943
éve
★ Kiemelt esemény
Augusztus 20.
53
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1973 – Megjelent a boltokban a Rolling Stones Angie című kislemeze.
Mely pályafutásuk legnépszerűbb dala lett.
35
éve
1991 – Szent István ünnepét, a keresztény államalapítás emléknapját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánították.
A két világháború között Szent István és a keresztény magyar államalapítás ünnepe új jelentést is kapott. Kiegészült a Szent Istváni (vagyis Trianon előtti) Magyarországra emlékezéssel. 1949-től 1989-ig augusztus 20-át mint az új alkotmányt, a szocialista államalapítás ünnepét, az "alkotmány napját" ünnepeltük, valamint az Elnöki Tanács 1950-ben a "népköztársaság ünnepévé" is nyilvánította. 1989-ben a régi hagyományok szerint ismét megrendezésre került a Szent Jobb körmenete. Több mutatása
81
éve
1945 – Eltörölték Szent István ünnepét, az "új kenyér ünnepe" néven újult meg.
Legősibb magyar nemzeti ünnepünket vallási és nemzeti tartalma miatt törölték el. A két világháború között Szent István és a keresztény magyar államalapítás ünnepe új jelentést is kapott. Kiegészült a Szent Istváni (vagyis Trianon előtti) Magyarországra emlékezéssel. 1949-től 1989-ig augusztus 20-át mint az új alkotmányt, a szocialista államalapítás ünnepét, az "alkotmány napját" ünnepeltük, valamint az Elnöki Tanács 1950-ben a "népköztársaság ünnepévé" is nyilvánította. 1989-ben a régi hagyományok szerint ismét megrendezésre került a Szent Jobb körmenete. Több mutatása
60
éve
1966 – Debrecenben megrendezték az első Virágkarnevált.
Az 1910-es években már volt hagyománya az ünnepségnek, ekkor a város főutcája virágkorzóvá változott, de Karnevál akkor még nem volt. A Közép-Kelet-Európában egyedülálló Virágkarnevál Debrecen legismertebb rendezvénye, amely minden évben a látogatók százezreit vonzza még külföldről is. 15-20, egyenként 150-180 ezer szál csak élő virággal és csak természetes kiegészítőkkel feldíszített, különböző jeleneteket ábrázoló "virágkocsi" vonul fel hazai és külföldi néptáncosok, menettáncosok, mazsorettek és zenekarok kíséretével. Az egész napos rendezvénysorozat végén a virágkocsik ismét felvonulnak a Piac utcán, majd a program este tűzijátékkal zárul. Több mutatása
781
éve
1245 – IV. Béla magyar király fiát, V. Istvánt - még gyermekként - királlyá koronáztatta.
1239-ben született IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária gyermekeként. 1246-tól rövid ideig Szlavónia hercege volt, majd nagykorúvá nyilvánítása után, 1257-ben Erdély hercegeként a keleti országrészeket kormányozta. 1262-ben felvette az "ifjabb király" és a "kunok ura" címeket is. A hatalommegosztás kérdése miatt apjával egyre inkább megromlott a viszonya. 1264-ben nyílt belháborúra került sor közöttük: a feketehalmi csatában V. István még alulmaradt, de az 1265. évi isaszegi csatában megszerezte a végső győzelmet. 1266-ban a Nyulak szigeti (margitszigeti) egyezség zárta le a viszálykodást. Több hadjáratot vezetett: a Balkén-félszigeten harcolt 1261-ben, 1263-ban és 1269-ben. Apja halála után, 1270 májusában lépett a trónra, és ismét királlyá koronázták. IV. Béla egykori hívei, akik rettegtek V. István bosszújától, II. Ottokár cseh királyhoz menekültek. A cseh király támadását visszaverte, majd 1271 júliusában békét kötöttek, amelynek értelmében II. Ottokár nem támogatta többé a hozzá menekült magyar főurakat, V. István pedig cserébe elismerte ausztriai és stájerországi hódításait. 1272 júniusában a bárók egy csoportja fellázadt ellene, és elrabolták fiát, László herceget, a későbbi IV. (Kun) Lászlót. A király hadai megostromolták Kőkapronca várát, de bevenni nem tudták. V. István betegen tért haza, néhány hét múlva meghalt. A Nyulak szigetén - a mai Margitszigeten - lévő domonkos apácakolostorban temették el. Több mutatása
716
éve
1310 – Székesfehérvárott harmadszor - és már teljesen jogszerűen - királlyá koronázták I. Károlyt (Károly Róbertet).
