37
éve
★ Kiemelt esemény
Szeptember 10.
91
éve
128
éve
1898 – Erzsébet (Sissi) osztrák császárné és magyar királyné a Genfi-tó partján merénylet áldozatául esett.
Séta közben Luigi Luccheni olasz anarchista megtámadta és leszúrta. A németek népszerű "Sissi" hercegnője a Wittelsbach-családból származó Miksa bajor herceg második leánya volt. Erzsébet hercegnő 1854-ben ment hozzá Ferenc József osztrák császárhoz. Szépségével és kedvességével nagy népszerűségnek örvendett. A családot ért tragédiák - többek között fiának, Rudolf hercegnek az öngyilkossága - súlyos depressziót okoztak nála, amelyet hosszabb európai utazásokkal próbált enyhíteni. Nehezen viselte a szigorú bécsi udvari etikettet, ezért többnyire Korfun az Achilleion kastélyban, vagy Magyarországon, Gödöllőn tartózkodott. Több mutatása
107
éve
1919 – Ausztria aláírta a Szent Germain-i békét. Nyugat-Magyarország egy része, Burgenland osztrák terület lett.
A szövetségesek elismerték Ausztriát mint független államot. Jelentős területeket vesztett az egykor soknemzetiségű állam: Dél-Tirol a Brenner hágóig, Görz, Trieszt és Isztria Olaszországhoz került, Karintiában határkiigazításhoz jutott Jugoszlávia. Ausztria megkapta Nyugat-Magyarország többségében német lakosságú részét, Burgenlandot. El kellett ismernie Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és Jugoszlávia állami önállóságát. A Saint-Germain-i békeszerződés megtiltotta Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss-tilalom), valamint a legkisebb mértékűre korlátozták haderejét - éppúgy, mint Németországban -, és szintén jóvátétel megfizetésére kötelezték. Több mutatása
644
éve
1382 – Meghalt I. (Nagy) Lajos magyar király, az első európai uralkodó, aki nagy győzelmet aratott a törökök felett.
Nagyszombaton 56 éves korában, súlyos betegség következtében halt meg. I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként két bátyja korai halála után, 3 éves korában trónörökös lett. A nyilvánosság előtt 1335-ben, a visegrádi kongresszuson szerepelt először, majd megkapta az "Erdély hercege" címet. Apja halála után, 1342. július 16-án lépett trónra, és július 21-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Jelentős befolyást gyakorolt a kormányzására erős akaratú anyja. 1345-ben meghódolásra kényszerítette Horvátországot, 1346-ban a Velencei Köztársaság ellen indított - majdnem haláláig tartó - háborút, amelyben időnként alulmaradt. 1358-ban megkapta egész Dalmáciát, a szigetekkel együtt. Érvényesíteni akarta a magyar Anjouk itáliai trónigényét, valamint megbosszulni öccse, András herceg meggyilkolását, így 1347-48-ban és 1350-ben is személyesen vezetett hadjáratot Nápolyba Johanna királynő ellen. Végül 1352-ben véglegesen feladta itáliai terveit. Több hódító hadjáratot vezetett a Balkán félszigetre, végül sikerült Szerbiát a vazallusává tennie. A Keleti-Kárpátokon túl is viselt hadat. Nagybátyjával, III. Kázmér lengyel királlyal többször részt vett a litvánok és a tatárok elleni hadjáratokban. 1370-ben, Kázmér halála után megörökölte a lengyel trónt, ahol először anyja, majd Oppelni László herceg kormányzott. 1372-ben oroszországi vajdaság néven birodalmához csatolta Halicsot is. 1377-ben, az európai uralkodók közül elsőként délre küldött serege nagy győzelmet aratott I. Murád szultán serege fölött, és egy évtizedre megállította a törököket. 1378-ban Mariazellben templomot építtetett a győzelem emlékére, valamint a magyar zarándokok által rendszeresen felkeresett aacheni kápolnát is gazdagon megajándékozta. A magyar királyok között leginkább ő képviselte a lovagi eszméket, uralkodása idején nagyobb mértékben terjedtek el a lovagi szokások, a Szent László- és a Nagy Sándor-kultusz. 1367-ben megalapította a pécsi egyetemet. Élete utolsó éveiben a leprához hasonló betegségben szenvedett, amelyet türelemmel és keresztényi alázattal viselt. Az általa építtetett Katalin-kápolnában temették el Székesfehérvárott. Több mutatása
367
éve
203
éve
180
éve
166
éve
1860 – Megszületett Márkus Emília színésznő, az első magyar film főszereplője.
