94
éve
Sport kategória
78
éve
1948 – Befejeződött a tizennegyedik újkori Nyári Olimpia Londonban; az utolsó Olimpia, amelyen művészeti verseny is volt.
A II. Világháború miatt elmaradt a Tokióba, majd Helsinkibe tervezett 1940-es és a Londonba tervezett 1944-es Olimpia, így a XI. után a XIV. Játékokra került sor 1948-ban a brit fővárosban. A Wembley-stadionbéli megnyitón 59 ország több mint 4000 sportolója vonult fel. A magyarok számára sikerekben és érmekben gazdag volt a londoni Olimpia. Elek Ilona, 12 évvel első olimpiai aranyérme után ismét bajnok lett tőrvívásban. A kardvívók sem szakítottak a jól bevált hagyománnyal; a csapat aranyérme mellett Gerevich Aladár az egyéni aranyat is kiérdemelte. A dobogó legfelső fokára állhatott két ökölvívő: a harmatsúlyú Csík Tibor és a középsúlyú Papp László, és bajnok lett a szupernehézsúlyú bírkózó Bóbis Gyula is. A két magyar aranyatléta a távolugró Gyarmati Olga és a kalapácsvető Németh Imre lett. Ezen az Olimpián lett bajnok a céllövő Takács Károly, valamint talajon a tornász Pataki Ferenc. A magyar küldöttség összesen tíz arany-, öt ezüst- és 13 bronzéremet szerzett. Több mutatása
68
éve
1958 – Meghalt Tilli Endre, világbajnok magyar vívó, edző, szakíró.
A Budapesti Vasas vívójaként 1948-tól 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban. Mindhárom fegyvernemben versenyzett, pályafutása elején kardvívásban, később tőrvívásban ért el jelentős eredményeket. A magyar férfi tőrcsapat tagjaként két olimpiai és négy világbajnoki érmet nyert. Tudományos alapossággal foglalkozott a vívással, több vívószakkönyv társszerzője. Visszavonulása után az egyiptomi vívóválogatott edzője lett, illetve nemzetközi versenyeken bíróként vett részt. Az írországi Shannon környékén – a philadelphia-i világbajnokságra utazva – repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Művei többek közt: Tőr- és párbajtőrvívás (1953), A kardvívás (1954), A magyar vívás kézikönyve (1955) Sporteredményei többek közt: Tőrvívásban kétszeres olimpiai 3. helyezett: 1952, Helsinki, 1956, Melbourne, Világbajnok: 1957, Párizs. Kardvívásban főiskolai világbajnok: 1949, Budapest. Több mutatása
67
éve
58
éve
38
éve
1988 – Meghalt Enzo Ferrari olasz versenyautó-tervező, a Ferrari autógyár alapítója.
Húszéves korában autóversenyző lett, de már 1938-ban megvált az Alfa Romeo vállalattól és saját autógyárat alapított. Az 1950-es Grand Prix-n már saját tervezésű autót indított. Azóta páratlan rekordgyőzelmek és sok csalódás követte egymást, de a Ferrari napjainkban az egyik legnépszerűbb autó. Több mutatása
104
éve
1922 – Megszületett Tilli Endre, világbajnok magyar vívó, edző, szakíró.
A Budapesti Vasas vívójaként 1948-tól 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban. Mindhárom fegyvernemben versenyzett, pályafutása elején kardvívásban, később tőrvívásban ért el jelentős eredményeket. A magyar férfi tőrcsapat tagjaként két olimpiai és négy világbajnoki érmet nyert. Tudományos alapossággal foglalkozott a vívással, több vívószakkönyv társszerzője. Visszavonulása után az egyiptomi vívóválogatott edzője lett, illetve nemzetközi versenyeken bíróként vett részt. Az írországi Shannon környékén – a philadelphia-i világbajnokságra utazva – repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Művei többek közt: Tőr- és párbajtőrvívás (1953), A kardvívás (1954), A magyar vívás kézikönyve (1955) Sporteredményei többek közt: Tőrvívásban kétszeres olimpiai 3. helyezett: 1952, Helsinki, 1956, Melbourne, Világbajnok: 1957, Párizs. Kardvívásban főiskolai világbajnok: 1949, Budapest. Több mutatása
118
éve
5
éve
2021 – Megszületett Gerd Müller világ- és Európa bajnok német válogatott labdarúgó, akit minden idők egyik legjobb támadójának tartanak.
Teljes nevén Gerhard Müller, becenevei: „Bomber der Nation” (a nemzet bombázója) és „kleines dickes Müller” (kis kövér Müller). Számos gólrekord fűződik a nevéhez, csak Pelé és Romário előzi meg őt a góllövő örökranglistán. Több mutatása
52
éve