86
éve
★ Kiemelt esemény
Augusztus 25.
66
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1960 – Megkezdődött a tizenhetedik újkori Nyári Olimpia Rómában.
A Rómában rendezett Olimpia versenyszámait lehetett először televízión is követni, 83 ország több mint ötezer sportolója küzdött a bajnoki címekért. A magyarok a korábbi évekhez képest viszonylag kevés érmet szereztek, 6 arannyal, 8 ezüsttel és 7 bronzzal térhettek haza. A kardvívók továbbra is tartották magukat a hagyományokhoz: csapatban ismét bajnokok lettek, egyéniben pedig immár másodszor lett aranyérmes Kárpáti Rudolf. A vízilabdázók sajnos szakítottak a tradíciókkal, bajnoki cím helyett a harmadik helyet szerezték meg. A férfi öttusa csapat is megvédte bajnoki címét, egyéniben pedig Németh Ferenc állhatott a dobogó tetejére. A kajakozók erejéből most csak ezüst- és bronzérmekre futotta, kenu egyesben viszont ezer méteren olimpiai bajnok lett dr. Parti János. Ezen az olimpián is lett magyar öklözőbajnok: Török "Béka" Gyula légsúlyban volt a legjobb. A Római Olimpia szomorú szenzációja az első igazi doppingügy, a tiltott teljesítményfokozó szerek miatt meghalt a dán kerékpáros, Krud Jensen. Több mutatása
756
éve
1270 – Szent Lajos, a francia katonák, a gomböntők és szobrászok védőszentjének ünnepe, IX. Lajos király halálának emlékére.
Továbbá a francia monarchia, a harmadrendi ferencesek, a kőfaragók, márványcsiszolók védőszentje is. Tuniszban meghalt IX. Lajos francia király, akinek emlékére ünneplik ezen a napon Szent Lajos ünnepét. Keresztes hadjáratot vezetett Egyiptomba, ahol fogságba esett. Rabságából pénzen szabadult, de folytatta harcát a Szentföldön a hitetlenek ellen, s csak anyja halálhírére tért vissza hazájába 1254-ben. Rendezte az állam és az egyház viszonyát, megalapozta a politikai teokráciát (a legfőbb hatalom az egyházi hatalommal is rendelkező király kezében van). 1270-ben ismét keresztes had élére állt, de Tunisz ostroma közben a pestisben meghalt. A középkori Franciaország szent életű, hős uralkodójának holttestét Párizsban temették el, s mint az egyik legnagyobb francia királyt 1297-ben VIII. Bonifác pápa szentté avatta. Több mutatása
108
éve
1918 – Megszületett Leonard Bernstein, amerikai zeneszerző és karmester (West Side Story).
Bernstein zeneszerzői stílusára a jazzszerű szinkópabőség és harmóniavilág jellemző. Dallamaiban felhasználta a cowboy - dalok, mexikói táncok és a néger zene elemeit. Legismertebb műve - a hazai színpadokon is nagy sikert aratott - "West Side Story" című musical. Számos zongoradarabot, kamarazenei művet, szimfóniát, balettzenét, színpadi- és filmkísérőzenét komponált. 1958-70 között a New York - i Filharmonikusok vezetőkarmestere volt. Televíziós zenei ismeretterjesztő - népszerűsítő sorozata az egész világot bejárta. Több mutatása
575
éve
1451 – Megszületett Kolumbusz Kristóf itáliai származású utazó, tengerésztiszt, az amerikai kontinens 1492-es felfedezője.
Születésének időpontja bizonytalan, 1451 augusztus 25 és október 31 között született. Olaszul: Cristoforo Colombo, portugálul: Cristóvão Colombo, spanyolul: Cristóbal Colón. A portugál, majd a spanyol korona szolgálatában állt. A 10. századi viking hajósok (feltehetően Leif Eriksson, esetleg Bjarni Herjólfsson és harcosaik) már jártak amerikában. Kolumbusz felfedezése vezetett a korabeli világkép kitágulásához, és az amerikai kontinens feltérképezéséhez és kolonizálásához. Több mutatása
496
éve
1530 – Megszületett IV. (Rettegett) Iván, minden oroszok cárja.
1553-tól Moszkva nagyhercege, majd 1547.01.16-tól minden oroszok cárja volt. Fia, a gyengeelméjű I. Fjodor Ivanovics lett az új cár, aki helyett Borisz Godunov vette át a kormányzást. IV. Iván kormányzását brutális kegyetlenség és szigor jellemezte, kortársai ezért nevezték "Rettegettnek". Belpolitikája az ősi orosz nemesség leszármazottai, a hatalmuktól megfosztott bojárok ellen irányult, akiknek birtokai nagy részét kisajátította. Létrehozta a központilag irányított orosz birodalom alapjait (egységes törvénykönyvet adott ki, megszervezte az állandó katonaságot). Külpolitikájában kiterjesztette uralmát a Kaszpi-tengerig, és megindult Oroszország szibériai terjeszkedése is. A kezdeti sikerek után a Lengyelország és Svédország elleni 25 éves háborúban (1558-1583) súlyos vereséget szenvedett. IV. Ivánnak le kellett mondania összes hódításáról a Baltikumon, Oroszország gazdasága szétzilálódott. Több mutatása
406
éve
1620 – Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották a besztercebányai országgyűlésen.
