84
éve
Tudomány kategória
124
éve
14
éve
2012 – Meghalt Neil Armstrong amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdra lépett.
Vadászpilóta volt a koreai háborúban, majd 1962-ben, kezdhette meg űrhajóskiképzését. 1969 júliusában az Apollo-program keretében indították az Apollo?11-et, amelynek parancsnoka volt. Edwin Aldrinnal együtt 1969. július 20-án szállt le a Holdra. Korábban részt vett már egy Gemini küldetésen is. Tiszteletére az 1982 PC aszteroidát (6469 Armstrong), valamint a Hold túlsó oldalán egy 4 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla. Ugyancsak Armstrong űrhajós nevének részletét viseli az egyik olyan ásvány, amelyet az első holdraszállás űrhajósairól neveztek: az armalcolit. Gyakran idézett mondata: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. (That's one small step for a man, one giant leap for mankind.) Több mutatása
37
éve
303
éve
1723 – Meghalt Anton van Leeuwenhoek holland természettudós, a mikrobiológia megteremtője, a hímivarsejtek felfedezője.
Delftben 91 éves korában halt meg. Főbb felfedezései: vörösvérsejtek, infusoriák, baktériumok, hímivarsejtek, harántizmok rostjai. A neves tudós, aki mikroszkópos vizsgálataival lendítette előre a természettudományt, egy textilkereskedő alkalmazottjaként dolgozott könyvelőként és pénztárosként. Kutatásait szabad idejében végezte. Tudományos előképzettség nélkül, saját maga fejlesztette ki és készítette el mikrószkópjait, amelyekkel a növényi, állati és emberi szöveteket vizsgálta. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. Feltárta az emberi test fontos alkotóelemeit, és elsőként fedezett fel addig ismeretlen apró élőlényeket a vízben és a levegőben. Az élő szervezetek fejlődéséről alkotott véleménye szerint a fejlődés csupán a csírában már létezett részek kibontakozásából áll. Mikroorganizmusokról nyert megfigyeléseit csak Louis Pasteur fejlesztette tovább. 1673-1674-ben fedezte fel a vörösvérsejteket, 1674-ben az infusoriákat, 1677-ben a baktériumokat és a hímivarsejteket, 1682-ben pedig a harántizmok hisztológiai szerkezetét. Több mutatása
108
éve
1918 – Megszületett Katherine Johnson afroamerikai fizikusnő, matematikus, űrkutató, a NASA számítógépprogramozója.
Teljes nevén: Katherine Coleman Goble Johnson. Alapvető kutatásokkal járult hozzá az amerikai űrporgramokhoz. Ő írta a NASA első digitális számítógépein futó alkalmazásokat. Afrikai származása miatt és azért, mert nő volt, sok problémával találta szemben magát, amíg be nem bizonyította a férfi kollégáknak és főnököknek a tehetségét, tudását és szorgalmát. 101 évet élt. Több mutatása
111
éve
1915 – Megszületett Norman Foster Ramsey Nobel-díjas amerikai fizikus, a Harvard Egyetem tanára.
Ramsey a Nobel-díjat 1989-ben kapta - megosztva - az elkülönült oszcilláris mezők módszerének megalkotásáért, és annak az atomórával történő időmérésben való felhasználásáért. Ezen módszer egyik gyakorlati alkalmazása a céziumóra, amely 300 év alatt alig egy másodpercet késik. Több mutatása
68
éve
1958 – Meghalt Ernest Lawrence, Nobel-díjas amerikai fizikus, aki az atombombán dolgozott, és felfedezte a rák elleni sugárkezelést.
Teljes neve: Ernest Orlando Lawrence. 1939-ben kapott fizikai Nobel-díjat a ciklotron feltalálása és alkalmazásai területén végzett munkájáért. A 103-as számú kémiai elemet a tiszteletére nevezték el laurenciumnak. Ő vezette be J. Robert Oppenheimert abba a kutatási programba, amelyet Manhattan terv néven ismerünk, és amely végül elvezetett az atombomba elkészítéséhez. Tudományos munkájával jelentősen hozzájárult az uránizotópok szétválasztásához (szeparációjához). Saját Édesanyján próbálta ki sikeresen a rák elleni sugárkezelést. 1958 júliusában Eisenhower elnök Genfbe küldte, hogy az atomfegyver-kísérletek felfüggesztéséről tárgyaljon a Szovjetunióval. Genfben azonban megbetegedett és egy hónappal később meghalt. Több mutatása
148
éve
1878 – Megszületett George Hoyt Whipple, Nobel-díjas amerikai orvos.
Whipple tíz évig tanított a Johns Hopkins egyetemen, majd a California egyetem orvosi fakultásának professzora lett. Elsősorban az epefestékek és az ahhoz szükséges hemoglobin érdekelte. 1917-ben kezdte meg kísérletsorozatát: kutyákat előbb vérszegénnyé tett, majd megfigyelte az új vörösvértestek képződésének módját. Különböző étrendeket alkalmazott, s azt tapasztalta, hogy a vörös vértestek képzésére a májdiéta volt a legkedvezőbb hatással. A Nobel-díjat 1934-ben kapta megosztva "a vérszegénység májterápiájáért". Nevét az orvostörténet az ún. Whipple-féle kór - a bélcsatomában végbemenő lipoid - "elszappanosodás" okozta súlyos táplálkozási zavar révén is feljegyezte. Több mutatása
73
éve