Márkus József Budapest főpolgármesterének húga. 1901-ben készült az első magyar film, az "A táncz" címmel forgatott némafilm.
140
éve
136
éve
1890 – Megszületett Elsa Schiaparelli olasz-francia divattervező, aki divatba hozta a válltömést.
Kiegészítőivel és drámai színeivel élénkítette a divatot 40 éven keresztül. 1932-ben hozta divatba a válltömést.
122
éve
1904 – Megszületett Somogyi Erzsi, kétszeres Kossuth-díjas színésznő.
Kossuth-díj (1953, 1959), Érdemes művész (1955), Kiváló művész (1962)
113
éve
1913 – Megszületett Vajda Júlia festőművész, grafikus.
Lánykori nevén: Richter Júlia. Vajda Lajos festőművész felesége volt.
93
éve
1933 – Megszületett Karl Lagerfeld német származású francia divattervező.
Eredeti nevén: Karl-Otto Lagerfeldt, Hamburgban született. 1965-től 50 éven keresztül dolgozott az olasz Fendi divatházzal. Legnagyobb sikereit a Chanel modernizálásával érte el, ahol 1983-tól kreatív igazgatóként gondoskodott arról, hogy Coco Chanel emléke ne merüljön feledésbe. A divat mellett kulturális projektekben is részt vett, 1973-ban Andy Warhol L'Amour című filmjében önmagát alakította. 2000 után több könyv és dokumentumfilm foglalkozott a pályafutásával. Lagerfeld önmagával szemben rendkívül szigorú, fegyelmezett, művészi allűröktől mentes divattervező volt, akit hidegfejű üzletemberként tartottak számon. Több mutatása
91
éve
82
éve
1944 – Megszületett Pogány Judit, Kossuth-, és Jászai Mari-díjas színésznő.
Érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Koltai Róbert volt felesége. Legismertebb filmjei: A legényanya, Sose halunk meg, Csinibaba, Vuk hangja. Több mutatása
81
éve
1945 – Megszületett José Feliciano, hat Grammy-díjas puerto rico-i énekes és gitáros, aki születése óta vak.
Teljes nevén: José Montserrate Feliciano García. Az első latin előadó, akinek sikereit elismerték az angol zenei piacon. A kritikusok világszerte 'A legnagyobb élő gitáros'- ként emlegetik, de aposztrofálják legjobb pop- rock- és jazzgitárosként is. Több mutatása
80
éve
1946 – Meghalt Halasy/Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, sportoló.
Halasy tagja volt az 1932. évi los angelesi és az 1936. évi berlini olimpián aranyérmet nyert vízilabdacsapatnak. Részese volt 1931-ben a párizsi, 1934-ben a magdeburgi és 1938-ban a londoni Európa-bajnokságokon elért győzelmeknek. 91-szeres válogatott volt. Emellett úszásban is jelentős sikereket ért el: 1931-ben Párizsban az 1500 méteres gyorsúszásban lett Európa - bajnok, 1926-38 kő-zött tucatnál is több országos bajnoki címet szerzett. Eredményeinek sportértékét külön növelte, hogy gyermekkori közlekedési baleset következtében egyik lába csonka volt. 1946-ban szovjet katonak gyilkoltak meg. Több mutatása
78
éve
1948 – Megszületett Charles Simonyi magyar származású amerikai mérnök, fizikus, aki a Microsoft egyik vezető fejlesztője volt és aki kétszer járt az űrben.
