141
éve
Tudomány kategória
131
éve
1895 – Derencsényben megszületett Buzágh Aladár, kétszeres Kossuth-díjas kolloidkémikus.
Buzágh Aladár a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karán tanult, majd a tudományegyetemen szerzett doktorátust. 1925-ben Lipcsébe majd Berlinbe ment tanulmányútra, ekkor kezdett kolloidikával foglalkozni. 1943-ban a budapesti egyetemen újonnan szervezett intézet, a Kolloidkémia és Technológia vezetőjének nevezték ki. Másik fontos szakterülete a részecskék közötti erőhatások, vagyis az adhéziós erők tanulmányozása volt. Bruckner Győzőhöz hasonlóan szintén kétszer kapott Kossuth-díjat (1949., 1954.). Buzághot már életében is a kolloidkémia egyik megalapozójának tekintette a szakma, munkásságának jelentős része beépült a kolloidkémia egyetemi tananyagába. Több mutatása
176
éve
1850 – Megtartották a Magyarhoni Földtani Társulat alakuló közgyűlését.
64 alapító taggal, a Társulat első elnöke Kubinyi Ágoston.
172
éve
89
éve
1937 – Meghalt ifj. Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár.
Nevéhez fűződik a diftéria intubációs kezelésének bevezetése.
219
éve
1807 – Megszületett Fényes Elek közgazdasági statisztikai és földrajzi író, az MTA tagja.
A honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858-1867). Több mutatása
165
éve
1861 – Megszületett Nettie Stevens genetikus, az egyik első amerikai nő, akit elismertek tudományos munkájáért. Felfedezte és leírta az XY kromoszómarendszert.
Teljes nevén: Nettie Maria Stevens. A kutatásaikat egymástól függetlenül végező Stevens és az ugyancsak amerikai Edmund Beecher Wilson 1905-ben egymástól függetlenül írták le az nemet meghatározó XY rendszert, illetve kromoszómarendszer alapját. Több mutatása
132
éve
1894 – Megszületett Mihály Dénes gépészmérnök, akinek a világon először sikerült mozgó TV közvetítést adnia.
A "távolbalátás", a televíziózás nemzetközileg elismert úttörője. Mihály Dénes (Gödöllő, 1894.07.07. – Berlin, 1953.08.29.) gépészmérnök, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte, de már középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Diploma után a telefongyárba került, ahol elkezdte a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit, több távolbalátó rendszert dolgozott ki. Az 1919-ből származó ?Telehor?-ja még szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s több kilométer távolságra állóképek közvetítésére volt alkalmas, azaz alapjában véve képtávíró volt. Egyik legjelentősebb találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott "Projectophon" volt, amely a hangosfilm területén nyert elismerést. Mivel találmányai továbbfejlesztésére hazai lehetőség nem mutatkozott, 1924-ben elfogadta a berlini AEG (Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft) meghívását, s ez időtől Németországban dolgozott. Az 1928-as berlini rádiókiállításon bemutatott televíziós vevőjén már az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként a ködfénylámpát alkalmazta. 1929. március 8-án sikerült Mihálynak először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. 1933-ban kihozott készüléke tükörkoszorús, ködfénylámpás elrendezésű volt. Ennek E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztett változata volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék (1935). Ezzel a 240 soros képek 2,5 x 3 méter nagyságban voltak kivetíthetők. A hitleri uralom idején üldözötteket rejtegetett, internálták, s az ekkor kiújult tüdőbaja okozta később halálát. Több mutatása
13
éve
2013 – Meghalt Buda Béla orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta és addiktológus.
Kutatási területei főként az alkoholizmus és öngyilkosságkutatás, a pszichoterápia, a kommunikációelmélet, a szociálpszichológia, és a személyiségfejlődés voltak. Foglalkozott a prevenció és az egészségpromóció kommunikációs vonatkozásaival is. A Magyar Kommunikációtudományi Társaság (MKTT) alapító tagja.2011-ben az új Nemzeti Drogstratégia kialakításával megbízott irányító testület munkájában is részt vett. Több mutatása
136
éve