Más források szerint a harmadik koronázás napja augusztus 27 volt.Károly Róbert az Anjou-ház magyar ágának megalapítója volt. 1288-ban született Nápolyban Martell Károly nápolyi trónörökös, magyar trónkövetelő és Habsburg Klemencia hercegnő egyetlen fiaként. Magyarország iránti érdeklődését nagyanyja, Mária királyné, V. István magyar király leánya keltette fel benne. Már 1300-ban ellenkirályként léptették fel III. Andrással szemben. A III. András halálától 1310 nyaráig eltelt tíz év alatt három királya volt Magyarországnak, még több kiskirály osztozott területén. A három közül végül is az Anjou-házból való I. Károly maradt a győztes, akinek győzelme érdekében háromszor kellett megkoronáztatnia magát. A rendkívüli körülmények, a legsúlyosabb egyházi nyomás és Károly tényleges politikai sikerei sem tudták az országot eltéríteni attól a hittől, hogy Magyarország királya csak az lehet, aki Szent István koronáját hordja, s attól, hogy csak az az érvényes királyavatás, ha ezt a koronát teszik a leendő uralkodó fejére.1301 tavaszán egy alkalmi koronával koronázták meg, de az ország jelentékeny része vele szemben először a cseh Vencelt (1301-1305), majd a bajor Ottót (1305-1307) ismete el királynak. 1307 októberében a rákosi országgyűlésen, majd 1308 őszén a pesti országgyűlésen I. Károlyt Magyarország királyának választották. 1309. június 16-án Budán, a Boldogasszony (mai Mátyás-) templomban egy újonnan készített koronával másodszor is királlyá avatták. Egyszerre három ősi, biztosan százéves (három-négy nemzedékre tehető) szabályt sértettek meg. A legkisebb volt közülük, hogy a pápai követ végezte a szertartást, hiszen magát a római pápát képviselte, így nehezen lehetett az ő működésével szemben a nála alacsonyabb rangú és a pápától függő esztergomi érsek koronázási jogára hivatkozni. A színhely már nagyobb hiba volt, mert már megint nem Fehérvárott, hanem egy plébániatemplomban avattak királyt, s hiába lett éppen ebben az időben Buda a "királyság feje" és az ország legfontosabb városa, hiába volt a templom nagyobb és fényesebb, mint a többi, mégiscsak egyszerű plébániatemplom volt. A legnagyobb hiba pedig most is a Szent Korona mellőzése volt. Teljesen lehetetlen gondolat volt, hogy a Szent Koronát megfosszák szentségétől, Magyarországon egyszerűen nem érvényesülhetett ez a jogi fordulat, senki nem adott neki hitelt. A korona nem veszett el, csak idegen kézben volt, így a megoldást nem új korona készítése jelentette, hanem a régi visszaszerzése. Nem is akadt más megoldás, mint megvárták, amíg László erdélyi vajda visszaküldte a koronát, és I. Károlyt harmadszor is megkoronázták, de most már a hagyománynak megfelelő szabályok szerint: Fehérvárott, az esztergomi érsekkel és a Szent Koronával, 1310. augusztus 20-án, Szent István napján, "ünnepelve és örvendezve", ahogy a Képes Krónikában írták. 1311 és 1323 között felszámolta a tartományurak hatalmát, és ellenőrzése alá vonta az egész ország területét. 1312-ben, a rozgonyi csatában aratta első nagy győzelmét a Csák Máté által támogatott Aba Amadé tartományúr fiai felett. 1316-ban a Kőszegiek várait foglalta el, 1317-ben az újra lázadó Amadék, a Borsa nemzetség és Petenye fia Péter uralmát számolta fel végleg. Csák Mátétól elfoglalta Visegrádot és Komáromot. 1318-21-ben Erdélyt, 1319-20-ban Csák Máté tartományának keleti részet foglalta el. 1322-ben megszilárdította hatalmát a Délvidéken, Szlavóniában, de Dalmáciát és Horvátországot tartósan nem sikerült meghódítania. 