Ma Marcell névnapja van

Ünnep kategória

A takarítás világnapja

Magyarországon szeptember harma­dik szombatja.1992-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szeptember 20-ra meghirdette a Takarítási Világnapot, amelynek célja a világméretű nagytakarítás. Jelszava: "Gondolkodj világméretekben és cselekedjotthon." Az akció Ausztráliából indult, ahol 1989-tőlszervezik az országos nagytakarítás napját. Ezen a napon a környezet megtisztítására is hívják az embereket. Több mutatása

Teljes esemény 0

09. 20. Ünnep

42 éve

1984 – A Magyar Dráma ünnepe

A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a Magyar Dráma Napját, Madách Imre "Az ember tragédiája" című drámája 1883. szeptember 21-i ősbemutatójának tiszteletére. Célja felhívni a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozása. Több mutatása

Teljes esemény 1

1984. 09. 21. Irodalom Ünnep

1974 éve

52 – Szent Máté, a könyvelők, az adószedők, a bankárok, a pénzügyőrök és a biztonsági emberek védőszentjének ünnepe

Szent Máté I. században élt apostol, evangélista, Jézus tanítványa. Máté evangéliuma szerint eredeti neve Lévi volt, Márk pedig Alfeus fiának mondja. Valószínűleg Galileában született, és Kafarnaum városában volt a rómaiak adószedője. Jézus igehirdetésének második évében csatlakozott hozzá. A Hagyomány szerint Krisztus halála után ő jegyezte le - közvetlen tapasztalat alapján - a Megváltó szavait és cselekedeteit, s így az evangélisták művei sorában az ő írása áll, időrendben, az első helyen. Az apostolok szétoszlása után - úgy mondják - Etiópiában terjesztette az evangéliumot, és vértanúi halált halt. -A néphit szerint Máté napján kezdődnek az őszi viharok. Jelentős időjárási fordulónap, az őszi búzavetés kezdete. Több mutatása

Teljes esemény 0

52. 09. 21. Ünnep

35 éve

1991 – Az Örmény Köztársaság függetlenségének napja

A Kaukázus déli részén fekvő országot 1920-ban nyugatról Törökország, keletről a szovjet Vörös Hadsereg támadta meg. A kommunista többségű kormány 1920 végén megalakította az Örmény Szovjet köztársaságot, amely 1922-ben csatlakozott a Szovjetunióhoz. 1936-tól önálló szovjetköztársaság volt. Az ország 1990. augusztus 23-án fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot. 1991. szeptember 2l-én népszavazást rendeztek, amelynek eredményeként kikiáltották az ország függetlenségét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1991. 09. 21. Ünnep

Folyók világnapja

Szeptember negyedik vasárnapja. Az ENSZ 2005-ben meghírdette a "Water for Life" évtizedet, hogy felhívja a figyelmet a vízkészletek jobb kezelésének fontosságára. Ennek részeként jött létre a Nemzetközi Folyók Napja, Mark Angelo folyóvédő javaslatára. Az esemény alapja a Kanadában 1980 óta megrendezett BC Folyók Napjának sikere volt. Az első Nemzetközi Folyók Napját 2005-ben ünnepelték, és azóta évente, szeptember negyedik vasárnapján rendezik meg világszerte, több millió résztvevővel több mint 100 országban. Több mutatása

Teljes esemény 0

09. 22. Ünnep

66 éve

1960 – A Mali Köztársaság nemzeti ünnepe

A nyugat-afrikai terület a XIX. század végén lett francia gyarmat, majd 1920-tól Francia Szudán része lett. Az ország 1958-tól Szudáni Köztársaság néven a Francia Közösség tagja volt; 1959-60-ban Szudán és Szenegál létrehozta a Mali Föderációt, amely 1960 júniusában kivívta a függetlenséget, majd a szövetség kettészakadása után a szudáni rész 1960. szeptember 22-én kikiáltotta a Mali Köztársaságot. Több mutatása

Teljes esemény 1

1960. 09. 22. Ünnep

980 éve

1046 – Szent Gellért ünnepe. Itáliai származású szerzetes, az első magyar vértanú.

