Tudomány kategória
52
éve
29
éve
1997 – Meghalt Jacques-Yves Cousteau francia tengerkutató, akinek a könnyűbúvárkodás elterjedését köszönhetjük.
Saint-André-de-Cuzac 1910. június 11. – Párizs 1997. június 25. Francia tengerkutató, felfedező, természettudós és filmkészítő. Technikai fejlesztéseivel és folyamatos filmes munkájával bárki számára elérhetővé és népszerűvé tette a könnyűbúvárkodást. Katonai tanulmányainak befejezése után a haditengerészet víz alatti tanulmányokkal foglalkozó kutatócsoportját vezette. A katonai célú fejlesztések eredményeként nevéhez kötődik a könnyűbúvár-légzőkészülék kifejlesztése. Leszerelése után egy korábbi aknaszedő hajót átalakított oceanográfiai kutatóhajóvá, amelyet Calypso néven ismert meg a világ. Népszerűségét természetfilmjeinek széleskörű ismertsége okozta és tudományos munkásságának elismeréséül a Francia Akadémia tagjává fogadta. Franciaországban le commandant Cousteau-nak, (Cousteau parancsnoknak) nevezik, de a világ más területein inkább Jacques Cousteau-ként vagy Cousteau kapitányként emlegetik. Számos könyvet írt, mint például a Csend világa (1953) és a Jacques Cousteau Óceánjának Világa. Róla is készült négy könyv James Dugan-Undersea : Cousteau kapitány története (1957), Roger King-Jacques Cousteau és a tenger alatti világ (2000), John Bankston-Jacques-Yves Cousteau: Az ő története a tengerben (2002) és Kathleen Olmstead-Jacques Cousteau: Élet a tengerben (2008). Dokumentumfilmek készítésében is sikeres volt. A Calypso fedélzetén több mint 100 filmet készített. 1931-ben készült első tengeralatti felvételén tengeri teknőst örökített meg. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen állatot filmre vettek: http://www.youtube.com/watch?v=f0PpC2tsrmw Több mutatása
3
éve
2023 – 101 éves korában meghalt John B. Goodenough, Nobel-díjas amerikai kémikus, fizikus, a lítium-ion akkumulátor megalkotója.
Teljes nevén: John Bannister Goodenough. A lítiumion-akkumulátorok kifejlesztésében elért eredményeiért kapta a 2019-es kémiai Nobel-díjat. 90 éves kora után is aktívan dolgozott találmánya továbbfejlesztésén, a szilárdtest akkumulátorok kidolgozásán.Áttörését 1980-ban érte el az Oxfordi Egyetemen, ahol olyan akkumulátort hozott létre, amely nagyon gyorsan elterjedt a telefonokban, laptopokban és táblagépekben, valamint szívritmus-szabályozókban és más orvostechnikai eszközökben, majd később, a ma használt elektromos járművekben. Több mutatása
202
éve
1824 – Megszületett Lord Kelvin skót matematikus, fizikus, természettudós, az abszolút hőmérsékleti skála megalkotója.
Az anyagi minőségtől független hőmérsékleti skála megalkotója. Eredeti nevén: Sir William Thomson Glasgow-ban, fizikatanárként az egyetemen tanított és kutatott egész életén át. Főképp a hő-, az elektromosság- és a mágnességtan érdekelte. 1848-ban adta ki első nagyobb munkáját, amelyben Carnot hőelméletének alapján bevezette az abszolút hőmérsékleti skálát. 1851-ben megfogalmazta a termodinamika második főtételét. Thomson több kísérletet, mérést James Prescott Joule-lal közösen végzett el. Felfedezték azt a jelenséget, amit később Joule-Thomson-féle jelenségnek neveztek el a fizikusok. Ennek lényege, hogy a gázok kiterjedés közben lehűlnek, összenyomva pedig felmelegszenek. Kimutatta, hogy a rezgésidő a kapacitástól (C) és az öninduktivitástól (L) függő mennyiség. Tanulmányozta az elektromos jelek hosszú kábeleken való terjedését is, és módszert dolgozott ki a jelek késésének csökkentésére. Enélkül a transzatlanti, tenger alatti távírókábelek megvalósítása lehetetlen lett volna. 1890-ben a londoni Királyi Társaság elnökévé választották. Két évvel később nemességet kapott Lord Kelvin of Largs címmel. Egyetemi tanári állásáról 1899-ben lemondott. Koporsóját a Westminster-apátságban helyezték el, Newton sírhelye közelében. Több mutatása
191
éve
70
éve
1956 – Megszületett Gulyás Balázs Zoltán, Széchenyi-díjas idegtudós.
A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a stockholmi Karolinska Intézet, a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetemen (NTU) működő Lee Kong Chian School of Medicine és az Imperial College London professzora. 2023-tól az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – mai nevén: Magyar Kutatási Hálózat – elnöke. Több mutatása
83
éve
1943 – Meghalt Karl Landsteiner, Nobel-díjas osztrák orvos, fiziológus és immunológus, a vércsoportok felfedezője.
1901-ben fedezte fel az AB0 vércsoport rendszert, amiért 1930-ban orvosi Nobel-díjat kapott. Felismerte a gyermekbénulás fertőző voltát és azonosította kórokozóját; felfedezte a hapténeket és Alexander Wienerrel közösen az Rh-faktort. Több mutatása
125
éve
1901 – Megszületett Domokos Pál Péter, Széchenyi-díjas történész, néprajzkutató.
A csángók történetének, kultúrájának kutatója. Írói álnevei Gernyeszeghy Ádám illetve Páldeák Áron.
55
éve
1971 – Megszületett Elon Musk dél-afrikai származású amerikai üzletember, feltaláló, a Tesla autógyár tulajdonosa.
Teljes nevén: Elon Reeve Musk. Nevéhez fűződnek a Zip2, az X.com, a PayPal, a SpaceX, a Tesla, Inc, a SolarCity vállalkozások és a Hyperloop megtervezése. Több mutatása
126
éve