65
éve
Sport kategória
41
éve
1985 – Aláírták a magyarországi Forma 1-es autóverseny-futamok rendezéséről szóló megegyezést.
A Magyar Nagydíjat 1986 óta rendezik meg a Budapest melletti Mogyoród külterületén található Hungaroringen. A pálya 2003-ban nyerte el jelenlegi vonalvezetését. Hossza 4,381 méter, a versenytáv 70 kör, vagyis összesen 306,67 km. Egyetlen alkalommal, 1936-ban rendeztek már Grand Prix versenyt a Népligetben, ez azonban még nem volt hivatalos világbajnoki futam. Több mutatása
12
éve
2014 – Meghalt Sándor Károly (Csikar) labdarúgó, az Aranycsapat tagja.
Kiváló szélső csatár volt, aki gyors felfutásairól és éles szögből elért góljairól volt híres. Az Aranycsapat idején Budai volt a riválisa a poszton. Sebes Gusztáv a Honvéd szélsőjét favorizálta, aki kiválóan összeszokott Kocsissal. Így lemaradt az 1952-es olmpiai aranyról, nem játszott az évszázad mérkőzésén, csak csere volt és az 1954-es világbajnokságra sem nevezték, bár kiutazott a csapattal. Becenevét saját bevallása szerint onnan kapta, hogy nem volt olyan labda, amit ne próbált volna megszerezni, kicsikarni. 1949 és 1964 között 75 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 27 gólt szerzett. Az ötvenes évek elején többnyire tartalék volt. 1957-től a válogatott csapatkapitánya volt. Részt vett a 1958-as svédországi és 1962-es chilei világbajnokságon. Több mutatása
13
éve
2013 – Meghalt Gurics György olimpiai bronzérmes, világbajnok birkózó, edző.
1946-tól a Ganz TE, 1950-től a Budapesti Honvéd versenyzője volt, 16-szoros magyar bajnok. 1952-ben olimpiai bronzérmet szerzett, 1961-ben világbajnok, 1955-ben és 1958-ban vb-ezüstérmes, 1963-ban bronzérmes volt. 1960-tól edzőként dolgozott a válogatott keretnél, 1964-től vezetőedző, majd 1979-től 1983-ig a BVSC edzője volt.Felesége Pásztor Erzsébet világbajnok kézilabdázónő. Több mutatása
81
éve
1945 – Megszületett Franz Beckenbauer világbajnok német labdarúgó, edző, csapatvezető, akinek beceneve Der Kaiser (a császár) volt.
Játékosként 1974-ben, szövetség kapitányként pedig 1990-ben volt világbajnok.
66
éve
1960 – Befejeződött a tizenhetedik újkori Nyári Olimpia Rómában.
A Rómában rendezett Olimpia versenyszámait lehetett először televízión is követni, 83 ország több mint ötezer sportolója küzdött a bajnoki címekért. A magyarok a korábbi évekhez képest viszonylag kevés érmet szereztek, 6 arannyal, 8 ezüsttel és 7 bronzzal térhettek haza. A kardvívók továbbra is tartották magukat a hagyományokhoz: csapatban ismét bajnokok lettek, egyéniben pedig immár másodszor lett aranyérmes Kárpáti Rudolf. A vízilabdázók sajnos szakítottak a tradíciókkal, bajnoki cím helyett a harmadik helyet szerezték meg. A férfi öttusa csapat is megvédte bajnoki címét, egyéniben pedig Németh Ferenc állhatott a dobogó tetejére. A kajakozók erejéből most csak ezüst- és bronzérmekre futotta, kenu egyesben viszont ezer méteren olimpiai bajnok lett dr. Parti János. Ezen az olimpián is lett magyar öklözőbajnok: Török "Béka" Gyula légsúlyban volt a legjobb. A Római Olimpia szomorú szenzációja az első igazi doppingügy, a tiltott teljesítményfokozó szerek miatt meghalt a dán kerékpáros, Krud Jensen. Több mutatása
54
éve
1972 – Befejeződött a huszadik újkori Nyári Olimpia Münchenben, mely terrorcselekmény és a 100. magyar aranyérem miatt emlékezetes.
Politikai szempontból meglehetősen tragikusan alakult a vidáman induló müncheni olimpia: szeptember 5-én palesztin terroristák 11 izraeli sportolót meggyilkoltak. A NOB elnöke azonban nem engedte, hogy a véres esemény hatással legyen az Olimpiára, így a játékokat az eredeti terveknek megfelelően végigjátszották. 121 ország versenyzői mérték össze erejüket, a magyarok rekordszámú résztvevőt, 232 sportolót delegáltak az eseményre. A huszadik olimpia hőse kétség kívül az amerikai úszó, Mark Spitz volt, aki hét versenyszámot is megnyert, és mindet világcsúccsal. A magyarok itt nyerték el századik olimpiai bajnoki címüket, dr. Hegedűs Csaba bírkózónak köszönhetően. Ezen kívül további öt aranyérmet, 13 ezüstérmet és 16 bronzérmet szereztek a magyarok; a dobogó tetejére Gedó György ökölvívó, két ezüstérem után Földi Imre súlyemelő, Balczó András öttusázó, valamint Fenyvesi Csaba párbajtőrőző és a férfi párbajtőrcsapat állhatott még. Több mutatása
14
éve
144
éve
1882 – Megszületett Ónody József úszó.
Ónody József 1906-ban Athénban a soronkívüli olimpián a győztes magyar úszóválogatott tagja. 1909-ben a 100 yardos gyorsúszásban országos bajnok volt. 1903-1908 között a Magyar Úszó Egyesület vízilabda bajnokcsapatában is játszott. A két világháború között a Magyar Úszók Egyesütetének mindenes titkára, főtitkára, majd ügyvezetője volt. (Meghalt 1957.04.17) Több mutatása
113
éve