Eredeti nevén: ifj. Simonyi Károly. Édesapja a Kossuth-díjas Dr. Simonyi Károly egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki Egyetem Elméleti Villamosság Tanszékének vezetője volt.A Microsoftnál a Word és az Excel, valamint az Excelt megelőző Multiplan fejlesztését vezette. Milliárdos amerikaiként jelentős mecénási tevékenységet folytat, nagy összegű adományokkal támogat különböző művészeti, tudományos és közművelődési programokat.Először 2007. április 7-étől 21-éig, másodszor 2009. március 26-ától április 8-áig járt a Nemzetközi Űrállomáson. Több mutatása
66
éve
1960 – Megszületett Colin Firth, Oscar-díjas angol színész.
Teljes nevén: Colin Andrew Firth. A Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice, 1995) című filmmel lett ismert, ő játszotta Mr. Darcy szerepét. Ezt követte a Bridget Jones naplója (Bridget Jones's Diary, 2001), ahol szintén Darcy-t játssza. Számos jótékonysági szervezet tagja. 2011-ben elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat, A király beszédében nyújtott alakításáért. Több mutatása
65
éve
1961 – A Formula-1 legnagyobb balesete során meghalt Wolfgang von Trips autóversenyző és 13 néző.
A Formula–1 olasz nagydíjon Wolfgang von Trips összeütközött Jim Clark versenyautójával, kocsija a tömegbe rohant és 13 néző mellett ő maga is a helyszínen életét vesztette.A szervezők nem állították meg a futamot, a versenyt Phil Hill nyerte, és ezzel a győzelemmel eldőlt az is, hogy ő lett az év egyéni bajnoka is, de senki sem ünnepelt Monzában azon a vasárnapon. Több mutatása
53
éve
1973 – Megszületett Dragomán György, József Attila-díjas író (A fehér király, Máglya), műfordító.
Felesége Szabó T. Anna író, műfordító.
41
éve
1985 – Aláírták a magyarországi Forma 1-es autóverseny-futamok rendezéséről szóló megegyezést.
A Magyar Nagydíjat 1986 óta rendezik meg a Budapest melletti Mogyoród külterületén található Hungaroringen. A pálya 2003-ban nyerte el jelenlegi vonalvezetését. Hossza 4,381 méter, a versenytáv 70 kör, vagyis összesen 306,67 km. Egyetlen alkalommal, 1936-ban rendeztek már Grand Prix versenyt a Népligetben, ez azonban még nem volt hivatalos világbajnoki futam. Több mutatása
36
éve
30
éve
1996 – Michael Jackson hatalmas tömeg előtt adott koncertet a budapesti Népstadionban.
HIStory World Tour keretében először és egyben utoljára járt Budapesten.
18
éve
12
éve
2014 – Meghalt Sándor Károly (Csikar) labdarúgó, az Aranycsapat tagja.
Kiváló szélső csatár volt, aki gyors felfutásairól és éles szögből elért góljairól volt híres. Az Aranycsapat idején Budai volt a riválisa a poszton. Sebes Gusztáv a Honvéd szélsőjét favorizálta, aki kiválóan összeszokott Kocsissal. Így lemaradt az 1952-es olmpiai aranyról, nem játszott az évszázad mérkőzésén, csak csere volt és az 1954-es világbajnokságra sem nevezték, bár kiutazott a csapattal. Becenevét saját bevallása szerint onnan kapta, hogy nem volt olyan labda, amit ne próbált volna megszerezni, kicsikarni. 1949 és 1964 között 75 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 27 gólt szerzett. Az ötvenes évek elején többnyire tartalék volt. 1957-től a válogatott csapatkapitánya volt. Részt vett a 1958-as svédországi és 1962-es chilei világbajnokságon. Több mutatása
484
éve
1542 – Nürnbergben meghalt a zsebóra feltalálója, Peter Henlein német műszerész.
1485 körül született.