A besztercebányai országgyűlésen miután kimondták a Habsburg - ház trónfosztását, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották. A magyar rendek ugyanis abban bíztak, hogy az isztambuli Porta hozzájárul Erdély és a királyi Magyarország egyesítéséhez Bethlen Gábor királysága alatt. A fejedelem azonban tudta, hogy egy protestáns király ellen a katolikus közvélemény összefogna, emellett a rendek az ő kezét is megkötötték volna, s a törökellenes háborúk finanszírozását is tőle várták. Ezért nem koronáztatta meg magát, s 1621-ben végleg lemondott a címről II. Ferdinánd javára; ennek fejében viszont Erdély megkapott a Habsburgoktól hét felső-tiszai vármegyét. Bethlen fejedelemként a harmincéves háború során elfoglalta Pozsonyt, megszerezte a Szent Koronát, s a cseh és morva rendek seregeivel együtt 1619 őszén Bécset fenyegette. Az elfoglalt területek nemessége felekezeti különbség nélkül őt támogatta. 1620 áprilisában a prágai szerződéssel szoros együttműködés jött létre közte és Pfalzi Frigyes cseh király között. Több mutatása
378
éve
1648 – Kalazanci Szent József ünnepe, a piarista rend alapítója halálának emlékére.
Szent József (José Calasanza, Calasanatius) spanyol származású katolikus pap, a piarista rend alapító tagja halálának emlékére. A Szent József által alapított piarista paptanítók társulatát V. Pál pápa előszőr kongregáció rangra, majd XV. Gergely pápa 1621-ben ünnepélyes fogadalmi papi renddé, szerzetesrendi rangra emelte. José Calasanzát 1748-ban avatták boldoggá, 1767-ben pedig XIII. Kelemen pápa a szentek sorába emelte. José Calasanza 27 évesen lett felszentelt pap, s 9 évvel később Aragóniából Rómába ment, ahol összegyűjtötte az utcán rendetlenkedő gyerekeket, majd iskolát alapított vallásos és gyakorlati életre való nevelésükre "Scholae piae" (kegyes iskolák) néven. Az iskolák népszerűsége rohamosan nőtt, s Itálián kívül más országokban is számos piarista tanodát létesítettek. Több mutatása
248
éve
1778 – Megszületett Vitkovics Mihály, nyelvújító, költő, meseíró, aki magyar műveket fordított le idegen nyelvre.
Vitkovics (Vitkovits) részt vett az MTA felállításának előkészítésében. Népdalkísértetei, szerb népdal- és rege átdolgozásai az első eredmények e műfajban. Jó nevű ügyvédként került kapcsolatba több tekintélyes családdal, s kötött barátságot a pesti írókkal. Ő fordította szerb nyelvre Kármán József "Fanni hagyományai" című művét s ezzel utat nyitott a magyar irodalom külföldi megismertetéséhez. Jelentős műve az A költő regénye. Több mutatása
233
éve
207
éve
1819 – Meghalt James Watt skót feltaláló és mérnök, aki a gőzgép továbbfejlesztésével hozzájárult az ipari forradalomhoz.
Thomas Newcomen gőzgépei Angliában elterjedtek voltak Watt születése előtt. Watt találmánya egy fontos részegység, a vízgőz lecsapására szolgáló gőzkondenzátor, amellyel a gép hatásfokát növelte meg jelentősen. Több mutatása
201
éve
1825 – Az Uruguayi Keleti Köztársaság nemzeti ünnepe
A dél-amerikai terület a spanyol uralom után, 1821-ben Brazília része lett. A Magyarországnál majdnem kétszer nagyobb, de alig 3 millió lakosú dél-amerikai országnak végül sikerült kivívnia függetlenségét. Uruguay agrárország, gazdasága a gyapjú - és hústermelésre irányuló állattartáson és az állati termékekf eldolgozásán alapul.Mezőgazdaságában a nagybirtok az uralkodó. Több mutatása
161
éve
1865 – Megszületett Alice H. Parker afro-amerikai feltalálónő, aki megalkotta a központi fűtésrendszerhez szükséges kazánt.
Az általa tervezett rendszer szobáról-szobára képes volt szabályozni a hőmérsékletet az épületen belül. 1919 december 23-án kapta meg a szabadalmat találmányára. Több mutatása
159
éve
1867 – Meghalt Michael Faraday angol kémikus és kísérleti fizikus, az elektromos mező fogalmának megalkotója.
Davy asszisztense volt. 1825-től a Royal Institution igazgatója. Elektromosságtan körében végezte kutatásait, ő teremtette meg a mező fogalomat. Az elektromotor megalkotója, az elektromágneses indukció felfedezője, a róla elnevezett elektrokémiai törvények megalkotója. Minden idők egyik legnagyobb kísérleti fizikusának tartják. Több mutatása
126
éve
1900 – Meghalt Friedrich Wilhelm Nietzsche német idealista filozófus.