1323-ban Temesvárról áthelyezte székhelyét Visegrádra, és hozzálátott az ország politikai-gazdasági rendjének helyreállításához. Saját hívei között szétosztotta a tartományuraktól elvett birtokok nagy részét. Ezek a birtokosok az új, akkor felemelkedett családokból kikerült bárók voltak, akik I. Károly uralmának szilárd politikai és katonai támaszát és a lovagi kultúra hordozóit jelentették. A királyság pénzügyeit teljesen új alapokra helyezte: a nemesérckivitelt megtiltotta, a királyi pénzverés monopóliuma mellett pénzreformot hajtott végre. 1325-től firenzei mintára aranyforintot veretett. A városok éves adót fizettek a kincstárnak, megszerezte a pápai tized harmincadát is, sőt megadóztatta az egyházat is, ami a papság heves tiltakozását váltotta ki. 1320 után nem hívta össze az országgyűlést. Külpolitikáját inkább a diplomáciai, mint a katonai sikerek jellemezték. 1335-ben a visegrádi királytalálkozón létrehozta Lengyelországgal és Csehországgal a 3 ország szövetségét, amely főként a Habsburgok ellen irányult, emellet az árumegállító joggal rendelkező Bécs megkerülésével új kereskedelmi útvonalakat alakítottak ki. 1339-ben sógora, a gyermektelen III. Kázmér lengyel király örökösödési szerződést kötött vele, amelynek alapján 1370-ben létrejött a magyar-lengyel perszonálunió. Uralkodását különös esemény zavarta meg, amikor 1330-ban Zah (Zách) Felicián sikertelen merényletet követett el ellene és családja ellen, amit I. Károly kegyetlenül megtorolt. 1342-ben halt meg Visegrádon. Székesfehérváron temették el a Budán tartott pompás gyászszertartás után. Több mutatása
199
éve
1827 – Megszületett Josef Strauss, osztrák zeneszerző, karmester, hegedűművész.
ifj. Johann Strauss és Eduard Strauss testvére.
179
éve
1847 – Megszületett Bolesław Prus a pozitivizmus korszakában alkotó lengyel író és publicista.
Eredeti nevén Aleksander Głowacki.
136
éve
1890 – Megszületett Howard Phillips Lovecraft amerikai író, költő, publicista.
Leginkább egyedi hangulatú horror novelláiról vált ismertté, amelyek a saját maga által teremtett mitikus világban játszódnak. Novelláiban és azok hangulatában Edgar Allan Poe-t követi, de a saját maga által kreált mítoszával teljesen új távlatokat nyit. Műveire jellemző a borzongás, az ismeretlen iszonyattal való szembesülés, ahol a történet főhőse előtt csak egy pillanatra vagy egyáltalán nem lebben fel a boldog tudatlanság fátyla. Történeteinek egyedi hangulatát a végig ott lappangó sejtés és bizonytalanság, a szenvtelen, ember előtti hatalmakkal való találkozás adja meg. Több mutatása
106
éve
1920 – Megszületett id. Szívós István olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző.
Fia ifj. Szívós István szintén olimpiai bajnok vízilabdázó, unokája Szivós Márton világbajnok vízilabdázó.
90
éve
1936 – Megszülettek a Kessler ikrek, azaz Alice és Ellen Kessler német énekes-, táncos- és színésznők.
Más megnevezések: Kessler Twins, Die Kessler-Zwillinge, Le Gemelle Kessler. Elsősorban Németországban és Olaszországban voltak népszerűek az 1950-es és 1960-as években. Felléptek még 80 éves koruk felett, a 2010-es években is. Több mutatása
83
éve
82
éve
1944 – Megszületett Radzsiv Gandhi, indiai politikus, miniszterelnök.
Édesanyja, Indira Gandhi meggyilkolását követően vette át az ország irányítását, majd két évvel a kormányfői posztról való leköszönése után, 1991-ben a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű Srí Lanka-i terrorszervezet bombamerényletének áldozatává vált. Több mutatása
80
éve
1946 – Átadták a forgalomnak az újjáépített Szabadság hidat.