310
éve
1716 – Nagyenyeden meghalt Pápai Páriz Ferenc orvosdoktor, az első magyar nyelvű orvosi könyvek összeállítója.
Pápai Páriz Erdélyben és Lipcsében folytatott orvosi tanulmányokat, majd a svájci Bázelben 1674-ben kapott orvosi diplomát. Orvosi területen hatalmas tudással rendelkezett, emellett egyéb tudományos, valamint irodalmi és művelődéspolitikai témákban is komoly szaktekintélynek számított. 1680-ban a nagyenyedi kollégium rektora lett, ebben a pozíciójában megújította a teljes hazai értelmiségi- és tudósképzést. Első orvosi könyvét, az 1690-ben megjelent A test békessége című művét a köznépnek szánta, ebben fellelhető volt minden akkoriban ismert betegség összes tünete és lehetséges gyógymódja. Ez a munkája a következő 85 év során tizenegy kiadást ért meg. Orvosi munkáin túl írt történelmi-vallási és béke-központú, filozofikus műveket is. Úttörő szerepe volt a címertani munkák közzétételében, és az ő nevéhez fűződik többek közt az 1708-ban megjelent latin-magyar, valamint magyar-latin-német szótár is. Pápai Páriz az akkori átlaghoz képest hosszú életű volt, 67 éves korában hunyt el Nagyenyeden. Több mutatása
229
éve
1797 – Meghalt Mary Wollstonecraft angol írónő, a női egyenjogúság szószólója.
Gyermekágyi lázban halt meg. Lánya Mary Wollstonecraft Godwin, később Mary Shelley néven vált anyjánál ismertebb íróvá, amikor kitalálta Frankenstein alakját. Rövid pályafutása alatt írt regényeket, értekezéseket, egy utazási elbeszélést, a nagy francia forradalom történetét, egy viselkedéskönyvet, és egy gyerekkönyvet. Több mutatása
205
éve
1821 – Megszületett Jules Champfleury (Jules Francois Félix Fleury-Husson) francia író, kritikus.
A vidéki polgári életet ábrázoló regényeivel és a realizmusról szóló cikkeivel elősegítette a kritikai realizmuskialakulását. Egyik jelentős eszköze az adatgyűjtés, a tények " fotografikus vizsgálata". Mű- és zenekritikusként is dolgozott, népművészettel és pantomimmal is foglalkozott. 1872-től a sevres-i múzeum igazgatója volt, mint műgyűjtő is híres volt. (Meghalt 1889.12.05) Több mutatása
160
éve
1866 – Megszületett Georgia Douglas Johnson amerikai költő, a "Harlem Reneszánsz" egyik legkiemelkedőbb női poétája.
Verseinek három kötetét jelentette meg, például a "The Heart of a Woman"-t 1918-ban.
149
éve
1877 – Meghalt Marschalkó János szobrász, aki a Lánchíd kőoroszlánjait készítette.
Teljes nevén: Marschalkó János Sámuel. Marschalkó János Pál jogász apja. Felesége, Giergl Hedvig (1830-1916) révén rokonságba került a Györgyi-Giergl művészcsaláddal. A legenda szerint hídfőket díszítő oroszlánoknak nincs nyelvük, s ezért annyit csúfolták a szobrászt, hogy az a Dunába ugrott. Valójában még több mint 20 évig élt, az oroszlánoknak van nyelvük, csak alulról, a járda szintjéről nem látszik. További számos alkotása látható ma is, többek között a Rudas fürdő, a Magyar Tudományos Akadémia és a Vigadó épületét is díszítik szobrai. Több mutatása
113
éve
1913 – Elindult a forgalom az első fizetős autópályán.
Az Egyesült Államokban nyitották meg.
112
éve
83
éve
77
éve
73
éve
65
éve
59
éve
58
éve
1968 – Megszületett Guy Ritchie angol származású filmrendező, forgatókönyvíró, Madonna volt férje.