1869-ben a Bázeli egyetem klasszika - filológia professzora lett. Az 1870-71-es porosz - francia háborúban önkéntes betegápoló volt. Szembántalmai miatt 1879-ben nyugdíjba ment, ettől kezdve Svájcban és Felső-olaszországban élt. Korábbi neurózisai után 1889-ben Torinóban kitört rajta az elmebaj, a bázeli, majd a jénai klinikán ápolták. Utolsó évtizedét teljes szellemi sötétségben élte le. Az ún. életfilozófia jelentős képviselője volt, tagadta a haladás elméletét, s a "minden dologi örök visszatérésé"-nek mítoszát állította vele szembe. Úgy vélte, hogy a kultúrát a nem anyagi természetű "életerő" irányítja. Első jelentős írása, A tragédia eredete 1872-ben jelent meg. Korszerűtlen elmélkedések című művében kifejtette, hogy a kultúra feladata nem a tömegek művelése, hanem a géniusz életrehívása. Ebben a művében vezette be a kulturfiliszter fogalmát is, így jellemezve az átlagember, aki a köznapi lét idilljében érzi jól magát. Aforizmák című könyvében azt nevezte szabad szellemnek, aki másként gondolkodik, mint amire származása és státusza rendelné. Érvelése főleg a kereszténység ellen irányult, lerombolta a valláserkölcs alappilléreit. Nevezetes jelszava: "Isten meghalt" - főleg Wagnernek szólt, aki túllépve a Niebelung germán hőskultuszán, megírta a Parsifal szeretetmítoszát. Nietzsche szemlélete szerint az ember csakmagában találhatja meg az értékeket. Veszélyes tanítása, hogy az emberi lét lényege a hatalom akarása. Így a többre méltó egyre magasabbra fejleszti magát, míg felsőbbrendű ember, "Übermensch" nem lesz. Ez az eszmerendszer minden korábbi értéket tagad, s a nácizmus világnézeti alapja lett. Tanításait írók, filozófusok és művészek százai követték. Több mutatása
123
éve
1903 – Megszületett Élő Árpád Imre amerikai sakkozó, sportvezető, fizikus, aki létrehozta a sakkozók teljesítményét mérő rendszert.
Más néven: Arpad Emrick Elo vagy Arpad Elo. Veszprém megyében született, Egyházaskeszőn. Kidolgozta a sakkozói teljesítményt számszerűen értékelő Élő-pontszámok rendszerét. A rendszert az 1960-as években az Egyesült Államokban kezdték alkalmazni, majd 1970-ben a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) is bevezette. Több mutatása
109
éve
1917 – Megszületett Mel Ferrer amerikai író, színész, rendező (Háború és béke).
Teljes nevén: Melchior Gaston Ferrer. 1954-től 1968-ig Audrey Hepburn férje. Színdarabot és gyermekkönyvet írt, musicalekben táncolt a Broadway-n, majd rendezett is. Egyik legjobb rendezői munkája a Cyrano de Bergerac volt, amit színpadon is filmen is elkészített. Filmes karrierje 1949-ben kezdődött, megjelenése hősi karakterhez ideális volt, King Vidor 1956-ban őt választotta a Háború és béke Bolkonszkij hercege szerepére. A forgatás során ismerte meg a Natasa Rosztovát alakító Audrey Hepburnt, aki a harmadik felesége lett. 1968-ig éltek együtt és dolgoztak együtt. Élete utolsó évtizedeiben elsősorban tévéfilmekben szerepelt, még a Dallas néhány epizódjában is játszott. Több mutatása
102
éve
1924 – Megszületett Körmöczy Zsuzsa, minden idők legeredményesebb magyar női teniszezője.
Tizenkilencszer magyar bajnok, ötször főiskolai világbajnok volt. 1958-ban a női tenisz világranglistán második volt, és egy évtizeden át szerepelt a legjobb tíz között. 1958-ban első és máig egyetlen magyar nőként megnyerte a Roland Garrost.Ugyancsak 1958-ban Wimbledonban bronzérmet szerzett. 1959-ben ismét döntős volt a Roland Garroson, de csak ezüstérmes lett. 1960-ban győzött az olasz és a francia nemzetközi bajnokságban. Hatszor nyerte meg a monte-carlói nemzetközi versenyt. Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Csorba András erdélyi színész, színészpedagógus, színigazgató (Az aranyember).
Marosvásárhelyen végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, vizsgaelőadása 1952-ben Boroszina–Davidson: Harmadévesek című színművében Andrej alakja volt. A marosvásárhelyi Székely Színház tagja lett. 1954-től tanított a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, 1981 és 1987 között pedig az intézet rektora volt. 1970-től 1973-ig a marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója volt, 1973-ban lemondott tisztségéről. Magyarországon egyetlen filmben szerepelt, az 1962-ben Gertler Viktor rendezésében készült Az aranyember című filmben Tímár Mihály szerepét alakította. Több mutatása
96
éve
1930 – Megszületett Sir Sean Connery Oscar-díjas skót származású angol színész (James Bond, A híd túl messze van).
