81
éve
★ Kiemelt esemény
Július 17.
94
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1932 – Megszületett Wojciech Kilar lengyel zeneszerző és filmzeneszerző, aki tagja volt a lengyel avantgárd zenei mozgalomnak (A zongorista).
Filmzenét, szimfonikus és kamaraműveket, egyházi zenét, kórusokat is komponált. Filmzenéiből: A bábú, Egy távoli országból - II. János Pál pápa, Az utolsó napok királya, Kísértet sofőrrel. Több mutatása
51
éve
1975 – Létrejött az első nemzetközi űrállomás.
A Szovjetunióban Föld körüli pályára állították a Szojuz-19 űrhajót, Alekszej Leonovval és Valerij Kubászovval a fedélzetén. Hét óra múlva az Egyesült Államok fellőtte az Apolló űrrakétát, melyen Thomas Stafford, Vance Brand és Donald Slayton indult az űrbe. A két űrhajót július 17-én kapcsolták össze, ezzel létrejött az első nemzetközi űrállomás. 48 órán át repült együtt a két űrhajó. Több mutatása
34
éve
230
éve
1796 – Megszületett Jean-Baptiste-Camille Corot francia festő, aki az impresszionizmus előfutárának tekinthető.
Művészete a klasszikus francia tájfestészet folytatása, de sok vonatkozásban már az impresszionizmus előfutára. Fontosabb képei: A chartres-i székesegyház, Öltözőasztalka, Arles-i lány. Több mutatása
166
éve
1860 – Megszületett Kemény Ferenc sportszervező, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar alapító tagja.
Pedagógus, tanügyi író, békeharcos volt. Egyik alapítója volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, részt vett az újkori olimpiai játékok kezdeményezésében és megszervezésében. Több mutatása
138
éve
1888 – Megszületett Füst Milán, Kossuth-díjas író, költő, esztéta, a magyar szabadvers megteremtője.
Eredeti nevén: Fürst. 2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta. Baumgarten-díjas.
114
éve
1912 – Debrecenben megszületett Kovács Pál hatszoros olimpiai bajnok vívó, sportvezető, honvédtiszt.
Teljes nevén: Kovács Pál Ádám. Kovács Attila és Kovács Tamás világbajnok vívók apja. Helsinkiben csapatban és egyéniben is aranyérmet nyert. 1929 és 1944 között BBTE, a LASE, a HIVK, 1947-től a Ganz Vasas, majd 1954-től a Vasas hétszeres bajnok versenyzője volt. Európa bajnok, hétszeres világbajnok és ötszörös olimpiai bajnok címet szerzett csapatban, egyéniben pedig kétszeres vb-ezüstérmes, kétszeres világbajnok, valamint olimpiai bronzérmes és olimpiai bajnok volt. 1963-tól 1968-ig a Magyar Vívó Szövetség elnöke, 1968-tól a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 1976-tól 1988-ig a Nemzetközi Vívó Szövetség alelnöke volt. Több mutatása
112
éve
1914 – Megszületett Tolnay Klári, kétszeres Kossuth-díjas színésznő, A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Amikor született, még szekéreken járták a falvakat a színészek. Már egészen fiatalon sztár lett, pedig nem végzett főiskolát. A német megszállás alatt nem játszott, csak a háború után lépett újra színpadra. 150 filmben szerepelt a színpadon kívül. Egyik legkedvesebb partnere Mensáros László volt, aki egy jubileumi előadás után kétlovas hintóval kocsikáztatta meg Tolnay Klárit, Klárikát. Utolsó nagy alakítása a Nagymama című vígjáték címszerepe volt.Érdemes művész (1950), Kossuth-díj (1951; 1952), Kiváló művész (1954), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992), A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (1996), Budapest díszpolgára (1997) Több mutatása
109
éve
1917 – Az angol királyi család felvette a Windsor nevet.
Előtte Hannoveri-ház volt a nevük.
106
éve
106
éve
1920 – Megszületett Nils Bohlin, svéd mérnök, a gépkocsik hárompontos biztonsági övének kifejlesztője.
