31
éve
★ Kiemelt esemény
Augusztus 16.
92
éve
111
éve
88
éve
1938 – Megszületett Balczó András világbajnok, olimpiai bajnok öttusázó.
A NYVSC, majd a Csepel versenyzője volt. 1973-as visszavonulásáig nyolcszoros bajnok, párbajtőrvívásban bajnok, egyéniben vb-bronzérmes, vb-ezüstérmes, világbajnok, olimpiai ezüstérmes, olimpiai bajnok, csapatban is vb-ezüstérmes, világbajnok, olimpiai ezüstérmes és olimpiai bajnok volt. Az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnél belovaglója volt az öttusaistálló lovainak, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány kuratóriumi tagja. Könyv és film is készült a pályafutásáról (Dávid Sándor: "Balczó", Kósa Ferenc: "Küldetés"). Több mutatása
68
éve
1958 – Megszületett Madonna amerikai-olasz énekesnő, színésznő.
Eredeti nevén: Louise Veronica Ciccone
629
éve
1397 – Bécsben megszületett Albert magyar király, az első Habsburg, aki elnyerte a magyar koronát.
II. Albert néven német-római császár IV. Albert osztrák herceg és Johanna bajor hercegnő gyermeke volt. V. Albert néven, osztrák hercegként 1422-ben feleségül vette Zsigmond király leányát, Erszébetet. 1423-ban Zsigmond Morvaország kormányzójává nevezte ki, a husziták ellen folytatott állandó küzdelmet. 1435-ben sikeresen harcolt a törökök ellen. Zsigmond halálakor a magyar bárók elfogadták leendő királyként, de 1437. december 18-án azzal a feltétellel járultak hozzá királlyá választásához, hogy csak a magyar rendek beleegyezésével fogadja el a német-római koronát, és halála esetén fiúgyermeke, ha ilyen nem születne, akkor Erzsébet örökli a magyar koronát. 1438. május 31-én koronázták német-római császárrá. Május 6-án a cseh katolikus rendek is kikiáltották királlyá, de a huszita nemesség Podjebrád György vezetésével Kázmér lengyel herceget választotta meg. Június 29-én mégis cseh királlyá koronázták, de a cseh husziták hívására Kázmér herceg bátyja, III. Ulászló lengyel király betört Csehországba, és Albert csak a magyar és a német birodalmi seregek támogatásával tudta megtartani a cseh trónt. A Habsburgoknak ekkor vált először ténnyé Magyarország és Csehország, valamint Ausztria egyesítésére irányuló törekvése. 1438-ban, amikor Albert először megjelent Budán, azonnal gyűlölethullám tört ki a "német" uralom ellen, amelynek szításában része volt a király feleségének, Erzsébetnek és Zsigmond özvegyének, Cillei Borbálának, valamint a huszitáknak is. Az országgyűlésen a magyarul nem beszélő, elszigetelt király előtt a főurak kijelentették, hogy a születés jogcímén a trón elsősorban Erszébetet illeti meg. Magyarországon a kormányzati rendszeren nem tudott változtatni, 1439-ben megerősítette a rendek kiváltságait, valamint megtiltotta a külföldiek hivatalokba ültetését és birtokadományokban részesítését. Az 1439 nyarán megindított törökellenes hadjáratának csúfos vereségéhez is nagyban hozzájárult a királyi családon belüli nyílt versengés. Az ostromlott Szendrő felmentése kudarcot vallott, a törökök a várat is elfoglalták. Miközben Titel felé indult, serege teljesen szétszéledt. Albert megbetegedett vérhasban, majd útközben Neszmélyen meghalt. Erzsébet királyné már ekkor terhes volt, és csak Albert király halála után, 1440. február 22-én született meg fia, a későbbi V. (Utószülött) László. Albert végrendelete szerint születendő gyermeke gyámságát magyar, cseh és osztrák főnemesekre bízta. A bécsi Szent István-templomban akart temetkezni, de Székesfehérvárott temették el a magyar főurak. Több mutatása
456
éve
1570 – II. Miksa császár és János Zsigmond király megkötötte a speyeri egyezményt.