Volt szénrakodó, koporsófényesítő, tengerész és body buildingbajnok. 1956-ban a Lyric Theatre Hammersmith, majd a Her Majesty Theatre színház társulatának tagja lett. 1956-ban kezdődött el filmes pályafutása, az 1962-ben forgatott Dr. No című James Bond alakítása tette világhírűvé, a James Bond sorozat 7 filmjében alakította a főszerepet. Dolgozott Hitchcockkal és huzamosabb ideig Sidney Lumet-vel (A domb, Anderson-magnószalagok, Gyilkosság az Orient expresszen, Családi ügy), majd Steven Spielberggel (Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag). Több mutatása
93
éve
1933 – Megszületett Gaál István Kossuth-, és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr (Cserepek, Orfeusz és Eurydiké).
Gaál pályája kezdetén etűdöket és dokumentumfilmeket forgatott. Játékfilmesként 1963-ban mutatkozott be Sodrásban című alkotásával, amely nevét azonnal ismertté tette. E filmmel trilógiát képeznek Zöldár és Keresztelő című művei. 1977-ben Szász Imre színműve alapján készítette el a Legatót, amelyet 1980-ban a Cserepek című alkotás követett. Az Orfeusz és Eurydiké egy Gluck-opera alapján készült. Filmjeit maga vágta, legtöbbjük zenéjét Szőllőssy András komponálta. Több mutatása
90
éve
1936 – Megszületett Hugh Hudson, Oscar-díjas angol filmrendező, producer (Tűzszekerek).
A Tűzszekerek két brit rövidtávfutó küzdelmét filmesíti meg, akik 1924-es párizsi olimpián versenyeztek. A filmet hét Oscar-díjra jelölték, ebből négyet 1982-ben el is nyert. A film zeneszerzője Vangelis volt. További sikeres filmje az 1984-es Greystoke - Tarzan, a majmok ura, Christopher Lambert főszereplésével. Több mutatása
88
éve
1938 – Pethő Sándor megalapította a Magyar Nemzet című napilapot.
Bemutatkozó cikkében Pethő kijelentette, hogy "a fajmagyarság megdönthetetlen felsőbbségének szerves és intézményes megalapozása"-t is feladatának tekinti a lap hasábjain. A Magyar Nemzetet 1944-ben betiltották, majd 1945. május 1-jén indult meg ismét. Fő feladatának a városi értelmiség tájékoztatását tekintette. A lap hasábjain jelentek meg Kassák Lajos, Szekfű Gyula, Szerb Antal, Tersánszky Józsi Jenő írásai, s a klasszikus magyar tárca jelentős alkotásai Ambrus Zoltán és Krúdy Gyula tollából. 1954-1990 között a Hazafias Népfront lapja, 1991-től a francia Hersant érdekeltség tulajdona volt, 1996-tól a laptulajdonos a Postabank Rt. Több mutatása
86
éve
81
éve
1945 – Ünnepélyes keretek között megnyitották az újjáépített margitszigeti Nemzeti Sportuszodát.
A megnyitó alkalmából rendezett versenyen Székely Éva a 100 méteres mellúszásban országos csúcsot úszott.
77
éve
1949 – Megszületett Gene Simmons, a KISS együttes basszusgitárosa, aki remekül beszél magyarul.
Eredeti neve: Chaim Witz. Született: Izrael, Tirat Ha Carmel, anyja: Kovács Flóra, apja: Witz Ferenc. Jól beszél magyarul. A KISS amerikai rockegyüttes, amely 1973 januárjában alakult New Yorkban. Könnyen felismerhetők az arcfestésükről és a fellépőruhájukról, amely védjegyükké vált az évek folyamán. Az együttes fénykorát az 1970-es években élte, elsősorban show-szerű koncertjeiknek köszönhetően. A Kiss 24 aranylemezt adott ki, világszerte körülbelül 100 millió albumot adtak el. Több mutatása
68
éve
1958 – Megszületett Balikó Tamás színész, rendező.
1993–2011 között a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. A Kaposvári Egyetem magántanáraként színészmesterséget oktatott. 2003–2008 között a Nemzeti Színház művészeti tanácsadója volt. 2011-2012 között a Siklósi Várszínház Nonporfit Kft. ügyvezető igazgatója, azután szabadúszó színész-rendező volt. Országszerte játszott és rendezett színházakban, illetve filmszerepeket is vállalt. A Jelen-lét Színházi Egyesület egyik alapítója volt. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 84; rendezőként: 77. Bemutatott darabjai többek közt: Maeterlinck: A kék madár, Kesey: Kakukkfészek, Móricz Zsigmond: Rokonok, Puccini: Pillangókisasszony Több mutatása
68
éve
1958 – Megszületett Tim Burton amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer és festő, aki misztikus és horrorisztikus filmjeiről ismert (Batman, Ollókezű Edward).