A biztonsági öv a ma is használt formában Nils Ivar Bohlin, a svéd Volvo autógyár mérnökének tervezőasztalán született. Bohlin korábban a Saab gyárnál dolgozott, ott vett részt a repülőgépek katapultüléseinek kifejlesztésében, melyeknél a pilóták biztonsági övvel történő megfelelő rögzítése a szó szoros értelmében élet-halál kérdése volt. A Volvo gyárhoz átkerült mérnök életének legismertebb és legfontosabb alkotása a gépkocsik "V" alakú, hárompontos biztonsági övének kifejlesztése volt. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Nagy László, Kossuth-díjas költő, műfordító (Ki viszi át a szerelmet).
Szécsi Margit férje. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Pályája kezdetén F. Nagy László néven írt.
95
éve
1931 – Megszületett Segesdi György, kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrász.
Érdemes- és kiváló művész.
91
éve
1935 – Megszületett Donald Sutherland, Emmy- és Golden Globe-díjas kanadai színész (Kelly hőse, MASH, Vírus).
1978-ban hazája magas állami kitüntetéssel ismerte el tevékenységét. Amerikai filmekben lett világhírű, mint a Piszkos tizenkettő, a Tű a szénakazalban. Több mint 190 filmben és tévéműsorban látható, szerepet kapott Bernardo Bertolucci Huszadik századában, Casanovát játszotta Federico Fellini 1976-os filmjében, A Robert Redford rendezte Átlagemberekben (1981). Keifer Sutherland színész édesapja. Több mutatása
77
éve
1949 – Megszületett Terence "Geezer" Butler angol zenész, basszusgitáros, a Black Sabbath alapító tagja.
Első zenekara a Rare Red nevet viselte. Itt énekelt Ozzy Osbourne is, aki szintén alapító tagja a brit heavy metal legendának. Tony Iommi és Bill Ward abban az időben a Mithology és a Cumbria nevű zenekarok tagjai voltak, de amikor valami új dologra vágytak, létrehoztak egy közös bandát, amely eredetileg blues zenét játszott, ám végül a világ legelső heavy metal zenekara lettek. Több mutatása
74
éve
72
éve
58
éve
1968 – Bemutatták a Beatles animációs filmjét, a Sárga tengeralattjárót.
A Beatles együttes azonos című, illetve a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band albumok zenéjére épül. Filmtörténeti és rajzfilmtörténeti jelentőségű alkotás, és kultusz film. Több mutatása
51
éve
1975 – Megszületett Terence Chi-Shen Tao ausztrál-amerikai matematikus.
Kínai szülők gyermekeként született Ausztráliában. A magyar Erdős Pál matematikus is tanította 10 éves korában.
44
éve
1982 – Megszületett Vásáry André, férfi szoprán énekes.
Három arany- és egy platinalemezt kapott albumaiért.
37
éve
1989 – Megszületett Verrasztó Evelyn, Európa-bajnok úszó, olimpikon.
Ötvenkétszeres magyar bajnok. Édesapja Verrasztó Zoltán, bátyja, Verrasztó Dávid szintén úszó.
28
éve
627
éve
1399 – Meghalt Szent Hedvig magyar királyi hercegnő, Lengyelország királynője, az utolsó Árpád-házi leány.
Névváltozatok: Anjou Hedvig, Magyarországi vagy Lengyelországi Hedvig, lengyelül: Jadwiga Andegaweńska, litvánul: Jadvyga de Anjou. A Capeting–Anjou-házból származott, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya. 1382-től Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig. A nála 28 évvel idősebb pogány Jagelló Ulászló litván nagyfejedelem (a későbbi lengyel király) lett a férje, akit személyesen nem szeretett, de a Lengyel nép érdekében vállalta a házasságot. Sokat segítette a szegényeket, betegeket, nélkülözőket és sokat imádkozott. Egyetlen gyermeke Erzsébet Bonifácia királyi hercegnő szülését követően hunyt el gyermekágyi lázban 26 évesen. Halála nemcsak az Anjou-ház magyar királyi ágának, hanem az Árpád-ház leányági kihalását is jelentette.A római katolikus egyház 1997-ben szentté avatta. Szobra a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom ún. Rózsakertjének a lépcsősoránál áll, a lengyel- magyar barátság szimbólumaként Szent Kingával szemben. Az alkotást Tóth Dávid szobrászművész készítette. Több mutatása
586
éve
1440 – Nem a Szent Koronával Magyarország királyává avatták I. Ulászlót.