A második világháborúban, Budapest ostromakor robbantották fel. A Fővám tér és a Sáros (Gellért) fürdő közötti híd építését, a Rudas fürdő és az Eskü tér közti (azaz az Erzsébet) híddal együtt az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el. A nemzetközi tervpályázatot is együtt bírálták el, a 21 pályázatból az első az Erzsébet hídra érkezett, a második a Fővám téri hídra Feketeházy János által készített terv lett. Mivel az Eskü tér sűrűn be volt építve, a második híd építése kezdődött előbb, 1894. szeptember 1-jén. Az első kizárólag hazai erőkkel létrehozott budapesti Duna-híd kiviteli terveit Gállik István, Beke József és Jurkinyi Jenő, a kapuzatok esztétikai kialakítását Nagy Virgil építész készítette el. A hídfőknél négy vámszedő ház épült, ezek közül a két pesti máig látható, a Kiskörút részét alkotó Vámház körutat akkor építették ki az új hídig. Több mutatása
78
éve
73
éve
70
éve
1956 – Székesfehérváron megszületett Bogyay Katalin diplomata, ENSZ nagykövet.
2015. január 1-től Magyarország állandó képviselője az ENSZ-nél, New Yorkban. 2009 és 2014 között Magyarország UNESCO-nagykövete Párizsban. 2011 és 2013 között az UNESCO Közgyűlés 36. ülésszakának elnöke. Író, a londoni kulturális intézet alapítója. Több mutatása
57
éve
1969 – Először tartottak tisztavatást a Parlament előtt, a Kossuth téren.
2006-ig volt ezen a helyszínen a tisztavatás minden évben. 2007-ben a Hősök terén rendezték meg az avatást, 109 honvéd-, ill. határőrtiszt részvételével. 2008-ban először és utoljára rendőrök is leteszik az esküt a Hősök terén. Ennek az az oka, hogy a Határőrség integrálódott a Rendőrségbe, és akik a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem határőrtiszti képzést kezdtek, azok rendőrszínekben tették le az esküt. Több mutatása
48
éve
1978 – Megszületett Vona Gábor politikus, országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke.
Eredeti nevén: Zázrivecz Gábor
20
éve
2006 – Halálos áldozatokat követelő vihar pusztított Budapesten és környékén, a Szent István-napi tűzijáték alatt.
A tűzijáték nem szakadt félbe, tömegek indultak haza a kilenc után néhány perccel kitört vihar miatt. Három haltak meg és a budai rakparton és a várban is voltak sebesültek. Országos Meterológia Szolgálat előre jelezte, hogy éppen a tömegeket vonzó tűzijáték idején éri el a fővárost a vihar. Egy évvel később, 2007-ben, ugyanezen a napon hasonló erősségű volt ugyanitt, de 2007-ben két és fél órával korábban érkező vihar felkészültebben érte a hatóságokat és a lakosságot is. Az ünnep lebonyolítása, ezúttal figyelve és hagyatkozva az OMSZ előrejelzéseire, biztonságosan zajlott. Több mutatása
129
éve
1897 – Megszületett Ascher Oszkár, színész, előadóművész, színészpedagógus, színházigazgató.
Kossuth-díjas, kiváló művész.
125
éve
125
éve
109
éve
1917 – Wekerle Sándort harmadszor is Magyarország miniszterelnökévé választották.