Szent István király szolgálatában Imre herceg nevelője és a csanádi püspökség megszervezője volt. Velencében született 980 körül, patríciuscsalád gyermekeként. Giorgio-Georgius (György) névre keresztelték. Édesapja, Sagredo Gerardo (Gellért) kalmár volt. 5 éves korában súlyosan megbetegedett, ezért szülei a San Giorgio-sziget monostorába vitték. Fogadalmat tettek: ha a kis György életben marad, egyházi pályára adják. A San Giorgio Maggiore bencés monostor szerzetesei buzgó imáinak köszönhetően a kisfiú felépült, és a rend tagjai közé lépett. 15 évesen elvesztette édesapját, akinek az emlékére vette fel a Gellért nevet. Tanulmányait a monostorban, majd a bolognai főiskolán végezte. Már 32 évesen megbízták a velencei San Giorgio Maggiore apáti tisztségével. 3 év múlva lemondott és a Szentföldre indult, hogy végigvándoroljon a Megváltó nyomdokain. Hajója viharba került, így az isztriai partvidékre vetődött. 1020 táján érkezett Magyarországra, a pécsi Mór püspökhöz, akivel Székesfehérvárra ment. A királyi udvarban Gellértnek látomása volt, amelyben egy hegy sziklái között holtan látta meg önmagát. Az Úr üzenete szerint nem a Szentföldre kellett mennie, hanem itt kellett maradnia, hogy a legnagyobb mennyei ajándékként elnyerje a vértanúság koronáját. Szent István a királyi udvarban tartatta, és fiának, Imre hercegnek a nevelésével bízta meg. 1023-ban Bakonybélbe vonult vissza, ahol remeteként több könyvet is írt. A legenda szerint egy napon kunyhója előtt, írás közben elnyomta az álom. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú telepedet melléje védelmet keresve. Megetette a kis árvát, és az nem is távozott tőle. Egy másik alkalommal sebesült farkas feküdt az ajtajában. Ellátta a sebét, és a kunyhójába vitte a szerencsétlen állatot. Amikor a farkas magához tért, hálás kutyaként megnyalta a remete kezét, és szelíden leheveredett a kis szarvas mellé. 1030-ban István Gellértre bízta a csanádi püspökség megszervezését, aminek társaival együtt becsülettel eleget is tett. Mindvégig az Istváni életmű megszilárdításán és továbbvitelén fáradozott. István halála után a keresztény és az európai értékrend védelmében szembe került Aba Sámuellel, akinek 1044-ben Csanádon a húsvétra tervezett koronázását megtagadta, a hatalommal szembeszállva megjósolta a pogánylázadást, a király halálát és saját maga vértanúságát. 1046-ban a Tiszántúlon Péter király uralma ellen a békési Vata vezetésével lázadás tört ki a pogányság visszaállításáért. Szeptemberben Gellért püspöktársaival Székesfehérvárról Budára tartott, hogy fogadja a számkivetettségből visszatérő Vazul-fiakat. Szeptember 23-án este megjövendölte, hogy az volt az utolsó vacsorájuk, majd másnap megjövendölte vértanúságukat is. A pesti révhez közel egy lázadó pogány csapat elfogta és megölte őket. Gellértet taligára tették, és a Kelenhegyről (ma: Gellérthegy) a mélybe taszították, "mellét dárdával átütötték, ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották". Holttestét először a pesti oldalon, a Boldogságos Szűz templomában temették el, majd Csanádra vitték. Sírjánál csodák és rendkívüli gyógyulások történtek. Szent László király kérelmére 1083.07.26-án szentté avatták. Az első magyar vértanú emlékét az Erzsébet-híddal szemben, a régi Kelenhegy sziklái között álló hatalmas bronzszobor, Jankovics Gyula gyönyörű alkotása őrzi. Szent Gellért magasra emelt jobbjában a szent keresztet tartja a város fölé, ezzel hirdetve, hogy a magyarok nemzetsége a kereszt jegyében született, és annak oltalma alatt áll. Több mutatása

Teljes esemény 0

1046. 09. 24. Ünnep Magyar