Július 4.
Ulrik névnapja

Július 4.

250 éve

1776 – Az amerikai függetlenség napja

Annak emlékére, hogy Benjamin Franklin Pennsylvania egyik képviselőjeként aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Természetes intelligenciája és szerteágazó tehetsége törvényszerűen sikerre ítélte Benjamin Franklint. Az ő nevéhez fűződik többek közt a villámhárító és a bifokális szemüveg feltalálása, de sikeres nyomdász és tehetséges író is volt. Hírnevet és megbecsülést szinte megszámlálhatatlan dologgal szerzett: 1753-ban átalakította az amerikai postaforgalmat, létrehozott közkönyvtárat, tűzoltóegyletet, kórházat, egyetemet és biztosítótársaságot. Londonban és Franciországban diplomáciai feladatokat is végzett, Pennsylvania kormányzójaként pedig egyike volt az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat aláíróinak. Az abban a korban hatalmasnak számító, 150 ezer dolláros vagyonát azonban nem találmányainak és politikai pozícióinak, hanem földügyleteinek köszönhette, mivel üzletembernek sem volt utolsó. Amerika-szerte számos helyen volt birtoka és háza. Franklin 84 éves korában halt meg, végrendeletében többek közt Boston és Philadelphia városra hagyományozott nagyobb összeget, alapítványi formában. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Érdekes Ünnep

558 éve

1468 – Szent Ulrik ünnepe

Ulrik, latinosan Udalricus Augsburg püspöke és védelmezője a kalandozó magyarok ellen. A Lech-mezei győzelmet német kortársai az ő imádságának, a nyakában viselt keresztnek tulajdonították. Hallal szokták ábrázolni, mert legendája szerint egy darab nekiajándékozott hús csütörtöktől péntekre virradóra hallá változott. Ulrik tisztelete hazánkban, a magyarság körében – érthető módon – nem tudott gyökeret verni, inkább német városainkban virágzott. A vasi Pereszteg, Hosszúpereszteg középkori neve Ulrik-patrociniumunkra emlékeztet: Szent Ulreh Peresztege, Szent Odor Peresztege, Szentodorfalva (1476). Ulrik volt Fertőmeggyes hajdani templomának is a védőszentje. Gótikus táblaképe maradt ránk Jánosrét (Hannesheu, Lucky pri Kremnici) Szent Miklós-oltárán. (Szépművészeti Múzeum 1476), Farkas társaságában. Oltára volt Kassán (1453), Sopronban (1480). Középkori misekönyveink számontartják. Batthyány Boldizsár misekönyvének naptárában (1489): Zent Olry pispek napja. Csallóközi Ollé, Orlé, Orlay családneveink Mikesy Sándor kutatásai szerint az Ulrik magyar származékai. Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep

258 éve

1768 – Megszületett Kováts Mihály, orvos, nyelvújító, az első magyar törvényszéki orvostani könyv írója.

Kováts Mihály (Korlát, 1768.07.04. – Mezőcsát, 1851.06.22.) orvos és nyelvújító, sokoldalú tehetség, tanulóévei után logikát, retorikát, matematikát, geometriát, latin nyelvet és ókortörténetet tanított. 27 évesen iratkozott be a pesti egyetem orvosi karára, ahol harmadévesként már tanársegédként dolgozott. Számos európai egyetemen és kórházban – Svájc, Hollandia, Németország – szerzett tapasztalattal aktívan részt vett a nyelvújítási mozgalomban, célja a magyar orvosi nyelv megteremtése volt. Az első magyar törvényszéki orvostani tárgyú könyv írója: Medicina Jurensis vagy orvosi törvény tudomány, a táblabíró, bíró, ügyvéd, törvénytudó, törvénytanuló, orvos, tanuló orvos uraknak számokra (1828) Kováts a himlőoltás egyik korai propagálója is volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Irodalom Magyar

182 éve

1844 – Megszületett Edmonia Lewis afroamerikai és indián származású amerikai szobrász, aki Liszt Ferencről is készített alkotást.

Teljes nevén: Mary Edmonia Lewis. Fekete nőként hátrányos megkülönböztetésekkel kellett megküzdenie, így sokat élt Olaszországban, ahol akkoriban jobb volt a helyzet. Jelentős alkotása a 1876-ban a Philadelphiában megrendezett világkiállításon bemutatott Kleopátra halála című monumentális szobor. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Alkotás

181 éve

1845 – Megszületett Szinyei Merse Pál festőművész (Majális).

A magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar festészet első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét. Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át. Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, színgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). A következő években festett első jelentős művét, lírai Szerelmespárját (Magyar Nemzeti Galéria), s ekkor kezdett foglalkozni fő műve, a Majális vázlataival, mely 1873-ban öltött végleges formát (Magyar Nemzeti Galéria). Az európai festészetben is igen fontos helyet elfoglaló életvidám plein air képe azonban nem érte el a megérdemelt sikert, s alkotója kedvét veszítve abbahagyta a rendszeres munkát. A világkiállítást otthagyva, ismét visszament Jernyére. 1873. október 15-én, Gundelfinger korompai házában feleségül vette szerelmét, Probstner Zsófiát. Házasságukból 5 gyermek született. 1882-ben Bécsbe utazott és ismét nekilátott a komolyabb festéshez. Ekkor készült a Majálisnál kevésbé jelentős, de annak tematikáját idéző Pacsirta c. képe. Ez is kedvezőtlen bírálatot kapott, ami mindinkább kedvét szegte. 1887-ben történt válása még tovább rontotta kedélyállapotát. Csak 1894-től állított ki ismét (Hóolvadás, Pipacsos rét). Végre az 1896-os kiállításon a Majális átütő sikert aratott, a fiatal nagybányai művészek törekvéseik előfutárát ismerték fel benne. 1897-ben képviselővé választották. 1905-ben nagy sikerű kollektív kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, ugyanezen évben kinevezték a Képzőművészeti Főiskola igazgatójává, mely tisztségét haláláig megtartotta. 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában, több képével szerepelt külföldi tárlatokon s ott is döntő sikert aratott. 1919 tavaszán betegsége miatt visszavonult Jernyére. Negyven nappal halála után a szűkebb baráti köréhez tartozó művészek és írók megalapították a Szinyei-Merse Társaságot, mely a második világháborúig a magyar művészeti élet befolyásos társasága volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Magyar

99 éve

1927 – Megszületett Gina Lollobrigida, olasz filmszínésznő, fotóművész.

Eredeti neve: Luigina Lollobrigida, közismert beceneve: Lollo. Festészetet és szobrászatot tanult. Fiatalon, feltűnő szépségének köszönhetően modellként kapott munkát. Kisebb filmszerepekre is hívták, elsősorban operafilmekbe. Az 1947-es Miss Itália szépségversenyen, harmadik helyezést ért el. Meghívást kapott Hollywoodba, 2 év múlva hazatért. Olaszországban megismerkedett Milko Skofic jugoszláv orvossal, akihez még ugyanabban az évben feleségül ment. 1971-ben válással végződött házasságukból egy fiúgyermek született. Nemzetközi hírnevet a Királylány a feleségem (1952) című francia filmben szerzett. További ismertebb filmjei: A világ legszebb asszonya (1956); Trapéz (1956); A párizsi Notre-Dame (1956); Salamon és Sába királynője (1959), Őrült tenger (1963), Gyilkosság a hajón (1964), Jó estét, Mrs. Campbell! (1968) Salátát neveztek el róla, a Lollo Rosso-t. Az 1970-es évek elején bejelentette, hogy visszavonul a filmvilágtól, és a fotózásnak szenteli magát, olyan hírességeket fotózott, mint Henri Kissinger, Jurij Gagarin, Grace Kelly, Fidel Castro. 1999-ben kezdett politizálni, Mahatma Gandhi erőszakmentes cselekvését követte. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Nő

92 éve

1934 – Meghalt Marie Curie lengyel származású francia vegyész és fizikus, aki fizikai és kémiai Nobel-díjat is kapott.

Az olaszországi Sancellemozban 66 éves korában halt meg, egy addig ismeretlen betegségben, sugárfertőzésben. Eredeti nevén: Sklodowska 1898-ban fedezte fel a tórium radioaktivitását, férjével közösen pedig a polónium és a rádium nevű radioaktív elemeket. 1906-ban Párizsban egy lovaskocsi halálra gázolta Pierre Curie-t, akinek tanszékét Marie Curie átvette a Sorbonne-on. 1910-ben sikerült munkatársaival tiszta állapotban rádiumot előállítania. 1914-ben a párizsi Institut du Radium vezetésével bízták meg. 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Antoine Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat, 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Nő Tudomány Technika

75 éve

1951 – Budapesten megszületett Grandpierre Attila csillagász, zenész és költő, a fizikai tudományok kandidátusa.