Tisztséget 1918.10.28-ig töltötte be. Tanulmányait a pesti tudományegyetemen végezte, ahol 1870-ben jogi doktori oklevelet szerzett. Pályafutását segédfogalmazóként kezdte a Pénzügyminisztériumban, 1874-ben miniszteri fogalmazóvá nevezték ki. 1877-ben pénzügyi jogból magántanári képesítést szerzett. Tehetségének és kiváló pénzügyi szakismereteinek köszönhetően 1879-ben az elnöki osztály vezetésével bízták meg miniszteri titkárként. 1881-ben miniszteri osztálytanácsos, 1884-ben miniszteri tanácsos lett. Pénzügyi, közgazdasági kérdésekben, államhitel-, vasúti és költségvetési ügyekben gyakran képviselte a Pénzügyminisztériumot. 1887-ben kinevezték pénzügyminiszteri államtitkárrá, jelentős szerepe volt az államadósságok rendezéséről, valamint a cukor-, szesz- és fogyasztási adókról, a dohányjövedékről és a regálé megváltásáról szóló törvényjavaslatok előkészítésében. Az 1887. évi választásokon a Szabadelvű Párt programjával a nagybányai választókerület képviselője lett. 1889. áprilisában megkapta a pénzügyminiszteri tárcát, amelyet Tisza Kálmán bukása után, a Szapáry-kormányban is megtartott. Gróf Szapáry Gyula lemondása után, 1892.11.19-én nevezték ki először miniszterelnöknek. Első kormányzása alatt helyreállította az államháztartás egyensúlyát, újjászervezte a pénzügyi közigazgatást, átalakította a pénz- és adórendszert. A mindenkire kiterjedő kereseti adót eltörölte, helyette a progresszivitásra épülő jövedelemadót vezette be. Gazdaságpolitikája eredményeként felgyorsultak a millenniumi előkészületek, Budapesten és a nagyobb vidéki városokban fejlődött az infrastruktúra. Az agrárágazat problémáit azonban figyelmen kívül hagyta, a nemzetiségekkel szemben erőszakos eszközökkel lépett fel. Amikor a főrendiház elvetette a polgári házassági törvényjavaslatát, 1894.06.01-jén benyújtotta kormánya lemondását, de június 9-én ismét ő lett a miniszterelnök, és - az izraelita vallás egyenjogúságáról és a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvényjavaslatok kivételével - keresztülvitte egyházpolitikai reformjavaslatait. December 24-én ismét benyújtotta lemondását, majd 1895.01.14-én távozott tisztségéből. 1896.11.30-án az újonnan felállított Közigazgatási Bíróság elnöke és hivatalánál fogva a főrendiház tagja lett, de a napi politikától távol maradt. 1896-tól 1918-ig az Országos Ipartanács elnöki tisztségét is betöltötte. 1906.04.08-án báró Fejérváry Géza darabontkormányának tarthatatlansága után ismét miniszterelnökké nevezték ki a koalíciós kormány élére, valamint a pénzügyi tárcát és rövid ideig a honvédelmi, a horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli és az igazságügy-miniszteri tisztséget is betöltötte. Második kormányzása alatt az ipar és a mezőgazdaság érdekeit egyaránt érvényesítette. A parlament ekkor fogadta el Darányi Ignác "derestörvényét" és az iskolatörvényt (Lex Apponyi), amely gróf Apponyi Albert nevéhez fűződött. Nemzeti programjának részeként önálló jegybank felállítását tűzte ki célul. Több hónapos egyeztető tárgyalások után Ferenc József nem volt hajlandó engedni, így a Wekerle-kormány 1909.09.28-án ismét lemondott. Végül 1910.01.17-én távozott tisztségéből és visszavonult a politikai élettől. 1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató, 1918-ban tiszteleti tagjává választották. Az I. világháború miatti általános válság közepette, IV. Károly 1917.08.20-án ismét kinevezte a kormány élére, így harmadszor is betöltötte a miniszterelnöki tisztséget, a magyar történelemben egyedülálló módon. E mellett ismét pénzügyminiszter, földművelésügyi miniszter és belügyminiszter is volt egy rövid ideig. Az egyre válságosabb helyzetben többször is felajánlotta lemondását, de IV. Károly nem fogadta el. 1918. október végére már a közeledő összeomlás jelei mutatkoztak, forradalmi jelenetekre került sor a képviselőházban, így beadta lemondását és kormányával együtt távozott a hatalomból. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták, és túszként őrizetben tartották a kőbányai gyűjtőfogházban, majd a budapesti Park Szanatóriumban. A forradalmak után már nem vállalt politikai szerepet, 1920-ban az Országos Közművelődési Tanács, 1921-ben a Pénzügyi Tanács elnöke volt. 1891-ben megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1907-ben a Szent István-rend nagykeresztjét. Több mutatása
106
éve
85
éve
1941 – Megszületett Slobodan Milosevics szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke.
Slobodan Milošević, Слободан Милошевић
84
éve
1942 – Meghalt Vitéz nagybányai Horthy István repülő főhadnagy, kormányzóhelyettes, Horthy Miklós kormányzó idősebb fia.
Alekszejevka közelében halt meg, repülős bevetés közben. Több mutatása
79
éve
78
éve
1948 – Meghalt Emery Roth magyar származású amerikai építész (Ritz Torony).