Teljes nevén Timothy Walter Burton. Kétszeres Daytime Emmy-díjas.
66
éve
1960 – Rómában rendezték meg az 1960. évi nyári olimpiát. A megrendezés jogáért Budapest is versenyzett.
A sportesemény rendezési jogáért pályázó másik város Budapest volt, azonban az 1956-os forradalom leverése után "a vasfüggöny mögött maradt Magyarország" esélyei jóval kedvezőtlenebbek voltak. Az olaszok a gyönyörű történelmi környezetben remek olimpiát rendeztek. A versenyeken 83 ország 5133 sportolója indult, s a legtöbb aranyérmet - a játékok történetében másodszor - a Szovjetunió nyerte, szám szerint 37-et, az amerikaiak végeztek a második helyen 32 arannyal. Az "örök városban" olyan sztárok születtek, mint Wilma Rudolph, "a Fekete gazella", vagy Cassius Clay, későbbi ismertebb nevén Muhammad Ali ökölvívó. Az amerikai atlétanő, a római olimpiai stadion kedvence, 3 aranyérmet szerzett hazájának a 100 és 200 méteres síkfutásban, illetve 4x100 méteres váltóban. Afrika számára is emlékezetes marad az olasz főváros: a mezítláb futó etióp Abebe Bikila nyerte a maratoni viadalt és ezzel együtt Afrika első aranyérmét. A magyarok a vártnál lényegesen gyengébben szerepeltek: "mindössze" 6 arany, 8 ezüst és 7 bronzéremmel tértek haza. Az aranyakat a kenus Parti János, az öttusázó Németh Ferenc, az öttusa csapat, az ökölvívó Török Gyula, valamint a kardvívó Kárpáti Rudolf és a kard csapat szerezte. Több mutatása
35
éve
1991 – Linus Torvalds bejelentette, hogy egy új projekten dolgozik, a Linux-on.
1991. augusztus 25-én jelentette be Linus Torvalds a Minix levelezőlistán, hogy egy új projekten dolgozik: "Egy (szabad) operációs rendszeren dolgozom (csak hobbi, nem lesz olyan nagy és professzionális, mint mondjuk a gnu) a 386/486 AT kompatibilis gépekre. Áprilisban kezdtem dolgozni rajta, és most már kezd szépen alakulni. Örülnék, ha visszajeleznének azok, akik szeretik vagy utálják a minixet, mivel az én operációs rendszerem arra emlékeztet valamennyire (hasonló felépítésű a fájlrendszer (praktikus okokból) többek között). Már portoltam a bash-t (az 1.08-ast) és a gcc-t (az 1.40-est), és úgy tűnik, működik. Ez azt jelenti, hogy pár hónapon belül egész használható lesz, ezért szeretném tudni, hogy milyen szolgáltatásokat szeretnének az emberek. Minden javaslatot szívesen fogadok, de azt nem garantálom, hogy be is kerül :-)" forrás: comp.os.minix Több mutatása
14
éve
2012 – Meghalt Neil Armstrong amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdra lépett.
Vadászpilóta volt a koreai háborúban, majd 1962-ben, kezdhette meg űrhajóskiképzését. 1969 júliusában az Apollo-program keretében indították az Apollo?11-et, amelynek parancsnoka volt. Edwin Aldrinnal együtt 1969. július 20-án szállt le a Holdra. Korábban részt vett már egy Gemini küldetésen is. Tiszteletére az 1982 PC aszteroidát (6469 Armstrong), valamint a Hold túlsó oldalán egy 4 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla. Ugyancsak Armstrong űrhajós nevének részletét viseli az egyik olyan ásvány, amelyet az első holdraszállás űrhajósairól neveztek: az armalcolit. Gyakran idézett mondata: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. (That's one small step for a man, one giant leap for mankind.) Több mutatása
146
éve
1880 – Megszületett Robert Stolz kétszeres Oscar-díjas osztrák zeneszerző.
Mintegy 100 filmzene és 27, részben igen sikeres operett tette ismertté a nevét világszerte. Dolgozott Brnóban, Prágában, évekig irányította a Theater an der Wien zenekarát. A német megszállás után elhagyta hazáját: Franciaországba, majd az Egyesült Államokba emigrált, ahonnal 1946-ban tért haza. A híres bécsi jégrevű háziszerzője, idős korában is aktív komponista volt. Számos operettjét még ma is játsszák. Műveit Magyarországon is síkerrel mutatták be - közülük legemlékezetesebb "A kis grizett". Több mutatása
126
éve
1900 – Megszületett Sir Hans Adolf Krebs Nobel-díjas német származású angol biokémikus.