Az egyezményben János Zsigmond lemondott a királyi címről, és fejedelemként uralkodott Erdély és a Partium fölött. János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven Magyarország választott királya I. (Szapolyai) János magyar király és Izabella lengyel hercegnő egyetlen gyermeke volt. Két hónapos korában - apja végakaratának megfelelően -, 1540. szeptember 13-án a Rákos mezején választották királlyá, Fráter Györgyöt és Petrovics Pétert jelölték gyámjául. 1541. augusztus 29-én, a II. Szulejmán szultánnak való bemutatásakor foglalták el csellel a törökök a budai várat. Ezután anyjával, Izabella királynéval és gyámjaival Lippára kellett mennie, majd az erdélyiek meghívására Dévára, onnan pedig Gyulafehérvárra költözött. 1551-től 1556-ig Lengyelországban élt. 1556. szeptemberében hívta haza az erdélyi országgyűlés, hogy vegye át az uralkodást. Tényleges a kormányzást csak anyja halála után, 1559. szeptember 15-én vehette át. Uralkodása alatt I. Ferdinánddal folytatott állandó küzdelmet a kelet-magyarországi és tiszántúli megyék birtoklásáért. 1566-ban II. Szulejmán szultán megelégelte a bécsi udvar terjeszkedését Erdély rovására, így hatalmas sereggel indult Magyarország ellen. János Zsigmondot biztosította teljes támogatásáról és védelméről, valamint évi 10 000 forint adó fejében megerősítette fejedelemségében. Az 1568. évi drinápolyi béke is szavatolta Erdély területi épségét és a szabad fejedelemválasztást. 1570-ben a speyeri egyezményben János Zsigmond lemondott a királyi címről I. Miksa javára, így fejedelemként uralkodhatott Erdély és a Partium fölött. Uralkodása utolsó évében a tordai országgyűlés kimondta - Európában elsőként - a bevett vallások szabad gyakorlását. 1567-től már sokat betegeskedett, így nem volt teljesen váratlan 1571-ben bekövetkezett halála. Vele halt ki a Szapolyai-ház. Anyja mellé temették a gyulafehérvári székesegyházban. Több mutatása
142
éve
1884 – Átadták a Keleti pályaudvart Központi Indóház néven.
Az eredetileg Központi Indóháznéven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá.
138
éve
1888 – Meghalt Dr. John Stith Pemberton amerikai gyógyszerész, a Coca-Cola megalkotója.
A szirup eredetileg fejfájás és gyomorpanaszok ellen készült máig titkos recept szerint 1885-ben. A feltaláló a receptet és az értékesítés jogát 1888-ban Asa Candler-nek adta el. Az eredeti italban a kóla dió mellett többek között kokain is volt, ezt azonban 1906-ban az Amerikai Egyesült Államokban betiltották, az italban koffeinnel helyettesítették. Több mutatása
130
éve
111
éve
1915 – Rátóton 72 éves korában meghalt Széll Kálmán, aki 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke volt.
1866-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett a pesti tudományegyetemen. Pályafutását 1867-ben szolgabíróként kezdte Vas vármegyében, 1868-tól a szentgotthárdi, 1881-től a pozsonyi 2. számú választókerületet képviselte kormánypárti programmal. A Deák-párt és a Balközép egyesülése után 1875. márciusától 1878. októberig pénzügyminiszteri tisztséget töltött be. Erélyes és takarékos miniszter volt, megszervezte az adófelügyelői intézményt, és legnagyobb sikereként létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot. 1878-tól mintagazdasággá fejlesztette rátóti birtokát, ahol hírnevet szerzett a szarvasmarha-tenyészetével. 1881-től 1899-ig a Leszámítoló Bank igazgatója, 1886 és 1899 között, majd 1907-től haláláig az általa alapított Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatóságának elnöke volt. 1891 és 1898 között a Millenniumi Országos Bizottság, 1892-től a képviselőház pénzügyi bizottságának, 1896-tól az interparlamentáris konferencia elnöke volt. 1897 végén, az egyre jobban elmélyülő válság idején ismét aktívan bekapcsolódott a politikai életbe, a Bánffy-kormány bukása után, 1899.02.26-án nevezték ki miniszterelnökké, valamint a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte. 1902-ben megkötötte az új gazdasági kiegyezést az osztrákokkal. Kormánya széles körű támogatást élvezett, majd a véderőfejlesztés miatt ismét kiújultak az ellentétek. Rendezni kívánta az újonclétszám megajánlását és az újoncjutalékot, de kísérlete megbukott, így 1903.06.27-én távozott tisztségéből. 1906-ban belépett az Alkotmánypártba, amelynek elnöke lett 1910-ig. 1906-tól alkotmánypárti, 1910-11-ben párton kívüli programmal képviselte a szentgotthárdi választókerületet. 1911 után már csak a gazdasági életben vállalt szerepet. 1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjává választották. A valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1893-ban a Lipót-rend, 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
107
éve
1919 – Megszületett Gencsy Sári szoprán opera-énekesnő.
Születése más források szerint 1924 vagy 1929.
103
éve
1923 – Megszületett Dávid Katalin kétszeres Széchenyi-nagydíjas művészettörténész.
A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2011), 1954-ben megalapítója volt a Művészettörténeti Dokumentációs Központnak, 1966-tól a Magyar Nemzeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa volt. 1970-ben kinevezték az Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyelete vezetőjének. Több száz tanulmánya, könyve jelent meg magyar, angol és német nyelven. Több mutatása
98
éve
1928 – Megszületett Juhász Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas költő, szerkesztő, a Nemzet Művésze.