New York meghatározó lakóépületeinek, hoteljeinek, felhőkarcolóinak tervezője. Az 1920-30-as években Beaux-Arts és art déco stílusokban alkotott. Legismertebb épületei közé sorolható a Beresford ház, a San Remo ház, vagy a Ritz torony. Több mutatása
77
éve
1949 – Megszületett Philip Parris "Phil" Lynott ír zeneszerző, basszusgitáros-énekes.
A Thin Lizzy kemény éveket megélt énekes/basszusgitárosa már gyermekkorában szembesült az élet árnyoldalával, és valójában rövid élete során nem sikerült megszabadulni démonaitól. 1986. január 4-én, 36 évesen végzett vele szívelégtelensége, és egy váratlan tüdőgyulladás. Lynott, a Wiltshireben található, Salibury Kórházban halt meg, ahová karácsonykor került be, alkohol és kábítószer fogyasztás miatt kialakuló májgyulladással, és veseelégtelenséggel. 1986. január 9-én helyezték végső nyugalomra Dublinban. A tiszteletére tartott megemlékezésen több mint 300-an vettek részt. Több mutatása
66
éve
63
éve
1963 – Befejeződött a magyar falvak villamosítása.
Az utolsó áram hálózatra kapcsolt település a Szabolcs-Szatmár megyei Aporliget község volt.
60
éve
1966 – Megszületett Dimebag Darrell, a Pantera és a Damageplan együttes gitárosa.
Eredeti nevén: Darrell Lance Abbott. 2004. december 8-án, éjjel, Darrell a Damageplannel koncertezett egy Alrosa Villa nevű klubban Columbusban (Ohio), mikor egy korábbi tengerészgyalogos, Nathan Gale 5 lövést adott le rá, köztük egy fejlövést ami azonnal megölte. Halála után a rockélet még inkább kultikus figurájává vált. Rengeteg együttes írt neki számot, így emlékezvén meg róla, például az Avenged Sevenfold ("Betrayed"), a Nickelback ("Side Of A Bullet"). A Limp Bizkit "The Priest" című dalában is van utalás Darrellre, és a Black Label Society "In This River" című számában is Darrell elvesztéséről van szó, valamint a Machine Head (együttes) "Aesthetics of Hate" című számát is hozzá írták, valamint a Five Finger Death Punch The Pride című számában az amerikai hírességek között említik a legendást gitárost. Több mutatása
58
éve
1968 – A szovjet hadsereg magyar, lengyel, bolgár és keletnémet katonai segédlettel bevonult Csehszlovákiába.
Felszámolták a Dubcek nevével jelzett reformokat, az "emberarcú szocializmus" kísérletét.
52
éve
1974 – Meghalt Hajmássy Ilona színésznő, koloratúr szoprán operaénekes, televíziós előadó.
Másik nevén: Ilona Massey. Művészetének elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.
50
éve
49
éve
1977 – Meghalt Gillemot László kétszeres Kossuth-díjas gépészmérnök, anyagtudós, az MTA rendes tagja.
Főbb kutatási területei a fémek anyagvizsgálata, fém gyártási technológiák továbbfejlesztésére, valamint a hegesztési eljárások. Nevéhez fűződik a korszerű magyarországi fémipari és kohászati alapkutatások elindítása, intézményi és szakképzési hátterének megszervezése. Három évtizeden át (1944–1977) volt a Budapesti Műszaki Egyetem mechanikai technológiai tanszékének vezetője, 1948 és 1969 között alapító igazgatóként irányította a Fémipari Kutatóintézet munkáját. Több mutatása
32
éve
1994 – Meghalt Osváth Júlia, Kossuth-díjas szoprán opera-énekesnő.
Érdemes és kíváló művész.
27
éve
3
éve
2023 – Meghalt David Jacobs amerikai televíziós forgatókönyvíró, rendező, producer, akinek a Dallas sorozatot köszönhetjük.
Teljes nevén: David Arnold Jacobs
162
éve
85
éve
1941 – Megszületett Elizabeth Ashley amerikai színésznő (The Carpetbaggers).
1962-ben Tony-díjat nyert, játszott - többek között - a "The Carpetbaggers" című filmben 1963-ban, és az "Evening Shade" televíziós showműsorban Freida Evansszel 1990 és 1994 között. Több mutatása
55
éve
41
éve