121
éve
Tudomány kategória
183
éve
1843 – Meghalt Samuel Hahnemann német orvos, a homeopátiás orvoslás megalapítója.
Teljes nevén: Samuel Christian Friedrich Hahnemann.
134
éve
1892 – Megszületett Laczkó Aladár agrárkutató.
Laczkó Aladár (Debrecen, 1892. 07.02. – Szeged, 1969. 08.07.) jelentős agrotechnikai megoldások kidolgozója az őszi lentermesztés és a vetőmag-fémzárolás terén. Pályáját az Országos Dohánytermesztési Kísérleti Intézetben kezdte, onnan került a Szegedi Növénytermesztési Kísérleti állomásra, majd a Kender- Len- és Növényolaj-kísérleti Állomás igazgatójává nevezték ki. Az őszi len termesztési feltételei és a vetőmag-fémzárolás kérdései mellett részletesen foglalkozott a ricinussal, a szójával és más nagy fehérje- és olajtartalmú növénnyel. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Dr. Vitányi Iván, szociológus, esztéta, politikus.
Debrecenben született, Sárospatakon csatlakozott a népi írók táborához, az ELTE BTK-n filozófia-esztétika szakon tanult, 1968-ban kandidátusi, 1972-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett. Angolul és németül beszél, franciául olvas. 1944-ben részt vett az antifasiszta mozgalomban. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, Sopronkőhidára vitték, ahol Bajcsy Zsilinszky Endrével együtt raboskodott. 1945. után az ifjúsági népművészeti kulturális mozgalmak egyik szervező-vezetője, népzenével és néptánccal foglalkozott. 1956-ban részt vett a forradalom előkészítésében. 1957-ben eltávolították a minisztériumból. 1964-ben a Valóság szerkesztőségének lett tagja. A zene lélektanáról írott könyvével kandidátus, majd a kultúra szociológiájáról írottal akadémiai doktor lett. 1972-1992-ig a Népművelési Intézet, majd az Országos Közművelődési Központ igazgatója. 1989-ben, a Magyar Szocialista Párt alakuló kongresszusán az elnökség tagjává választották, majd a parlamenti képviselőválasztáson képviselő lett. 1990. májusától 1996-ig az MSZP Országos Választmányának elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa, az Igazgatótanács elnöke volt. 2011. október 22-én önálló párttá alakult Demokratikus Koalíció (DK) az egyes számú párttagkönyvet kapta meg, és amelynek örökös tiszteletbeli elnöke lett. Több mutatása
11
éve
2015 – Meghalt Szabad György, Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, politikus, az Országgyűlés elnöke (1990-1994), az MTA rendes tagja.
Kutatási területe a magyarországi polgári átalakulás volt.
258
éve
1768 – Megszületett Kováts Mihály, orvos, nyelvújító, az első magyar törvényszéki orvostani könyv írója.
Kováts Mihály (Korlát, 1768.07.04. – Mezőcsát, 1851.06.22.) orvos és nyelvújító, sokoldalú tehetség, tanulóévei után logikát, retorikát, matematikát, geometriát, latin nyelvet és ókortörténetet tanított. 27 évesen iratkozott be a pesti egyetem orvosi karára, ahol harmadévesként már tanársegédként dolgozott. Számos európai egyetemen és kórházban – Svájc, Hollandia, Németország – szerzett tapasztalattal aktívan részt vett a nyelvújítási mozgalomban, célja a magyar orvosi nyelv megteremtése volt. Az első magyar törvényszéki orvostani tárgyú könyv írója: Medicina Jurensis vagy orvosi törvény tudomány, a táblabíró, bíró, ügyvéd, törvénytudó, törvénytanuló, orvos, tanuló orvos uraknak számokra (1828) Kováts a himlőoltás egyik korai propagálója is volt. Több mutatása
92
éve
1934 – Meghalt Marie Curie lengyel származású francia vegyész és fizikus, aki fizikai és kémiai Nobel-díjat is kapott.
Az olaszországi Sancellemozban 66 éves korában halt meg, egy addig ismeretlen betegségben, sugárfertőzésben. Eredeti nevén: Sklodowska 1898-ban fedezte fel a tórium radioaktivitását, férjével közösen pedig a polónium és a rádium nevű radioaktív elemeket. 1906-ban Párizsban egy lovaskocsi halálra gázolta Pierre Curie-t, akinek tanszékét Marie Curie átvette a Sorbonne-on. 1910-ben sikerült munkatársaival tiszta állapotban rádiumot előállítania. 1914-ben a párizsi Institut du Radium vezetésével bízták meg. 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Antoine Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat, 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Több mutatása
76
éve
1950 – Meghalt csolnokosi Cholnoky Jenő földrajztudós, író, egyetemi tanár.
A Magyar Tudományos Akadémia tagja.
60
éve
1966 – Meghalt Hevesy György József, Nobel-díjas, Copley-érmes kémikus, a hafnium felfedezője.
Budapesten és Berlinben végzett tanulmányai után Freiburgban szerzett 1908-ban kémikai diplomát Hevesy (Hevesi) György. Ezt követően német, osztrák és angol kutatóintézetekben dolgozva a radioaktivitás területén tett újszerű felfedezéseket, elsősorban a radioaktív izotópok indikátorként (nyomjelzőként) való felhasználásában. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, és Koppenhágában, az Elméleti Fizikai Intézetben folytatta kutatásait. Kollégájával itt fedezte fel a periódusos rendszer 72. elemét, amelyet Koppenhága latin neve után hafniumnak neveztek el. Később dolgozott még Freiburgban és Stockholmban is, kidolgozott módszereinek alkalmazását fokozatosan terjesztette ki a kémia területéről a növény– és állatbiológia, végül a gyógyászat területére. 1924 és 1936 között hét alkalommal javasolták Nobel-díjra, végül 1943-ban tüntették ki a radioaktív indikáció módszerével elért több évtizedes kémiai és sugárbiológiai kutatásainak eredményeiért. 1959-ben elnyerte „Az atom békés felhasználásáért” díjat is. Copley-érmet is kapott, amire sokkal büszkébb volt mint a Nobel-díjra. Mert mint mondta - „A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára a Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de nem így van. Negyven-ötven kémikus kapott Nobel-díjat, de csak tíz külföldi tagja van a Royal Societynek és azok közül is csak ketten (Bohr és Hevesy) kaptak Copley-érmet.”81 éves korában Freiburgban halt meg, földi maradványait 2001-ben Budapesten helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
57
éve