Ma Marcell névnapja van

Sport kategória

66 éve

1960 – Rómában rendezték meg az 1960. évi nyári olimpiát. A megrendezés jogáért Budapest is versenyzett.

A sportesemény rendezési jogáért pályázó másik város Budapest volt, azonban az 1956-os forradalom leverése után "a vasfüggöny mögött maradt Magyarország" esélyei jóval kedvezőtlenebbek voltak. Az olaszok a gyönyörű történelmi környezetben remek olimpiát rendeztek. A versenyeken 83 ország 5133 sportolója indult, s a legtöbb aranyérmet - a játékok történetében másodszor - a Szovjetunió nyerte, szám szerint 37-et, az amerikaiak végeztek a második helyen 32 arannyal. Az "örök városban" olyan sztárok születtek, mint Wilma Rudolph, "a Fekete gazella", vagy Cassius Clay, későbbi ismertebb nevén Muhammad Ali ökölvívó. Az amerikai atlétanő, a római olimpiai stadion kedvence, 3 aranyérmet szerzett hazájának a 100 és 200 méteres síkfutásban, illetve 4x100 méteres váltóban. Afrika számára is emlékezetes marad az olasz főváros: a mezítláb futó etióp Abebe Bikila nyerte a maratoni viadalt és ezzel együtt Afrika első aranyérmét. A magyarok a vártnál lényegesen gyengébben szerepeltek: "mindössze" 6 arany, 8 ezüst és 7 bronzéremmel tértek haza. Az aranyakat a kenus Parti János, az öttusázó Németh Ferenc, az öttusa csapat, az ökölvívó Török Gyula, valamint a kardvívó Kárpáti Rudolf és a kard csapat szerezte. Több mutatása

Teljes esemény 0

1960. 08. 25. Történelem Érdekes Sport Magyar

66 éve

1960 – Megkezdődött a tizenhetedik újkori Nyári Olimpia Rómában.

A Rómában rendezett Olimpia versenyszámait lehetett először televízión is követni, 83 ország több mint ötezer sportolója küzdött a bajnoki címekért. A magyarok a korábbi évekhez képest viszonylag kevés érmet szereztek, 6 arannyal, 8 ezüsttel és 7 bronzzal térhettek haza. A kardvívók továbbra is tartották magukat a hagyományokhoz: csapatban ismét bajnokok lettek, egyéniben pedig immár másodszor lett aranyérmes Kárpáti Rudolf. A vízilabdázók sajnos szakítottak a tradíciókkal, bajnoki cím helyett a harmadik helyet szerezték meg. A férfi öttusa csapat is megvédte bajnoki címét, egyéniben pedig Németh Ferenc állhatott a dobogó tetejére. A kajakozók erejéből most csak ezüst- és bronzérmekre futotta, kenu egyesben viszont ezer méteren olimpiai bajnok lett dr. Parti János. Ezen az olimpián is lett magyar öklözőbajnok: Török "Béka" Gyula légsúlyban volt a legjobb. A Római Olimpia szomorú szenzációja az első igazi doppingügy, a tiltott teljesítményfokozó szerek miatt meghalt a dán kerékpáros, Krud Jensen. Több mutatása

Teljes esemény 0

1960. 08. 25. Sport

54 éve

1972 – Megkezdődött a huszadik újkori Nyári Olimpia Münchenben, mely terrorcselekmény és a 100. magyar aranyérem miatt emlékezetes.

Politikai szempontból meglehetősen tragikusan alakult a vidáman induló müncheni olimpia: szeptember 5-én palesztin terroristák 11 izraeli sportolót meggyilkoltak. A NOB elnöke azonban nem engedte, hogy a véres esemény hatással legyen az Olimpiára, így a játékokat az eredeti terveknek megfelelően végigjátszották. 121 ország versenyzői mérték össze erejüket, a magyarok rekordszámú résztvevőt, 232 sportolót delegáltak az eseményre. A huszadik olimpia hőse kétség kívül az amerikai úszó, Mark Spitz volt, aki hét versenyszámot is megnyert, és mindet világcsúccsal. A magyarok itt nyerték el századik olimpiai bajnoki címüket, dr. Hegedűs Csaba bírkózónak köszönhetően. Ezen kívül további öt aranyérmet, 13 ezüstérmet és 16 bronzérmet szereztek a magyarok; a dobogó tetejére Gedó György ökölvívó, két ezüstérem után Földi Imre súlyemelő, Balczó András öttusázó, valamint Fenyvesi Csaba párbajtőrőző és a férfi párbajtőrcsapat állhatott még. Több mutatása

Teljes esemény 1

1972. 08. 26. Sport Magyar

85 éve

1941 – Budapesten megszületett Konrád János olimpiai bajnok vízilabdázó, mesteredző és állatorvos.

Pályafutását 1956-ban a BVSC-nél kezdte, 1964-től a Budapesti Honvéd, 1970-től a Vasas Izzó, 1976-tól 1977-ig az OSC játékosa volt. Tanulmányait közben az Állatorvostudományi Egyetemen és a Testnevelési Főiskolán végezte. 125-szörös válogatott, tagja volt kétszer az Universiade-győztes, az Európa-bajnok, kétszer az olimpiai bronzérmes, és 1964-ben Tokióban az olimpiai bajnok csapatnak. 1976-tól 1980-ig az OSC edzője volt, 1981-től 1983-ig Kuvaitban dolgozott. A női válogatott szövetségi kapitánya volt 1984 és 1989 között, 1990-től a férfi válogatott szövetségi kapitánya, mesteredzője volt. 2014-ben hunyt el. Testvére, Konrád Ferenc szintén olimpiai bajnok vízilabdázó volt. Több mutatása

Teljes esemény 1

1941. 08. 27. Született Sport Magyar