1951-1974-ig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1974-1991-ig az Új írás főszerkesztője. Első verseskönyve, a Szárnyas csikó 1949-ben jelent meg, majd hamarosan két elbeszélő költeménnyel jelentkezett. A Sántha családa földosztásnak, az Apáma korán elhunyt szülőnek állított emléket, utóbbi művéért 22 évesen Kossuth-díjat kapott. A verseket egyszerű, naiv világszemlélet hatotta át, a szegényeket és a gazdagokat, a betegséget és az egészséget állította szembe. Határozottan vállalta az új kort, ars poeticái is ezt fejezték ki. Tipikus műfaja az életkép. Híresebb művei: Óda a repüléshez (1953); A tékozló ország(1954); A virágok hatalma(1955), A tenyészet országa (életmű gyűjtemény, 1957) Harc a fehér báránnyal (1965). 1973-ban másodszor is Kossuth-díjat kapott. Egy alkalommal Nobel-díjra is fölterjesztették. Az angol kiadás előszavában W. H. Auden korunk egyik legnagyobb versének nevezte a Szarvas-éneket. 1993-ban a Sztrugai Költői Esték Aranykoszorúját is megkapta. Több mutatása
89
éve
77
éve
52
éve
49
éve
1977 – Gracelandban szívrohamban meghalt Elvis Presley a rock and roll koronázatlan királya.
Barátnője, Ginder Alden talált rá a fürdőszoba kövezetén, de már nem tudták újraéleszteni. Ugyan az orvosok szívrohamot állapítottak meg, mindenki tudta, hogy halála az évek óta szedett töméntelen mennyiségű pirula hatása. Több mutatása
47
éve
1979 – Bemutatták Magyarországon a Csillagok Háborúja című amerikai sci-fi filmet.
A bemutatókor Csillagok Háborúja volt a film címe, később a címet megváltoztatták, és ez lett a Star Wars IV: Egy új remény. A filmet George Lucas rendezte, ezzel indult el a kilenc részből álló Csillagok háborúja mozifilm-sorozat. Az amerikai bemutató után néhány hét alatt a filmtörténelem egyik legsikeresebb alkotása lett több mint 798 millió dolláros bevétellel világszerte. Több mutatása
211
éve
1815 – Megszületett Bosco Szent János (Don Bosco) olasz katolikus pap, a Szalézi Társaság férfi szerzetesrend megalapítója.
Eredeti nevén: született Giovanni Melchiorre Bosco Ochienna.
142
éve
93
éve
1933 – Megszületett Barlay Zsuzsa mezzoszoprán operaénekesnő.
Tanulmányait a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte Molnár Béláné növendékeként. 1953–1959 között a Magyar Rádió énekkarának tagja, 1959–61-ben az Országos Filharmónia szólistája, 1961-től az Operaház magánénekesnője. Több mutatása
90
éve
1936 – Befejeződött a tizenegyedik újkori Nyári Olimpia Berlinben.
1931-ben Németországnak ítélte a NOB az 1936-os játékok rendezési jogát, Hitler pedig ragaszkodott is a szervezéshez, mivel a náci rezsim számára remek propagandát jelentett a berlini Olimpia. A szervezés ennek érdekében kiváló volt, a rádió és kísérleti adásban a televízió is közvetítte az eseményeket. Ezen az Olimpián vitték először fáklyás stafétával a stadionba az olimpiai lángot. A 49 országból érkezett 3738 férfi és 328 női sportoló 19 sportágban 129 aranyéremért versenyzett. A magyarok addigi legjobb Olimpiája volt a berlini; a 216 fős csapat a pontversenyben harmadik helyen végzett a 10 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzéremmel. Magyarország csapatbajnok lett újra vízilabdában és kardvívásban, kardvívók közül egyéniben Kabos Endre lett aranyérmes. Bírkózóbajnok lett Kárpáti Károly, Zombory Ödön és Lőrincz Márton, könnyűsúlyú ökölvívóbajnok lett Harangi Imre, 100 méteres gyorsúszásban Csík Ferenc diadalmaskodott. Berlinben végre a magyar hölgyeknek is termett babér: Csák Ibolya magasugró és Elek Ilona tőrvívó nyakába szintén aranyérem került. Több mutatása
88
éve
82
éve
1944 – Meghalt Jane Haining, a "budapesti skót misszió mártírja".
Internátus vezetőjeként nőket és gyerekeket bújtatott, de később velük együtt deportálták Auschwitzba, ahol gázkamrában meggyilkolták. Budapesten rakpart van róla elnevezve. Több mutatása
80
éve
1946 – Megszületett Sas István reklámfilm rendező, médiaszakértő.