Az MTA Csillagászati Kutató Intézet tudományos munkatársaként kimutatta, hogy a csillagáramlások robbanásosan állnak le a hangsebességnél, a Nap magjában a bolygók árapályereje nukleáris instabilitáshoz vezet, a csillagok magjából indulnak a flérkitörések, kozmikus párfolyamatok alakítják a világegyetem fejlődését. Filozófiai tanulmányban foglalkozott az Én lehetőségével napjaink kultúrájában, valamint a punkzene és a sámánisztikus népzene kapcsolatával. A Vágtázó Halottkémek együttes énekese, zeneszerzője és szövegírója volt. Szerepelt "A kutya éji dala" és a "Noé Delta 2" című filmekben. Műveiből: "A mindenség őrjítő varázsa (versek), nagylemezek: "A Halál Móresre Tanítása", "A Világösztön Kiugrasztása". Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Irodalom Zene Technika Magyar

63 éve

1963 – Megszületett Steven "Spaz" Williams kanadai vizuális-effekt művész, aki a Mélység, a Terminátor és a Jurassic park filmeket rajzolta.

Az Abyss (1989) filmben rajzolt először a vízből alakot öltő lényt, ami nagyban hozzásegítette a filmet az Oscar díjhoz. Később a Terminátor, a Jurassic Park, a Maszk és a Jumanji filmekben láthattuk munkáját. Életéről készült dokumentumfilm is Jurassic Punk (2022) címmel. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Alkotás

1119 éve

907 – Elkezdődött a pozsonyi csata, ahol a magyar csapatok megvédték az országot a frank birodalom ellen.

A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. között zajlott, a mai Pozsony alatt, a bécsi medencében (Bécs ekkor még nem létezett). A kora középkor egyik legjelentősebb ütközete volt. A honfoglalás után a magyar fennhatóság területe nyugat felé megközelítette az Enns folyó vidékét, ezért akart a Keleti Frank Királyság döntő csapást mérni a magyarokra. Célja, hogy megsemmisítse vagy jelentősen visszaszorítsa őket a korábbi frank területekről, a Morva Birodalom és Pannónia területéről. Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen, 100.000 fő körüli létszámban gyűlt össze a frank haderő. A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, amiben a Luitpold bajor herceg és a Theotmár salzburgi érsek is elesett. A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar mezsgye határa lett. A honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő háború. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Érdekes Magyar

170 éve

1856 – Meghalt Ferenczy István szobrászművész, a modern magyar szobrászat megteremtője.

Rómában ösztöndíjasként a dán Thorvaldsen műtermében tanult, majd két évig Canova volt a mestere. Miután hazatért, portrészobrokat, síremlékeket, oltárműveket és emlékműveket készített. Hazai márvány után kutatott, amelyet Ruskicán talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott. 1832. szeptember 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. Legismertebb műve a Pásztorlányka, mely a Nemzeti Múzeumban található. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás Magyar

15 éve

2011 – 98 éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó Habsburg-trónörökös.

Teljes nevén: Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-LothringenI. (IV.) Károly császár és Zita hercegnő gyermeke. 1919-ben szüleivel Svájcba, majd Spanyolországba költözött, 1922 óta a Habsburg család feje. 1925-től Belgiumban élt, 1936 óta a Páneurópai Unió tagja. 1940 és 1944 között az Amerikai Egyesült Államokban washingtoni képviselője volt, majd 1944-től Nyugat-Európában élt. 1957-től a Páneurópai Unió alelnöke volt, 1973 óta elnöke, valamint 1979-től az Európai Parlament bajorországi képviselője. Tagja a Francia Akadémiának és a madridi Erkölcs- és Politikatudományi Királyi Akadémiának, 7 nyelven 27 történelmi és politikai témájú könyvet írt.Ottó évtizedekig igényt formált a trónra, s csak 1961-ben mondott le osztrák igényéről. A monarchisták I. Ottó osztrák császárt, a magyar legitimisták II. Ottó örökös magyar királyt tisztelték személyében. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

10 éve

2016 – Meghalt Kohut Magda, kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1950-től a Honvéd Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színháza, 1954-től a Nemzeti Színház tagja volt, 1989 óta örökös tagja, valamint a Körszínház nyári előadásainak rendszeres szereplője volt. Kazinczy-díjas érdemes és kiváló művész. Szerepeiből: Desdemona (Shakespeare: Othello), Amelia (García Lorca: Bernarda Alba háza), Aricia (Racine: Phaedra), Mirigy, Éj (Vörösmarty: Csongor és Tünde) Török néni (Móricz: Légy jó mindhalálig), Anna Freud (Hubay: Freud), Szabina (Márai: A kassai polgárok), filmjeiből: Életjel, Antigoné, Hangyaboly, Ők ketten, Három szabó legények, Felhőjáték, A hattyú halála, A zöld torony titka, Égető Eszter I-V. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Nő Magyar Színház