A Szent Koronát nem tehették Ulászló fejére, mert azt az özvegy Erzsébet királyné ellopatta és magánál tartotta. Így a fehérvári bazilikában, Szécsi Dénes bíboros a Szent István ereklyetartójáról levett koronával koronázta meg. 1424-ben született Krakkóban II. Ulászló lengyel király és Hedvig magyar hercegnő gyermekeként, a Jagelló-dinasztia tagja volt. 1439-ben, Albert halála után a magyar főurak egy csoportja I. Ulászló megválasztását támogatta. Rozgonyi Simon püspök vezetésével küldöttség kereste fel Krakkóban, hogy fogadja el felkérésüket. A másik csoport, Garai László nádor és az esztergomi érsek vezetésével az özvegy Erzsébet királynét és a születendő gyermek király trónra kerülését akarta. A két párt között hosszas alkudozás kezdődött, közben az anyakirályné ellopatta Visegrádról a Szent Koronát, amellyel a csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót Székesfehérvárott királlyá koronáztatta. Válaszul 1440. május 21-én I. Ulászló bevonult Budára, majd július 17-én királlyá koronázták. Ekkor Erzsébet királyné a fiával együtt III. Frigyes német-római császárhoz menekült. 1441. január elején hadvezére, Hunyadi János Bátaszéknél döntő győzelmet aratott Erzsébet támogatóinak serege fölött, így I. Ulászló uralma az egész országban megszilárdult. A fenyegető török veszély elhárítására törekedett. Hunyadi már többször győzelmet aratott a törökök fölött, sikereit az 1443-44-es Balkán-félszigetre vezetett "hosszú hadjárat"-tal tetőzte be. I. Ulászló sereget gyűjtött, hogy egy sikeres hadjárattal véget vessen a törökök európai uralmának. Meghírdette az új hadjáratot, amikor a szultán követei a béke fejében Szerbia, Moldva és Havasalföld visszaadását ígérték. A felajánlott feltételek mellett, Hunyadi tanácsára 1444. augusztus 15-én meg is kötötte a 10 évre szóló váradi békét. Nem sokkal ezután Velence, a pápa és több keresztény uralkodó a háború folytatására buzdította, Giuliano Cesarini bíboros, pápai követ pedig a békére tett esküje alól oldotta fel. 1444. szeptemberében megindult a hadjárat a király, Hunyadi és Cesarini vezetésével. A Fekete-tengerig szinte akadálytalanul nyomult előre a 20 000 fős sereg, de Várnánál megtudták, hogy elárulta őket a segítségükre rendelt olasz hajóhad, amely az ellenük felvonuló török sereget átszállította a Boszporusz-szoroson. November 10-én - Hunyadi figyelmeztetése ellenére - a király rohamot vezetett a janicsárok ellen, akik rövid küzdelemben megölték. Ekkor pánik tört ki a magyar seregben, a katonák menekültek, a csata elveszett. A királyon kívül - többek között - Cesarini, Rozgonyi Simon püspök is életét vesztette a csatatéren. Hunyadi is csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni. Több mutatása
573
éve
1453 – Franciaország legyőzte Angliát, ezzel véget ért a százéves háború.
A Százéves háború (1337-1453) az Anglia és Franciaország közt, Flandria gazdag ipari területeiért és a francia trón birtoklásáért folytatott, 116 évig tartó háború volt. A háború 1337-ben vette kezdetét, mikor III. Edward megszállta seregeivel Flandriát. Hatalmas győzelmet aratott a Crécy csatában (1346), sikerét főként 10000 kiválóan képzett, angol hosszúíjjal felszerelt íjászának köszönhette. Miután fia Edward, a Fekete Herceg a Poitiers-i csatában (1356) foglyul ejtette II. János királyt, aki 1350-ben vette át a trónt, a franciák jelentős területeket kényszerültek átadni az angoloknak. A királyért kért váltságdíj részeként Anglia birtokába került Aquitania, majd Calais. 1422-re angol fennhatóság alá kerültek a Loire folyótól északra fekvő területek. A háború fordulópontját 1429-ben Jeanne d?Arc angolellenes mozgalma hozta. A franciák 1453-ra Calais kivételével visszafoglalták területeiket. Érdekességek: Az angolok a hosszúíjat a Százéves háborúban alkalmazták először a kontinensen. Egy képzett íjász percenként 12 nyilat lőtt el. A franciák győzelmét a puskapor időközbeni feltalálása segítette. A háborút teljes egészében francia földön vívták. Az Azincourt-i csatában az angol katonák vérhastól szenvedtek, az íjászok emiatt félmeztelenül harcoltak. Jeanne d?Arc-nak nem volt fegyvere, egy lobogóval indult harcba. Több mutatása
486
éve
1540 – Meghalt I. (Szapolyai) János magyar király, aki a mohácsi katasztrófa után jelentette be trónigényét.
