Ma Mária névnapja van

Tudomány kategória

76 éve

1950 – Sátoraljaújhelyen megszületett Egely György feltaláló, író, aki parajelenségekkel foglalkozik.

Gépészmérnök, hőerőgépész. Kutatásokat folytat a különleges energiaátadási folyamatok – elsősorban a gömbvillám és a parajelenségekkel összefüggő jelenségek körében. Elméletei vitatottak. Legismertebb találmánya az Egely-kerék, amely mellé ha a kezünket kétoldalt oda helyezzük, az forogni kezd. Egely szerint a kereket a kezünkből kiáradó vitalitás vagy életenergia forgatja, a készülék így az egészségi állapotot méri, és képes lehet kimutatni a betegségeket azok tüneteinek megjelenése előtt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1950. 07. 18. Született Tudomány Irodalom Technika Magyar

48 éve

1978 – Barbara Askins amerikai feltalálónő, kémikus, megkapta szabadalmát, mely a fotók minőségének javításáról szól.

1939-ben született, a NASA-nál dolgozott, feladata a volt az űrből készített asztronómiai és geológiai fotók minőségének javítása. Rádióaktív anyagokkal fokozta a negatívok előhívását, sőt a már kész képek minőségét is javítani tudták vele. Az általa kifejlesztett megoldás nagyobb hatással lett a világra, mint gondolták, és nemcsak az űrfelvételeknél használják azóta is. 1978-ban amerikai szabadalmat kapott és megkapta a National Inventor of the Year 1978 elismerést is. Több mutatása

Teljes esemény 0

1978. 07. 18. Érdekes Tudomány

105 éve

1921 – Megszületett Rosalyn Sussman Yalow amerikai orvosfizikus, aki második nőként kapott orvosi Nobel-díjat.

New Yorkban született. Az orvosi Nobel-díjat 1977-ben, a peptidhormonok radioimmunassayjének kidolgozásáért kapta. Tanulmányait a New York-i Hunter College-ban és az Illinois-i Egyetemen Mérnöki Karán, magfizika szakon végezte. 1941-től az Illinois-i Egyetemen fizika tanszékén kutatóként, majd előadóként dolgozott. 1946-tól a New York-i Hunter College fizika tanszékén volt adjunktus. 1950-től 1970-ig a bronxi Veteránok Kórháza radioizotóp laboratóriumának helyettes vezetője, majd vezetője, 1970. és 1980. között az Orvosfizikai Intézet és a Radioaktív immunvizsgáló laboratórium igazgatója volt. 1972-től vezető kutató orvos, 1973. óta a Veteránok Kórháza Orvosi Központ Solomon A. Berson kutatólaboratórium igazgatója. 1968-tól a New York-i Mount Sinai Orvosi Egyetem professzora, 1979-től 1985-ig a yeshivai Albert Einstein Egyetem professzora volt. 1985. óta nyugalmazott professzor. 1975-től a Nemzeti Természettudományi Akadémia, az Amerikai Fizikai Társaság, az Amerikai Sugárzáskutató Társaság, az Amerikai Orvosfizikusok Szövetsége, az Amerikai Biofizikai Társaság, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia, az Amerikai Fiziológiai Társaság és a New York-i Tudományos Akadémia tagja. 1980. és 1985. között a bronxi Montefiore Kórház Klinikai Tudományos osztályának vezetője volt. 1981. óta a Francia Orvostudományi Akadémia külföldi tagja. Kutatási területe: a hipotalamuszvizsgálatok, a peptidhormonok radioimmunológiája, a vértérfogat meghatározása, a jódanyagcsere kinetikája és a pajzsmirigybetegségek diagnosztizálása. Számos orvosi és tudományos díjat kapott, többek között 1960-ban Middleton-, 1972-ben R. Koch-, 1976-ban Lasker-díjjal, 1978-ban Hevesy György Éremmel jutalmazták. 1980-ban Életmű Díjat, 1986-ban Hevesy György-díjat, 1987-ben Dorothy S. Levine Humanitárius Díjat kapott. Levelezési címe: Veterans Administration Medical Center, 130 West Kingsbridge Road, Bronx, New York, N. Y. 10468, illetve 3242 Tibbett Avenue, Bronx, New York, N. Y. 10463, USA Több mutatása

Teljes esemény 0

1921. 07. 19. Született Tudomány

57 éve

1969 – Először lépett ember a Holdra.

1969.07.20-án, közép-európai idő szerint 21.17 órakor Neil Armstrong és Edwin Aldrin az Apollo-11 Eagle leszállóegységén a Holdra ért. A Mare Tranquillitatison (Nyugalom Tengerén), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán történt az első sikeres holdra szállás. 2.56 órakor Armstrong lépett elsőként a Hold felszínére, Ekkor mondta el máig fennmaradt híres mondatát: Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. Valamivel később követte Aldrin is, aki kitűzte az amerikai zászlót, majd két és fél óráig tartózkodtak a felszínen. Michael Collins eközben a Hold körül keringett a parancsnoki kabinban. A rakéta indítását és a Holdra szállást mintegy 500 millió ember kísérte figyelemmel. Július 24-én 17.51-kor tért vissza az Apollo-11 űrhajó, és szállt le a Csendes-óceánon. A holdralépés emlékére ezen a napon tartják a Hold Napját. Több mutatása

Teljes esemény 0

1969. 07. 20. Érdekes Tudomány

436 éve

1590 – Elkészült az első teljesen magyarra fordított biblia.

A Károlyi-biblia, protestáns gyakorlatban: Károli-biblia, avagy vizsolyi Biblia. A nyomtatás Vizsolyban zajlott. A Bibliát Károlyi Gáspár református prédikátor és lelkész és társai fordították, ez volt az első teljes magyar nyelvű Bibliafordítás. Mantskovits Bálint lengyel származású tipográfus és nyomdász vezetésével történt a nyomtatási munka.2015. januárjában a vizsolyi Biblia bekerült a hungarikumok közé. Több mutatása

Teljes esemény 0

1590. 07. 20. Történelem Érdekes Tudomány Irodalom

127 éve

1899 – Megszületett Náray Szabó István vegyészmérnök, a saválló beton és a mozaikparketta-ragasztó eljárás feltalálója.

Szombathelyen született. Náray Szabó István a budapesti Műegyetem vegyészmérnöki karán 1922-ben diplomázott, 1926-ban pedig műszaki doktorátust szerzett. Ösztöndíjjal Berlinben és Manchesterben folytatott kutatómunkát, 1931-től a szegedi Eötvös Loránd Kollégium igazgatója lett. 1947-ben a Magyar Közösség tagjaként a köztársaság elleni összeesküvés alaptalan vádjával letartóztatták. Négy évre elítélték, majd két évre internálták, 1956. után nyugdíjba vonulásáig az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet tudományos tanácsadója volt. Tudományos és kutatómunkájának középpontjában a szilikátok szerkezetének felderítése és rendszertanának kidolgozása állt. Nevéhez fűződik a saválló beton és a mozaikparketta-ragasztó eljárás feltalálása. Több mutatása

Teljes esemény 0

1899. 07. 20. Született Tudomány Alkotás Magyar