Teljes nevén: Guy Stuart Ritchie 2000-től 2008-ig voltak házasok Madonnával. Ismertebb filmjei: A ravasz, az agy és két füstölg? puskcső, Blöff, Sherlock Holmes Több mutatása
57
éve
55
éve
54
éve
1972 – Meghalt Eckhardt Tibor tudós, diplomata, államférfi.
Kisgazdapárti politikus, országgyűlési képviselő, a két világháború közti magyar politika egyik vezető alakja.
53
éve
1973 – A BBC betiltotta a Rolling Stones Star, Star című dalának sugárzását.
Azért, mert a vokálban tucatnyi tiszteletlen szó hangzott el.
49
éve
1977 – Meghalt utolsó ember, akit guillotine (nyaktiló) által végeztek ki Franciaországban.
Hamida Djandoubi volt a kivégzett.
45
éve
15
éve
2011 – Meghalt Cliff Robertson, Oscar-díjas amerikai színész, író, rendező.
Teljes neve: Clifford Parker Robertson III. A PT-109 című filmben John F. Kennedy szerepét alakította, amire az elnök személyesen választotta ki Robertsont. Utolsó filmszerepei a Pókember-trilógia (2002-2007), amelyben Ben Parkert formálta meg. Több mutatása
13
éve
2013 – Meghalt Gurics György olimpiai bronzérmes, világbajnok birkózó, edző.
1946-tól a Ganz TE, 1950-től a Budapesti Honvéd versenyzője volt, 16-szoros magyar bajnok. 1952-ben olimpiai bronzérmet szerzett, 1961-ben világbajnok, 1955-ben és 1958-ban vb-ezüstérmes, 1963-ban bronzérmes volt. 1960-tól edzőként dolgozott a válogatott keretnél, 1964-től vezetőedző, majd 1979-től 1983-ig a BVSC edzője volt.Felesége Pásztor Erzsébet világbajnok kézilabdázónő. Több mutatása
9
éve
2017 – 96 éves korában elhunyt Szilárd Klára festő- és szobrászművész.
Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el Izraelben, Brazíliában és Svájcban, 2002-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült. 1944-ben külföldre menekült, diplomát szerzett az Ecole des Beaux-Arts-on, Genfben. 1951-ben Izraelbe költözött, élt Tel-Avivban, Ramat Ganban és huszonhat évig Jaffán. Férje az Izraeli Szimfonikus Zenekar tagja volt, otthonukban aktív zenei élet folyt. Zsinagóga-üvegablakai egyetemes kultúrtörténeti jelentőségűek, tizennégy zsinagógába tervezett ólmozott, színes, vallásos témájú üvegablakokat, melyeken igyekezett megtalálni a régi zsidó jelképek, a tizenkét törzs szimbólumainak modern megfogalmazását. Grafikai és szobrászati munkássága is jelentős, hegesztett vasszobrokat is készített. 1991 és 2001 között lakást és műtermet tartott fenn Párizsban, 1993-ban visszatelepült Magyarországra. Nyaranként szentendrei műtermében dolgozott, ahol nagyméretű plasztikáiból szoborparkot hozott létre. Olajképeiben és akvarelljeiben a város számos részletét megörökítette. Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Török Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár.
Hamvait 2021. október 14-én, csütörtökön 15 órakor helyezték örök nyugalomra az általa tervezett Magyar Szentek Templomában (1117, Budapest, Magyar tudósok körútja 1.) Több mutatása
4
éve
2022 – Meghalt Bráda Tibor, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, A Magyar Festészet Napja alapítója.
A dunapART alkotóközösség művészeti vezetője. Festményei megtalálhatóak többek között a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében. Több intézmény üvegablakát készítette, ő maga a dunaújvárosi Krisztus Király főtemplom festett ólomüveg ablakainak tervezését tartotta főművének. Több mutatása
62
éve
1964 – Rod Stewart elkészítette első kislemezét.
A Good Morning, Little Schoolgirl és a Hoochie Koochie Men című kompozíciók szerepeltek a lemezen.
42
éve