Szászsebesen 53 éves korában, pár héttel agyvérzése után halt meg. 1526-ban, a mohácsi katasztrófa és II. Lajos halála után jelentette be trónigényét szembekerülve I. (Habsburg) Ferdinánddal. Szepesváron született 1487-ben Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő gyermekeként. 1505-ben a köznemesi párt jelölte a trónra, 1511-től erdélyi vajda volt. 1514-ben Temesvárnál megsemmisítő vereséget mért seregével a Dózsa György vezette paraszti hadra, majd kegyetlen kínzások közepette kivégeztette Dózsát és alvezéreit. 1526-ban azon a címen jelentette be trónigényét, hogy az 1505. évi országgyűlés határozata alapján többé idegen királyt nem lehet választani. Ennek alapján hívei az 1526. októberi tokaji országgyűlésen királlyá választották, majd november 11-én Székesfehérvárott meg is koronázták. Szembekerült I. (Habsburg) Ferdinánddal, akit decemberben szintén királlyá választottak hívei, 1527. november 3-án pedig megkoronázták. Magyarország két részre szakadt, ettől kezdve állandóan harcban állt I. Jánossal és az őt támogató törökökkel az ország teljes területe feletti uralomért. 1528-ban I. Ferdinánd hadai megszállták az ország nagy részét, I. János Lengyelországba menekült és a török szultántól kért segítséget. 1529-ben Szulejmán Bécs bevételére indult, hadjárata eredményeként visszakapta I. János a Ferdinánd által elfoglalt területeit és Buda várát. A két király egymás ellen folytatott váltakozó sikerű küzdelmét - V. Károly német-római császár ösztönzésére - az 1538-ban megkötött váradi béke zárta le. Elismerték egymás királyságát, az országot a birtokukban lévő területek határán osztották meg, valamint megegyeztek abban is, hogy I. János halála esetén Ferdinánd örökli a királyságát. 1539. végén Erdélyben összeesküvést szőttek I. János ellen. A lázadókat halálra ítélte, de az ítéletnek már nem tudott érvényt szerezni. 1540. május végén agyvérzést kapott. Nem sokkal halála előtt értesült arról, hogy fia született. Követeket küldött a török Portára, hogy fia, János Zsigmond (II. János) királyságának elismerését kérje. Székesfehérvárott temették el. Több mutatása
210
éve
1816 – Megszületett Joseph Arthur Gobineau francia író, a fajelmélet híve.
A Párizs melletti Ville-d'Avray-ban született. Fő művei: "Értekezés az emberi fajok egyenlőtlenségéről", "A reneszánsz". Egész Európában elterjedt a modern antiszemitizmus Wilhelm Marr német politikus nyomán, aki túllépve a korábbi vallási előítéleteken, megalkotta az antiszemitizmus fogalmát és létrehozta az Antiszemita Ligát. Az elméleti igazolással foglalkozott Gobineau is, aki értekezéseiben kifejtette, hogy az "árja" társadalmak csak úgy tudják megtartani kulturális fölényüket, amíg a zsidók, az afrikaiak és ázsiaiak befolyásától távol maradnak. Véleménye szerint a fajok keveredésével a népek és nemzetek elveszítik életképességüket és alkotóképességüket, így az erkölcsi hanyatlás és a korrupció útjára lépnek. Több mutatása
205
éve
175
éve
1851 – Meghalt Egressy Béni zeneszerző, szövegíró, színész, a Szózat megzenésítője.
Ő szerezte a Szózat zenéjét, valamint ő írta Erkel Ferenc Bánk Bán és Hunyadi László című operáinak szövegét.
157
éve
1869 – Henry M. Flagler és John D. Rockefeller megalapították a Standard Oil társaságot.