A "Magyar Reklámért" kétszeres kitüntetettje. Több mutatása
79
éve
70
éve
69
éve
67
éve
1959 – Meghalt Wanda Alexandra Landowska lengyel csembaló- és zongoraművész, zenepedagógus, aki újra népszerűvé tette a csembaló hangszert.
Nagy szerepe volt abban, hogy a csembaló újra népszerűvé vált a 20. század első évtizedeiben. Ő volt az első, aki lemezre vette Johann Sebastian Bach Goldberg-variációit, 1931-ben. Több mutatása
66
éve
65
éve
1961 – Megszületett Böszörményi Zsuzsa, Balázs Béla-díjas (2005) filmrendező, az első magyar, aki diák Oscar-díjat nyert.
Édesapja Böszörményi Géza Kossuth-díjas filmrendező, édesanyja Gyarmathy Lívia Kossuth-díjas filmrendező. A diák Oscar-díjat Egyszer volt, hol nem volt című diplomafilmjével 1991-ben nyerte.Első nagyjátékfilmje, a Vörös Colibri Ourense-ben a legjobb európai film, a Kalkuttai Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb első film díját kapta. Ezt több nemzetközi díj követte. Finnországba költözött finn filmrendező férjével, Kai Salminennel, akivel együtt készítették a Hosszú utazás című dokumentumfilmet az ukrán–szlovák határral kettévágott magyarlakta falu, Szelmenc hányatott sorsáról. Az 580 méter című dokumentumfilmje a magyarországi bányászat megszűnésének történetét meséli el. Több mutatása
64
éve
49
éve
35
éve
21
éve
2005 – Meghalt Roger testvér a taizéi szerzetesközösség alapítója.
A név helyes kiejtése: [rozsé], teljes nevén Roger Louis Schütz-Marsauche.
8
éve
2018 – Meghalt Aretha Franklin, tizennyolcszoros Grammy-díjas amerikai énekesnő-dalszerző.
A nemzetközi popsajtó "Lady Soul"-nak és "Queen of the Soul"-nak nevez. Apja templomi kórusában gospeleket kezdett énekelni, majd 1960-tól a Columbia kiadónál rhythm'n'bluest, 1966-tól az Atlantic kiadónál soul lemezeket készített. 1981-től énekelt együtt George Bensonnal, a Eurythmicsszel, George Michaellel, Elton Johnnal és Whitney Houstonnal. Ismertebb dalai: Respect, a (You Make Me Feel Like) A Natural Woman, a Spanish Harlem, a Think és az I Say a Little Prayer, Rock Steady, a Jump to It, a Freeway of Love, a Who's Zoomin' Who, a Chain Of Fools, az I Knew You Were Waiting (For Me). Felvételei közül összesen 112 került fel a Billboard slágerlistáira, a Billboard történetében a listákon legtöbbet szereplő női előadóvá vált. Több mutatása
7
éve
2019 – Meghalt Peter Fonda színész, rendező, forgatókönyvíró (Szelíd motorosok, Menekülés Los Angelesből).
Más források szerint születésének éve 1939. Jane Fonda öccse, Bridget Fonda apja.
6
éve
2020 – Meghalt Szebeni András fotóművész, fotóriporter, érdemes művész.
Augusztus 16-ról 17-re virradó éjjel halt meg, ezért halálának napja lehetséges, hogy augusztus 17. 1972-től 1991-ig a Nők Lapja című hetilapnál dolgozott, fotóriportereként majd rovatvezetőként. 1991 és 1993 között a Playboy magyarországi kiadásának művészeti igazgatója volt. Számos napi-, hetilapban jelentek meg fotói, riportjai, többek között az Esti Hírlap, a Kurír és a Mai Nap hasábjain. Képek és Szavak címen külön sorozata volt a Népszabadságban. Több mutatása
3
éve
2023 – Meghalt Renata Scotto olasz szoprán operaénekesnő, operarendező, tanár.
Korának kimagasló énekese, pályafutása alatt közel 50 operaszerepet énekelt. 19 évesen már a világhírű Scalában mutatkozott be, 23 éves korában az akkor bálványnak számító Maria Callas helyére ugrott be. 1977-ben, amikor első alkalommal sugároztak élő tévéközvetítést a Metropolitan Operából, a Bohéméletben ő énekelt Luciano Pavarotti mellett. Rendezőként is nevet szerzett, többek között a Pillangókisasszonyt, a Bohéméletet és Donizetti Lammermoori Luciáját rendezte. 2002-es nyugdíjba vonulása óta mesterkurzusokat tart világszerte, a budapesti operában is volt kurzusa. Több mutatása
68
éve
62
éve
50
éve
44
éve
43
éve
41
éve
35
éve