Krebs egy berlini klinikán, majd 1926-30 között a Vilmos császárról elnevezett biológiai intézetben dolgozott. A freiburgi egyetemről a nácik 1933-ban elbocsátották, ezután a Cambridge-i Biokémiai Inté- zetben, majd a sheffieldi egyetemen kutatott. 1945-54-ben itt, majd Oxfordban a biokémia professzora volt. Fő területe az intermédier anyagcsere, s tisztázta a karbamidszintézis útját. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat 1953-ban kapta, megosztva, "a citromsav - ciklus felfedezéséért". Ez a más néven Krebs - ciklus majd valamennyi oxigént felhasználó sejtben megtalálható, s a sejtek energiaszolgáltató mechanizmusának alapja. Felfedezésének messzemenő fejlődéstani jelentősége van, hiszen ez a folyamat csaknem valamennyi élőlényben azonos. A jelenséget Szent-Györgyi Albert is észlelte, ezért beszélnek Szent - Györgyi - Krebs - féle körfolyamatról is. Több mutatása
110
éve
1916 – Megszületett Frederick Chapman Robbins Nobel-díjas amerikai gyermekgyógyász, mikrobiológus.
Auburn-ban (Alabama, USA) született. Az orvosi Nobel-díjat két társával 1954-ben kapta "a poliomielitisz vírus (gyermekbénulás) ama képességének felfedezéséért, hogy különbözo típusú szövetkultúrákban képes tenyészni". Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Althea Gibson amerikai teniszezőnő, az első afroamerikai játékos, aki két bajnokságot is nyert.
Megnyerte a "U.S. Open"-t és a wimbledoni bajnokságot is 1957-ben.
93
éve
1933 – Megszületett Wayne Shorter amerikai jazz-szaxofonos és zeneszerző.
Miles Davis zenekarában játszott Herbie Hancock, Ron Carter valamint Tony Williams mellett.
92
éve
1934 – Megszületett Ali Akbar Rafszandzsani iráni politikus, államfő.
Rafszandzsani Khomeini egyik tanítványa volt, s rövidesen politikai követője is lett. Reza Pahlavi trónfosztása után tagja lett a Forradalmi Tanácsnak, rövid ideig belügyminiszter is volt. 1980-ban az iráni parlament, a Medzslisz elnökévé választották. Túlélt két bombamerényletet, majd 1981-ben a forradalmi vezetők rangsorában a második helyre került. Ügyesen manőverezett a politikai vezetők között, pragmatikus államférfinak bizonyult és így élhette túl a politikai válságokat. Khomeini 1989-ben bekövetkezett halála után - 1997-ig - államelnök lett. Államfőként megtartotta az iszlám - fundamentalizmus eszméjét; külpolitikai lépéseivel azonban igyekezett megakadályozni országának elszigetelődését. Több mutatása
86
éve
1940 – Meghalt Pethő Sándor publicista, író, történész, a Magyar Nemzet című lap alapítója.
Pethő közel tíz évig főgimnáziumi történelemtanárként dolgozott, majd azÉlet című folyóiratot szerkesztette,1934-38 között pedig a Magyarság című napilap főszerkesztői székében ült. 1938-ban Hegedűs Gyulával alapítója és főszerkesztője lett a Magyar Nemzet című napilapnak, amely jelentékeny szerepet játszott a hitleri fasizmus és a magyar szélsőjobboldali, nyilas mozgalmak elleni küzdelemben. A lap az ő vezetésével vált a német befolyással szembeforduló polgári orgánummá. Több mutatása
81
éve
1945 – Megszületett Gáspár Miklós jogász, kereszténydemokrata politikus.
Gáspár Miklós tanulmányai végeztével a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jogtanácsosa volt 1983-90 között. 1988-ban belépett a Márton Áron Társaságba és a Független Jogász Fórumba. 1988-89-ben a Magyar Demokrata Fórum tagja volt, de a Kereszténydemokrata Néppár tmegszervezés emiatt 1989 márciusában átlépett a KDNP-be. 1989 nyarán a pártja képviseletében vett részt a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások plenáris és politikai középszintű ülésein. 1989-90-ben a KDNP országos titkára, 1995-98 között alelnöke volt. 1992-től tagja a Páneurópai Unió Magyar EgyesüIetének,1995-től pedig a Vitézi Rendnek.1990-98 között a KDNP országgyűlési képviselője, 1990-94-ben frakcióvezető - helyettes volt.1999-től a Fővárosi Földhivatal igazgatója. Több mutatása
75
éve
72
éve
1954 – Megszületett Elvis Costello, brit zenész, zeneszerző.
Eredeti nevén: Declan Patrick MacManus.
63
éve
53
éve
1973 – Megszületett Mérei Tamás csellóművész.
1999-ben (a világon elsőként) saját átiratában rögzítette Paganini 24 hegedű capriccióját. 2000-2006-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, a Klagenfurti Színház Zenekarának szóló csellistája, 2009-től a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója volt. Több mutatása
45
éve
1981 – Meghalt Pekáry István festőművész, grafikus, textiltervező, aki elsősorban a magyar népmeséket és legendákat dolgozta fel.