A társaságból mindketten dúsgazdagok lettek. A szegény származású, ám tehetséges és szorgalmas Flagler már 20 éves korára összegyűjtött annyi pénzt, hogy beindíthassa saját kereskedését. Néhány szerencsétlen körülmény miatt azonban többször is a nulláról kellett újrakezdenie mindent. 1866-ban családjával együtt átköltözött Ohioból Clevelandbe, és itt rátalált a szerencse. John D. Rockefeller, akit még kereskedő korából ismert, épp olajüzletbe készült belevágni, Flaglernek pedig aranyat érő ötletei voltak. 1896-ben megalapították a Standard Oil-t, és hét év múlva Flaglernek már 6 millió dollárja volt. Floridai utazása során felismerte a remek klímájú hely kiaknázatlan lehetőségeit, és megálmodta a földi paradicsomot. Olcsón vett hatalmas földeket, majd pár év alatt szállodákkal és vasútvonalakkal teli luxusbirodalmat épített. Flagler fényűző életet élt 83 éves korában bekövetkezett haláláig. Több mint 60 millió dolláros vagyonát harmadik felesége, az akkor 45 éves Mary Lily örökölte, ezzel ő lett Amerika leggazdagabb asszonya. Rockefeller 1863-ban olajfinomító vállalatot létesített Cleveland közelében, az elsők között felismerve a motorbenzin jövőjét. 1870-ben megszerezte a világ első nagy kőolajipari monopóliumát, a Standard Oil Company of Ohio nevű céget, ezáltal a kezében tartva az egész amerikai olajipart. Vagyonából rendszeresen jótékonykodott, az alapítvány számos magyart is támogatott. 1891-ben ő alapította a Chicagói egyetemet. Több mutatása
157
éve
1869 – Stewart, az első amerikai nagyáruház létrehozója, megvette a későbbi Garden City területét Long Islanden.
Teljes nevén: Alexander Turney Stewart Az egyházi pályára szánt Stewart 17 évesen vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol korábbi tanulmányainak köszönhetően ókori történelmet tanított egy magániskolában. Néhányszor hazalátogatott Írországba, ahonnan csipkével és rövidáruval megrakodva tért vissza, majd hamarosan rájött, hogy ez sokkal jobb üzlet, mint a tanítás. 1923-ban nyitott egy kis boltot a Broadway-n, amely főként azért tett szert gyorsan nagy hírnévre, mert Stewart módfelett figyelmes volt vevőivel. Alapelve volt, hogy minden vásárlót meg kell tartani, alkalmazottaival viszont rendkívül keményen bánt. Egyre több boltot nyitott, üzleteit újszerűen osztályokra bontotta, vevőcsalogatásra kitalálta a kirakatokat, majd 1848-ra felépíttette a legelső nagyáruházat. New York leggazdagabb embereként 1869-ben elkezdte megépíteni Long Islanden a munkások paradicsomának szánt Garden City-t. Stewart 73 éves korában halt meg, holttestét 1878-ban ellopták, özvegye csak 25 ezer dollárért kaphatta vissza férje földi maradványait. Több mutatása
128
éve
1898 – Megszületett Berenice Abbott amerikai fotográfus.
Leginkább azzal vált ismertté, hogy megmentette Eugene Atget fotográfus munkáit, valamint az 1930-as évek végén elkészítette New York City-t bemutató fényképes dokumentációját. Több mutatása
108
éve
1918 – Meghalt Hesseni Alekszandra Fjodorovna orosz cárné, akinek része volt a cári rendszer megdöntésében.
Hessen–Darmstadti Alexandra, németül: Alix von Hessen-Darmstadt), oroszul: Александра Фёдоровна, teljes nevén: Viktória Aliz Ilona Lujza Beatrix. II. Miklós orosz cárral kötött házassága révén az Orosz Birodalom cárnéja. Személye nagyban hozzájárult a cári rendszert megdöntő forradalom kitöréséhez. Az ortodox egyház mártírként tiszteli és szentté avatta. Több mutatása
82
éve
1944 – 46 éves korában meghalt William James Sidis amerikai csodagyerek, aki 16 évesen végzett a Harvardon.
