174
éve
Tudomány kategória
6
éve
2020 – Meghalt Bálint György, azaz "Bálint gazda" kertész- és mezőgazdasági mérnök, író, újságíró.
A mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Születési nevén: Braun György. A Magyar Televízió 28 évig futó Ablak című magazinjának állandó munkatársakért szerzett ismertséget. Műveiből: Talajerőgazdálkodás az üzemi gyümölcsösökben, Kertbarátok műsora, Mesterfogások, Kis könyv a magyar almáról. Bálint János kertészmérnök, egyetemi dékán édesapja. Több mutatása
393
éve
1633 – Galileo Galilei olasz csillagász visszavonta állítását, miszerint a Föld kering a Nap körül.
Rómában, hű katolikusként az inkvizíciós bíróság előtt vonta vissza nézeteit a kopernikuszi tanokról. 1616. 02. 22-én az egyház - mivel veszélyeztetve érezte hatalmát - elutasította a természettudományt. V. Pál pápa felszólította Galileo Galileit, aki matematikus, filozófus és csillagász volt, hogy ismerje el, tudományos nézetei tévesek. Galilei heliocentrikus (Napközpontú) világképe - amely szerint a Föld mozog a Nap körül, vagyis a Föld nem lehet a világegyetem középpontja - szükségesnek tartotta, hogy a Bibliát a természettudomány által bebizonyított tényekkel magyarázzák. A Szentszék eretneknek és dogmatikai tévedésnek tartotta ezt a nézetet, mivel az eddigi vallási világképet is megkérdőjelezte, így hatalmi pozícióját veszélybe sodorta. Galilei ezek után visszavonultan folytatta kutatásait. 1632. februárjában megjelent korszakalkotó munkája "Dialógus a két világrendszerről" címmel, amelyben párbeszéd formájában, közérthetően védte meg a kopernikuszi világképet. Már 1632. augusztusában betiltotta az inkvizíció a könyvet, pert indított Galilei ellen és villájában házi őrizetbe vették. Több mutatása
176
éve
175
éve
1851 – Meghalt Kováts Mihály orvos, nyelvújító, az első magyar törvényszéki orvostani könyv írója.
Kováts Mihály (Korlát, 1768.07.04. – Mezőcsát, 1851.06.22.) orvos és nyelvújító, sokoldalú tehetség, tanulóévei után logikát, retorikát, matematikát, geometriát, latin nyelvet és ókortörténetet tanított. 27 évesen iratkozott be a pesti egyetem orvosi karára, ahol harmadévesként már tanársegédként dolgozott. Számos európai egyetemen és kórházban – Svájc, Hollandia, Németország – szerzett tapasztalattal aktívan részt vett a nyelvújítási mozgalomban, célja a magyar orvosi nyelv megteremtése volt. Az első magyar törvényszéki orvostani tárgyú könyv írója: Medicina Jurensis vagy orvosi törvény tudomány, a táblabíró, bíró, ügyvéd, törvénytudó, törvénytanuló, orvos, tanuló orvos uraknak számokra (1828) Kováts a himlőoltás egyik korai propagálója is volt. Több mutatása
114
éve
1912 – Megszületett Alan Mathison Turing, brit matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja.
Nagy hatással volt az algoritmus és a számítógépes adatfeldolgozás kidolgozására. A II. világháborúban sorsdöntő szerepe volt a német titkos kódok feltörésében. 41 éves korában homoszexualitása miatti üldöztetés következtében - máig tisztázatlan körülmények között -, valószínűleg öngyilkos lett. Több mutatása
120
éve
1906 – Meghalt szántói Kőrösy József statisztikus, aki sokat tett Budapest közegészségügyének fejlesztéséért.
Eredeti nevén: Hajduska József, 1869-től Kőrösi majd 1875-től Kőrösy, ez utóbbi két változatot egész életében használta. 1896-ban nemesi címet kapott, onnantól használta a szántói nemesi előnevet. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt, statisztikusként elméleti és módszertani újításai, az általa bevezetett indexszámítási eljárások nemzetközi hírnevet biztosítottak számára. Gyakorlati statisztikusként Budapest demográfiájával, gazdasági és szociális viszonyaival foglalkozott, emellett sokat tett a főváros közegészségügyi helyzetének fejlesztéséért. 1870-től haláláig a később a Központi Statisztikai Hivatal tagintézményévé vált Fővárosi Statisztikai Hivatal első igazgatója volt. Több mutatása
114
éve
1912 – Meghalt (Bölöni) Mikó Béla, az első magyar nyelven oktató fizika tanár.
A fizika első magyar nyelvű előadója, (Bölöni) Mikó Béla (Zalatna, 1843. 07.01 – Pankota, 1912. 06.23.) a selmeci Akadémián szerzett bányamérnöki oklevelet, majd gyakornoki évei után ott is kezdett tanítani a kémia-fizika tanszéken. Elsőként ő adta elő a fizikát magyar nyelven az egyébként német tannyelvű intézményben. 1872-től a nagybányai bányaigazgatóság vegyelemző laboratóriumát vezette. 1903-ban ő hívta fel a figyelmet a bihari vörös színű ércre és mutatta ki arról, hogy az jó minőségű bauxit. A hazai bauxitkutatásról fontos publikációt tett közzé a Bányászati és Kohászati Lapokban 1906-ban. Több mutatása
31
éve
1995 – Meghalt Dr. Jonas Edward Salk, a paralízis elleni vakcina kidolgozója.
1954-ben fejlesztette ki az oltóanyagot. New Yorkban született. Tanulmányait a Michigani, a Hebron, a Roosevelt, a Torinói, a Leedsi, a Washingtoni, a Londoni és a Yeshiva Egyetemen végezte. 1940-től 1942-ig a Mount Sinai kórház belgyógyásza, 1943-44-ben a Michigani Egyetem Bakteriológiai Intézetének munkatársa, 1946-ig mikrobiológiai előadója, majd 1947-ig a járványtani tanszék docense volt. 1947 és 1963 között a Pittsburgh-i Egyetem mikrobiológiai laboratóriumát vezette, 1957-től virológiaprofesszora, valamint 1963-ig a Salk Intézet igazgatóhelyettese volt. 1964-től 1975-ig az Amerikai, az Ausztrál, a Holland, a Belga, a Dán, a Német, a Svéd, a Norvég, a Finn és az Olasz Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.1955-ben a Francia Tudományos Akadémia Aranyérmével, 1956-ban Lasker-díjjal, 1957-ben H. Ricketts-díjjal, 1963-ban Robert Koch Éremmel, 1972-ben F. M. Unfolding-díjjal tüntették ki. Több mutatása
129
éve