Stílusa rokon a naiv művészettel, de mind színhasználatában, festék- és ecsetkezelésében, mind kompozíciós megoldásaiban, képszerkesztésében professzionális. A háború előtt három alkalommal szerepeltek képei a Velencei Biennálén. 1933-1962 között számos színházi és operaprodukcióhoz tervezett díszlet- és kosztümterveket Magyarországon és külföldön (Fővárosi Színház; Nemzeti Színház; Schiller Theater, Berlin; Teatro dell’Opera, Róma; Staatsoper, Bécs). Több mutatása
37
éve
37
éve
1989 – Meghalt Mályusz Elemér, történész, akadémikus (A reformkor nemzedéke).
Mályusz 1920-ban írt Turóc megye kialakulása című doktori disszertációjával a Tudományos Akadémia megvetette a településtörténeti iskola alapjait. 1920-22-ben Bécsben folytatott levéltári kutatásokat, 1922-1930 között a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt. Az 1930 és1945 közötti időszakban a szegedi, majd a budapesti tudományegyetemen tanított.1930-1944 között a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, 1931-35-ben Domanovszky Sándorral és Hajnal Istvánnal a Századok című folyóirat szerkesztője volt. 1945-ben politikai okokból kényszernyugdíjazták. 1947-54-ben az evangélikus egyház levéltárosa, 1954-től nyugalomba vonulásáig az MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa volt .Kutatásai felölelték a magyar történelem szinte minden szakaszát. Kiemelkedő eredményeket ért el a középkori és a 18. századi Magyarország történelmének, a hűbériség és a rendiség problémájának vizsgálatában. Művelődési és egyháztörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Nevéhez köthető a népiségtörténeti - kutatás megindítása és szervezése, s egyetemi oktatásának megalapítása. Művei: A reformkor nemzedéke, A népiség története, Árpádházi Boldog Margit, A Rákóczi-kor társadalma, Zsigmond király uralma Magyarországon. Több mutatása
25
éve
2001 – Bahamákon repülőgép balesetben életét vesztette Aaliyah, rhythm and blues-énekesnő.
A csapat klippet forgatot, a felvételek után Aaliyah Miami felé indult, egy Cessna típusú géppel. Nem sokkal felszállás után a gép lezuhant. A balesetet a repülőgép túlterheltsége okozta. A későbbi vizsgálatokkor kiderült, hogy a pilótának gondok voltak az engedélyével, sőt korábban kábítószert is találtak nála. Több mutatása
19
éve
11
éve
1
éve
2025 – 93 éves korában meghalt Kalmár Tibor, Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész
Gyermekszínházában játszott, 1948-ban szerepet kapott a Valahol Európában című filmben. 1954–1960 között az Állami Déryné Színház színésze és rendezője, 1960-tól a Vidám Színpad rendezője, 1995–1999 között a Pesti Vicc főszerkesztője volt. Több mutatása
315
éve
1711 – Megszületett Johann Gottfried Herder német költő, műfordító, esztéta, történetfilozófus.
Herder a természethez való visszatérést hírdető mozgalom, a "Sturm und Drang" vezető teoretikusa. Szerinte az emberiség története a természetből indul, annak folytatása. Az emberiség fejlődésének eredménye a művészet, a vallás, a gondolkodás és a nyelv, a fejlődés során azonban elvész a természet szerinti élet. Újraértékelte a német kultúrát, az antik humanizmust tekintette művelődési eszménynek. Egész életművével a nemzeti ésaz egyetemes kultúra mélyebb megismerésére és megértésére törekedett. 1963-ban alapították a róla elnevezett díjat, amelyet a bécsi egyetem évente olyan kelet - és délkelet -európai tudósoknak, művészeknek adományoz, akik jelentősen részt vesznek a terület tudományos, kulturális és emberi kapcsolatainak alakításában. (Meghalt 1803.12.18) Több mutatása
196
éve
1830 – A párizsi júliusi forradalom hatására Brüsszelben felkelés tört ki a holland uralom ellen.
Az 1814-15-ös bécsi kongresszuson Hollandia és Belgium egyesítésével létrejött Egyesült Németalföldi Királyság. Az 1830-as párizsi júliusi forradalom hatására felkelés tört ki Brüsszelben a holland uralom ellen. November 18-án a belga Nemzeti Kongresszus kimondta az ország függetlenségét és Belgium alkotmányos monarchia lett. Több mutatása
116
éve
1910 – Megszületett Ruby Keeler amerikai táncosnő, színésznő (New York járdái).
1928-ban lépett először a filmvászonra, és néhány éven belül az extravagáns hollywoodi musicalek sztárjává vált. Sikerrel szerepelt a Bye, Bye Bonnie című musicalban, majd a "New York járdái" című filmben. Emlékezetes alakítást nyújtott az 1930-as évek elején készült "42-ik utcá" - ban. 1941-ben játszotta utolsó filmszerepét, "Az egyetem kedvese"című filmben, majdf érjhez men tés visszavonult a "show" - biznisztől. Élete utolsó 30 évében már csak néhány TV - fellépést vállalt. Több mutatása
103
éve
1923 – Megszületett Reima Pietila finn építész.
