idő szerint 14.32 órakor indult el, fedélzetén Neil Armstronggal, Edwin Aldrinnal és Michael Collinsszal. 1969.07.20-án, közép-európai idő szerint 21.17 órakor Neil Armstrong és Edwin Aldrin az Apollo-11 Eagle leszállóegységén a Holdra ért. Július 21-én 2.56 órakor Armstrong lépett elsőként a Hold felszínére, valamivel később követte Aldrin is, aki kitűzte az amerikai zászlót. Michael Collins eközben a Hold körül keringett a parancsnoki kabinban. A rakéta indítását és a Holdra szállást mintegy 500 millió ember kísérte figyelemmel. Július 24-én 17.51-kor tért vissza az Apollo-11 űrhajó, és szállt le a Csendes-óceánon. Több mutatása

Teljes esemény 0

1969. 07. 16. Érdekes Tudomány Technika

81 éve

1945 – Alamogordoban, Új-Mexikóban végrehajtották az első kísérleti atomrobbantást.

A kísérletet Manhattan Project-nek nevezték. Plútónium alapú bombát robbantottak. A jelen lévő Teller Ede erről így nyilatkozott: "Olyan volt, mint amikor egy teljesen sötét szobában hirtelen elhúzzák a függönyöket, és mindent elönt a Nap átható ragyogása. Egy pillanatig megrémített, amit láttam". Több mutatása

Teljes esemény 0

1945. 07. 16. Történelem Tudomány Technika

82 éve

1944 – 46 éves korában meghalt William James Sidis amerikai csodagyerek, aki 16 évesen végzett a Harvardon.

46 évesen agyvérzésben halt meg. Ukrajnából áttelepült szülei mindig felnőttként kezelték a zseninek nevelték. Hároméves korára már írt-olvasott, hatéves korára pedig már elvileg beszélt oroszul, franciául, németül, héberül, örményül és törökül, latinul és angolul. 1914-ben, 16 éves korában ő volt az egyetem legfiatalabb diplomása. Az egyetemen társai gyakran gúnyolták, és érzelmi kapcsolatai sem alakultak ki. Szinte állandóan a média figyelmének középpontjában élt. 1925-ben megjelent leghíresebb könyve, a The Animate and the Inanimate, amiben többek között olyanról is írt, amiket mi ma fekete lyukakként ismerünk. Írt egy 1200 oldalas értekezést az USA történelméről és egy rövidebb könyvet a villamosjegyekről, amiket gyűjtött. Városról városra költözött és álneveket használt. álnevek miatt nem tudni, pontosan hány könyve jelent meg. A 30-as évek elejétől több olyan állása is volt, ami nem igényelt komoly szellemi munkát, ezért gyakran hozták fel példaként arra, hogy a csodagyerekek nem mindig aknázzák ki a zsenialitásukat. Több mutatása

Teljes esemény 0

1944. 07. 17. Meghalt Tudomány

474 éve

1552 – Bécsben megszületett I. Rudolf magyar király, akit a politikánál jobban érdekelt az asztrológia.

II. Rudolf néven német-római császár és cseh király. A politika helyett az asztrológia, az alkímia és a művészetek érdekelték. Prágai udvarában tette legfontosabb csillagászati felfedezéseit Johannes Kepler. I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő fiaként 1563-tól 1571-ig nagybátyja, II. Fülöp spanyol király udvarában nevelkedett. 1572. szeptember 8-án koronázták magyar királlyá Pozsonyban, 1575-ben cseh és római királlyá, 1576-ban pedig német-római császárrá. 1583-tól a prágai Hradzsinban élt, ahová áttette a birodalom kormányzati székhelyét is. Fokozatosan romlott az elmeállapota, gyűlölték a rokonai és összeesküvéseket szőttek ellene. Szembe kellett néznie a birodalmat fenyegető törökökkel és a vallási megosztottsággal. 1606-ban a Bocskai István vezette felkelők a bécsi béke megkötésére kényszerítették, amelyben le kellett mondania Erdélyről, biztosítania kellett a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és megerősítenie a rendi alkotmányt Magyarországon. 1608-ban II. Mátyásnak részben sikerült kiszorítania a hatalomból az osztrák, a magyar és a morva rendek segítségével. Minden tényleges hatalomtól megfosztva, bezárkózva élt a Hradzsinban, ahová meghívta a kor neves művészeit és tudósait. Korának legnagyobb műgyűjtője volt. 1612. január 20-án halt meg, a prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1552. 07. 18. Született Történelem Tudomány Magyar

292 éve

1734 – Megszületett Csapó József orvos, botanikus, az egyik első magyar nyelvű gyermekgyógyászati szakkönyv írója.

Könyvének címe Kisgyermekek ispitálja, a könyv 1771-ben, Nagykárolyban jelent meg. Más munkái: Új füves és virágos magyar kert, Orvosi Könyvet betegeskedő, szegény sorsú emberek számára.Csapó orvostársának, Weszprémi Istvánnak (1723-1799) már korábban, 1760-ban, Kolozsváron megjelent "A kisded gyermekeknek nevelésekről való rövid oktatás" című, magyar nyelvű gyermekgyógyászati munka. Több mutatása

Teljes esemény 0

1734. 07. 18. Született Tudomány Irodalom Magyar