Október 13.
Ma Ede névnapja van

Tudomány kategória

2 éve

2024 – 92 éves korában meghalt Dr. Jelenits István piarista atya, tanár, aki 70 éven át szerzetes, és 65 éven át pap volt.

1993–1997 között az Országos Köznevelési Tanács, 1998-től 2003-ig a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának tagja, 1995 óta pedig a Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke volt. 1992-től éveken át tanított a gödi, illetve 1993-tól a váci piarista iskolában, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétikatanára, tanszékvezetője volt, 2015 óta professor emeritus. Több mutatása

Teljes esemény 0

2024. 09. 26. Meghalt Tudomány Magyar

104 éve

1922 – Meghalt Apáthy István zoológus, természettudós, egyetemi tanár.

(Pest, 1863. január 4. – Szeged, 1922. szeptember 27. ) A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kutatási területe az összehasonlító idegszövettan, az idegrendszer finomabb szerkezete. Tőle származik az ingerület vezetésének ún. kontinuitás-tana. A mikroszkópos vizsgálatok terén elért eredményei is jelentősek. Több mutatása

Teljes esemény 0

1922. 09. 27. Meghalt Tudomány Magyar

15 éve

2011 – Meghalt az amerikai Wilson Greatbatch, a beültethető szívritmus-szabályozó feltalálója.

Wilson Greatbatch kutató mérnök az ötvenes évek végén gyakorlatilag véletlenül találta fel a pacemakert. Épp szívhangok felvételére alkalmas oszcillátort épített, de rossz ellenállást telepített a készülékbe, ami így egyenletes elektromos pulzálásba kezdett. Greatbatch rájött, hogy ezzel lehetne szabályozni a szívverést, majd két évnyi munkával kifejlesztette a világ első beépíthető pacemakerét. Az addigi szívritmusszabályozók mérete nagyjából akkora volt, mint egy tévékészülék, és használatuk is igen fájdalmas volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

2011. 09. 27. Meghalt Tudomány Technika

65 éve

1961 – Meghalt Jávorka Sándor, Kossuth-díjas botanikus, az MTA igazgatója, aki feltérképezte a Kárpát -medence teljes növényzetét.

A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1936), rendes (1943), majd igazgató (1946) tagja. A a Magyar Nemzeti Múzeum – ma a Magyar Természettudományi Múzeum növénytárának munkatársa majd igazgatója. Aa "A magyar flóra" című könyvében bemutatta a Kárpát-medence teljes növényzetét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1961. 09. 28. Meghalt Tudomány Irodalom Magyar

92 éve

1934 – Megszületett Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, a "flow" gondolat kitalálója.

Széchenyi-díjas pszichológus, Magyar Érdemrend nagykereszt tulajdonosa, pedagógus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás. Tőle származik a "flow" (azaz "áramlat") gondolata, amely a boldogság egy lehetséges útját kínálja fel. Több mutatása

Teljes esemény 0

1934. 09. 29. Született Tudomány Magyar

179 éve

1847 – Megszületett szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilma szülésznő, az első magyar orvosnő.

Neve néhol: Hugonnay. Teljes születéskori nevén: gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilma Jozefa Laura Ilka. Egygrófi család ötödik gyermeke volt. Két házasságából két gyermeke született. Mivel 1869-től kezdve a zürichi egyetemen már nők is tanulhattak, 1872-ben - családja beleegyezésével - beiratkozott, orvosi diplomát szerzett, de diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, így sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. Szülésznői munkája mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. 1879-ben doktorált a zürichi egyetemen, 1880 februárjában tért haza. 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882 májusában kérte orvosi oklevelének elismertetését. Kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter – az érvényes törvényekre hivatkozva – elutasította. Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként működött. 1897-ben Budapesten orvosdoktorrá avatták. Az 1907-ben megjelent, elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó, "A nő mint háziorvos" című könyvét sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Az Országos Nőképző Egyesületben tevékenykedett, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért. Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismereteit. 67 éves korában 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot. 1915 augusztusában hadi ékítményekkel díszített érdemjelet kapott. Több könyve, tudományos munkája is megjelent. Nyíltan és nyilvánosan kiállt elveiért, ha kellett írásban vitázott a kor legnagyobb és legbefolyásosabb embereivel is. Több mutatása

Teljes esemény 0

1847. 09. 30. Született Nő Tudomány Magyar