74
éve
Ünnep kategória
1626
éve
400 – Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony: A Boldogságos Szűz Mária neve a katolikus magyarok ajkán, a Nagyasszony változata. A Nagyboldogasszony szóban a nagy Mária föltámadására és megdicsőülésére utal. A Kisboldogasszony, Mária születésére és a kicsi Máriára. Mária halálának, ill. test szerinti mennybevitelének ünnepe. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius p. a Fulgens corona kezdetű bullájában dogmai rangra emelte (1951). Ezzel voltaképpen elismerte a szakrális folklórhagyomány élőszavas tanúságtételét is. Jeruzsálemben már az 5. sz. elején ünnepelték Mária halála napját (átmenetelnek, születésnapnak v. elszenderedésnek [dormitio] nevezték). A 6. sz: a K-i egyh-ban mint Mária mennybevitele vált általánossá Dormitio sanctae Mariae néven. Ny-on a 7. sz-tól terjedt el, s a 8. sz-tól mint Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae szerepel a kalendáriumokban. I. Sergius tette Rómában hivatalos ünneppé. Hamarosan vigíliát, 866-1955: oktávát csatoltak hozzá. 1950: az Assumptio dogmájának kihirdetése tovább emelte az ünnep fontosságát 2003: a Szeplőtelen Fogantatás (dec. 8.) napja mellett a másik kötelező Mária-ünnep. Forrás: Magyar Katolikus lexikon Több mutatása
943
éve
1083 – Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe
I. László a székesfehérvári bazilikában szentté avatta az 1038-ban meghalt I. István király relikviáit. Ennek emlékére ünnepeljük Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Szent Istvánnal egyidőben szentté avatták Gellért püspököt is. Ez alkalomból I. László kiengedte Salamont a börtönből, aki IV Henrik német-római császárhoz utazott Regensburgba. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként felvetette a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. 1891-ben Ferenc József az ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánította. Több mutatása
35
éve
1991 – Szent István ünnepét, a keresztény államalapítás emléknapját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánították.
A két világháború között Szent István és a keresztény magyar államalapítás ünnepe új jelentést is kapott. Kiegészült a Szent Istváni (vagyis Trianon előtti) Magyarországra emlékezéssel. 1949-től 1989-ig augusztus 20-át mint az új alkotmányt, a szocialista államalapítás ünnepét, az "alkotmány napját" ünnepeltük, valamint az Elnöki Tanács 1950-ben a "népköztársaság ünnepévé" is nyilvánította. 1989-ben a régi hagyományok szerint ismét megrendezésre került a Szent Jobb körmenete. Több mutatása
81
éve
1945 – Eltörölték Szent István ünnepét, az "új kenyér ünnepe" néven újult meg.
Legősibb magyar nemzeti ünnepünket vallási és nemzeti tartalma miatt törölték el. A két világháború között Szent István és a keresztény magyar államalapítás ünnepe új jelentést is kapott. Kiegészült a Szent Istváni (vagyis Trianon előtti) Magyarországra emlékezéssel. 1949-től 1989-ig augusztus 20-át mint az új alkotmányt, a szocialista államalapítás ünnepét, az "alkotmány napját" ünnepeltük, valamint az Elnöki Tanács 1950-ben a "népköztársaság ünnepévé" is nyilvánította. 1989-ben a régi hagyományok szerint ismét megrendezésre került a Szent Jobb körmenete. Több mutatása
1026
éve
1000 – Szent Bertalannak, Nagy-Örményország apostolának, a liegi püspökség patrónusának ünnepe.
A művészetben gyakran ábrázolják a mészárosok nyúzókésével, ezzel is utalva mártíromságára. Szent Bertalanról azt tartják, hogy ő hirdette Krisztus igéjét Indiában, amihez akkoriban Arábia, Etiópia, Líbia, a párthusok földje, a perzsák és a médek országa is hozzátartozott, és innen ment Nagy-Örményországba. Miután itt többeket megtérített, a barbárok elevenen megnyúzták, keresztre feszítették, majda fejét vették. Bertalan a cserzővargák védőszentje, illetve mindazoké, akik bőrrel, netán gipsszel dolgoznak. Több mutatása
35
éve
1991 – Az Ukrán Köztársaság nemzeti ünnepe
Az Európa keleti felén elterülő ukrán állam 1654-ben egyesült Oroszországgal, de nyugati területei lengyel fennhatóság alatt álltak. 1917-ben megalakult az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, amely 1922 decemberében a Szovjetunió egyik alapító köztársasága volt. 1991. augusztus 24-én az ukrán parlament kinyilvánította a köztársaság függetlenségét, majd 1991. december 1-jén népszavazás erősítette meg a parlament döntését. Több mutatása
756
éve
1270 – Szent Lajos, a francia katonák, a gomböntők és szobrászok védőszentjének ünnepe, IX. Lajos király halálának emlékére.
Továbbá a francia monarchia, a harmadrendi ferencesek, a kőfaragók, márványcsiszolók védőszentje is. Tuniszban meghalt IX. Lajos francia király, akinek emlékére ünneplik ezen a napon Szent Lajos ünnepét. Keresztes hadjáratot vezetett Egyiptomba, ahol fogságba esett. Rabságából pénzen szabadult, de folytatta harcát a Szentföldön a hitetlenek ellen, s csak anyja halálhírére tért vissza hazájába 1254-ben. Rendezte az állam és az egyház viszonyát, megalapozta a politikai teokráciát (a legfőbb hatalom az egyházi hatalommal is rendelkező király kezében van). 1270-ben ismét keresztes had élére állt, de Tunisz ostroma közben a pestisben meghalt. A középkori Franciaország szent életű, hős uralkodójának holttestét Párizsban temették el, s mint az egyik legnagyobb francia királyt 1297-ben VIII. Bonifác pápa szentté avatta. Több mutatása
378
éve
1648 – Kalazanci Szent József ünnepe, a piarista rend alapítója halálának emlékére.
Szent József (José Calasanza, Calasanatius) spanyol származású katolikus pap, a piarista rend alapító tagja halálának emlékére. A Szent József által alapított piarista paptanítók társulatát V. Pál pápa előszőr kongregáció rangra, majd XV. Gergely pápa 1621-ben ünnepélyes fogadalmi papi renddé, szerzetesrendi rangra emelte. José Calasanzát 1748-ban avatták boldoggá, 1767-ben pedig XIII. Kelemen pápa a szentek sorába emelte. José Calasanza 27 évesen lett felszentelt pap, s 9 évvel később Aragóniából Rómába ment, ahol összegyűjtötte az utcán rendetlenkedő gyerekeket, majd iskolát alapított vallásos és gyakorlati életre való nevelésükre "Scholae piae" (kegyes iskolák) néven. Az iskolák népszerűsége rohamosan nőtt, s Itálián kívül más országokban is számos piarista tanodát létesítettek. Több mutatása
201
éve