Pietila az oului egyetemen tanult, majd 1973-78 között maga is építőművészetet tanított. Volt a Finn Építészeti Szövetség alelnöke és a finn kormány tagja is. A század egyik legnagyobb építészének tartották, aki a különböző építőanyagokat kreatív módon kombinálta és a modern kor követelményeinek megfelelő stílust jól egyeztette össze a hagyományos formákkal. Számos nagysikerű finnországi és külföldi alkotás fűződik a nevéhez. Például az 1958. évi brüsszeli világkiállítás finn pavilonja, a tamperei Kaleva központ, az Otaniemi kongresszusi központ, a kuvaiti Siet palotaegyüttes, a helsinki minisztertanácsi, valamint külügyminisztériumi épület. Utolsó munkája Mauno Koivisto finn elnök hivatali rezidenciájának épülete volt. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Bíró Gerd újságíró, főszerkesztő, közgazdasági szakíró.
Bíró Gerd munkájának fő területe 1947-től a külföldre irányuló tájékoztatási tevékenység: dolgozott a Külügyminisztériumban, a Corvina kiadó szerkesztőjeként és nagykövetségi tanácsosaként. 1969-től, közel két évtizeden át vezette a Magyar Kereskedelmi Kamara Tájékoztatási Főosztályát. 1970-ben megalapította az ország külgazdasági - és világpiaci nyitását előmozdító Hungarian Business Herald, illetve Ungarische Wirtschaftshefte című angol, illetve német nyelvű folyóiratot. Több könyvet írt az európai gazdasági együttműködésről, a nemzetközi kapcsolatok fejlődéséről. Külföldi előadásait angol, francia és német nyelven tartotta. Több mutatása
82
éve
1944 – Meghalt Musza Dzsalil szovjet-tatár költő, műfordító.
1941-től a szovjet hadseregben szolgált. Egy évvel később súlyosan megsebesült, német fogságba esett, majd koncentrációs táborba hurcolták. Hazaszeretetre, hősies ellenállásra buzdító költeményei a fogolytáborban keletkeztek. Ellenállási csoportot szervezett a foglyok kiszabadítására, ezért a fasiszták kivégezték. Halála után, 1956-ban megkapta a Szovjetunió hőse címet. "Jövünk"címmel jelent meg önálló kötete. A ma nevét viselő Tatár Állami Opera - és Balettszínház egyik megszervezője volt. Több mutatása
82
éve
1944 – Megkezdődött Franciaország felszabadítása a német megszállás alól.
A II. világháborúban a második front 1944. Június 6-i megnyitása után. Felszabadult a francia főváros, amelyet átadtak Leclerc tábornoknak, miután a francia ellenállás látva a szövetséges csapatok előrenyomulását felkelést robbantott ki. Igaz, Párizs "visszafoglalását" nem sikerült elérni minden ellenállás nélkül, de a német megszállók és a francia ellenállás katonáinak első összecsapásai után, a náci haderő kénytelen volt visszavonulni a Franciaország fővárosából. Még aznap Párizsba érkezett De Gaulle tábornok is, és az ideiglenes francia kormány székhelyét Algírból rövidesen Párizsba tette át. Megkezdődött a kíméletlen hajtóvadászat a németekkel együttműködő franciák után. Több mutatása
53
éve
1973 – Meghalt Mahmud Tejmur egyiptomi író.
Tejmur munkásságának legértékesebb részét népi kömyezetben játszódó novellái alkotják, ő az egyiptomi elbeszélés legnagyobb mestere. Regényeire a cselekmény öncélú bonyolítása, a mondanivaló elvontsága, szimbolikus jellege, a fantasztikum kedvelése jellemző. Drámáiban többnyire történelmi témákat dolgoz fel. Írásai A halál ügynöke és más elbeszélések címmel jelentek meg magyarul. Több mutatása
50
éve
1976 – Megszületett Alexander Johan Hjalmar Skarsgård svéd színész.
A svédországi Stockholmban született. Édesapaja és három fiatalabb testvére is színész. Első filmszerepét az édesapja egyik barátjától kapta hét évesen. Hazájában 13 évesen lett híres, de kényelmetlennek érezte és jó pár évre otthagyta a színészkedést. 19 évesen katonai szolgálatra jelentkezett. 18 hónapig szolgált a svéd hadseregben, egy olyan egységben, amely anti-szabotázzsal és anti-terrorizmussal foglalkozott Stockholmban.Hét, színészkedés nélküli év után 1997-ben beiratkozott egy színészi tanfolyamra, és több kisebb szerepe is volt. Az átttörés 2004-ben következett, a Gyilkos megszállás című minisorozattal. A forgatás megkezdése előtt hallott a True Blood-Inni és Élni hagyni című sorozatról, amire kezdetben nem akart jelentkezni, majd mikor megtudta, hogy kik a film alkotói, mégis beküldött egy videót és megkapta Eric Northman, az 1000 éves viking vámpír, sheriff és bártulajdonos szerepét. Több mutatása
45
éve
40
éve