46 évesen agyvérzésben halt meg. Ukrajnából áttelepült szülei mindig felnőttként kezelték a zseninek nevelték. Hároméves korára már írt-olvasott, hatéves korára pedig már elvileg beszélt oroszul, franciául, németül, héberül, örményül és törökül, latinul és angolul. 1914-ben, 16 éves korában ő volt az egyetem legfiatalabb diplomása. Az egyetemen társai gyakran gúnyolták, és érzelmi kapcsolatai sem alakultak ki. Szinte állandóan a média figyelmének középpontjában élt. 1925-ben megjelent leghíresebb könyve, a The Animate and the Inanimate, amiben többek között olyanról is írt, amiket mi ma fekete lyukakként ismerünk. Írt egy 1200 oldalas értekezést az USA történelméről és egy rövidebb könyvet a villamosjegyekről, amiket gyűjtött. Városról városra költözött és álneveket használt. álnevek miatt nem tudni, pontosan hány könyve jelent meg. A 30-as évek elejétől több olyan állása is volt, ami nem igényelt komoly szellemi munkát, ezért gyakran hozták fel példaként arra, hogy a csodagyerekek nem mindig aknázzák ki a zsenialitásukat. Több mutatása
80
éve
79
éve
67
éve
1959 – Elhunyt Billie Holiday, amerikai jazz énekesnő.
1959 májusában összeesett szív-és májműködési zavarok miatt. Július 17-én a kórházban meghalt, végleg feladta a küzdelmet a heroinnal és beteg szívével szemben. Több mutatása
64
éve
52
éve
49
éve
1977 – Meghalt Witold Małcużyński lengyel zongoraművész.
Neve más írásmóddal: Witold Malcuzynski. Testvére Karol Małcużyński parlamenti képviselő és újságíró.
42
éve
1984 – Meghalt Vén Emil Munkácsy-díjas festőművész (Halászfalu, Toulon, Picasso, Csendélet kerámiákkal).
Budapesten 82 éves korában halt meg. Származásával magyarázható képeinek mediterrán derűje, színvilágának tüzes ragyogása. 1902-ben született Fiuméban Vén Kálmán és Scipione Concetta Mária gyermekeként. "Emilio", ahogy becézték (majd ez lett későbbi művészi megszólítása is), Triestben végezte alsófokú iskoláit, 1915-ben került a család Budapestre. 1917-ben az Iparrajziskolába járt, 1918-ban fényképész-tanoncnak szerződött, 1922-ben szerzett segédlevelet. 1919-ben Uitz Béla Proletár Képzőművészeti Műhelye, majd 1921-től a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. Először Benkhard Ágost, majd Rudnay Gyula volt a mestere, Barcsay Jenővel, Hincz Gyulával és Istókovits Kálmánnal dolgozott egy műteremben. 1925-től a makói művésztelepet vezette Rudnay Gyula megbízásából. Makón ismerkedett meg József Attilával és Juhász Gyulával, 1927-ben itt telepedett le. Az 1930-as években Itáliában, Dalmáciában, Magyarországon, Spanyolországban és Franciaországban tartózkodott Picasso, Hemingway, Pablo Casals, József Attila és Juhász Gyula társaságában. Krúdy Gyulát és Thomas Mannt is kedvelte, kifejező portrét festett valamennyikükről, ahogy családtagjairól, továbbá Dutka Ákosról és Lyka Károlyról is. 1933-ban Hódmezővásárhelyre költözött, ahol barátságot kötött Kohán Györggyel. 1934-ben a Tornyai Társaság megalapításában vett részt. 1937-ben Pécelre, majd Örkénybe költözött, 1940-ben telepedett le véglegesen Budafokon. 1948-tól 1962-ig a KPVDSZ Képzőművészeti Szabadiskolájának tanára, közben 1948. és 1955. között az Iparművészeti Főiskola alakrajz tanára is volt. 1950-ben Munkácsy-díjjal, 1972-ben a Munka Érdemrenddel tüntették ki. 1965-ben Franciaországba utazott, és kiállítást rendezett Toulonban, 1973-ban Makón és Hódmezővásárhelyen. 1974-ben a Marosmenti Művésztelep munkájában vett részt. 1984-ben a könyvhéten dedikálta Losonci Miklós róla írt könyvét. A budafoki temetőben helyezték végső nyugalomra. Pató Róza szobrászművész készítette a síremlékét. 2002-ben, születése 100. évfordulóján Budafokon felavatták portrészobrát, amelyet Huber József alkotott. Vén Emil számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és más közgyűjtemény. Több mutatása
11
éve
2015 – Versenybalesetet és 9 hónapnyi kómát követően meghalt Jules Bianchi francia autóversenyző, Formula–1-es pilóta.
Kilenc hónapig feküdt kómában, állapota nem javult, és végül szülei otthonához közel, egy nizzai kórházban hunyt el 285 nappal balesetét követően. A Formula–1 1950-től íródó története során Bianchi a 38. (az Indy 500 áldozatait leszámítva a 31.) pilóta aki versenyhétvégén szerzett sérüléseibe halt bele. Több mutatása
6
éve
2020 – Meghalt John Lewis amerikai politikus, polgárjogi aktivista, akit 43 éven keresztül megválasztottak kongresszusi képviselőnek.
1963–66 között a Martin Luther King vezette polgárjogi mozgalom diákszervezetének (Student Nonviolent Action Committee) elnöke volt. 1987. január 3-tól haláláig, 2020. július 17-ig kétévente újra és újra megválasztották Georgia állam képviselőjének a washingtoni kongresszusba. A demokráciáért és az erőszakmentes konfliktuskezelésért dolgozott, híres jelmondata: "Ha nem mi, akkor ki? Ha nem most, akkor mikor?" Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Ráday Mihály, Kossuth-, és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, tévés szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke.
Édesapja: Ráday Imre színművész (1905-1983), édesanyja Ferda Manyi divattervező, festőművész (1904-1964).Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a rendező szakát. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. Operatőrként számos filmben dolgozott, talán a legismertebb a Keménykalap és krumpliorr című gyermekfilmsorozat.Nevéhez fűződik az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett, a műemlékvédelem jó és rossz példáival foglalkozó Unokáink sem fogják látni című városvédő tévéműsor, amelynek operatőre is volt. Megszervezte a "városvédő fotózást", amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel. Több mutatása
3
éve
2023 – Meghalt Lator László, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas költő, esztéta, műfordító, irodalomtörténész.
A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
137
éve
109
éve
1917 – Megszületett Phyllis Diller amerikai komikus és hangverseny zongorista, aki szörnyű kinézetéről volt ismert.
Szörnyű kinézetéről és a férjéről, Fangról szóló történeteiről ismert.
63
éve
1963 – A Hunnia Filmstúdióban befejezték a Fotó Háber című bűnügyi játékfilm forgatását.
A főszereplő Ruttkai Éva, a rendező Várkonyi Zoltán.
53
éve
1973 – Megszületett Bozsó Péter színész, szinkronszínész, aki Stan hangja volt a South Park sorozatban.
Leghíresebb szinkron szerepei a Dragon Ball Z-ben és Dragon Ball GT-ben Vegita és a South Park c. sorozatban Stan.
50
éve
1976 – Megkezdődött a huszonegyedik újkori Nyári Olimpia a kanadai Montreálban.
A müncheni olimpián történt terrortámadás hatására a montreali játékokon szinte nagyobb hangsúly volt a biztonságon, mint a sporton. Az afrikai országok politikai okok miatt távol maradtak az 1976-os játékoktól, így alig több mint 6000 résztvevő versenyzett 198 aranyéremért. Ezen az olimpián ismerte meg a világ a fiatal és tehetséges Nadia Comanecit; a 14 éves román tornászlány három aranyat is nyert. A magyarok a korábbi olimpiákhoz képest viszonylag kevés aranyérmet szereztek, de mindegyik győzelem emlékezetes volt. Újdonsült tornászbajnokunk, Magyar Zoltán lólengés-gyakorlata után állhatott a dobogó legfelső fokára (és mindenki emlékszik a bemutatott virtuóz "Magyar vándor"-ra), a vízipólósok egy remek csapattal 12 év után szereztek ismét aranyat. A hagyományokat folytatva ezen az olimpián is lett magyar vívóbajnok Tordasi Ildikó tőrvívónak köszönhetően, míg Németh Miklós az atlétikai pályán diadalmaskodott: 94,58 m-es világcsúccsal nyerte a gerelyhajítást. A magyarok a négy aranyérem mellett 5 ezüst és 13 bronzéremmel tértek haza. Több mutatása
39
éve