Ma Mária névnapja van

Tudomány kategória

5140 éve

-3114 – A maja időszámítás kezdete.

Egyes kutatások szerint ezen a napon kezdődött a Maják időszámítása. A maják naptára három elemből épült fel. A haab, amely 18-szor 20 napos hónapokból állt, kiegészítve 5 nappal. A tzolkin naptáruk 260 napos, 13-szor 20 napos hónap, amelyet szent kör néven említettek. Ez párhuzamosan számlál a napévvel. Volt egy hosszú számítás elnevezésű időszámítási rendszerük is: a Nagy kör. Az időszámlálást körülbelül 5125 évente újból kezdik és korszakonként számolják. Az új időszámítási kezdet (új kor) 2012. december 22-én kezdődik a majáknál. Az idő nem ér véget, hanem csak az időszámítás aktuális ciklusa. Több mutatása

Teljes esemény 1

-3114. 08. 11. Érdekes Tudomány

143 éve

1883 – Elpusztult az utolsó kvagga, ami egy lóféle volt. A faj újjáélesztésére tett kísérletek adták a Jurassic Park film ötletét.

Az Artis Magistra állatkertben élt, Amszterdamban. Az alföldi zebra egy kihalt alfaja, mely egykor nagy számban előfordult Dél-Afrika Fokföld tartományában és Orange Free State (Oranje Vrij Staat) déli részén. Abban különbözött a többi zebrafajtól, hogy a megszokott sávos minta kizárólag a teste első részén volt látható. A középső részen a csíkok elsötétültek, a sötét sávok közötti terület kiszélesedett, a hátsó lábak pedig sötétbarnák voltak. A név a zebrára használt khoikhoi szóból ered és hangutánzó szó, mellyel a kvagga hívását utánozták. Az 1980-as években kikészített kvaggabőrből nyert DNS minták vizsgálatával és ma élő zebrák keresztezésével elkezdték újjáéleszteni a fajt. Michael Crichton, a Jurassic Park regény szerzője a kvagga programból merítette könyvének ötletét, melyből film is készült és ősi dinoszauruszok és más őshüllők újraélesztéséről szól. Több mutatása

Teljes esemény 0

1883. 08. 12. Érdekes Tudomány

139 éve

1887 – Megszületett Erwin Schrödinger, Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.

1933-ban Dirackal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott "az atomelmélet új és gyümölcsöző megfogalmazásainak megalkotásáért". A Holdon krátert neveztek el róla. Egy időben Schrödinger arcképe díszítette az ezerschillinges bankjegyet Ausztriában. A "Schrödinger macskája" szerint egy dobozba zárt macska vagy életben van, vagy elpusztult, de ezt nem tudhatjuk addig, amíg ki nem nyitjuk a dobozt. A tudós azt kívánta egyszerű példával szemléltetni, hogy a részecskék egyidejűleg több helyen, különféle állapotokban lehetnek. A kérdés arra mutat rá, hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot. Több mutatása

Teljes esemény 0

1887. 08. 12. Született Tudomány

161 éve

1865 – Meghalt Semmelweis Ignác, gyermekágyi láz okának felfedezője, az "anyák megmentője".

Bécsben halt meg. Tabáni kereskedő családból származott – szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban. Több mutatása

Teljes esemény 0

1865. 08. 13. Meghalt Tudomány Magyar

88 éve

1938 – Megszületett Lovas Antal kutató vegyész, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének emeritus professzora.

Vegyészdiplomáját 1967-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként, később szenior kutatóként és csoportvezetőként. Kutatási területe a nem egyensúlyi fémes anyagok, az ötvözetkutatás és a gyors megszilárdítás. Nevéhez fűződik többek között a melt spinning és a planar flow casting technológiák hazai meghonosítása, amiért 1979-ben Jánossy-díjban részesült. Több mutatása

Teljes esemény 0

1938. 08. 14. Született Tudomány Magyar

68 éve

1958 – Meghalt Frédéric Joliot-Curie Nobel-díjas kémikus, atomfizikus.

Eredeti nevén Jean Fréderic Joliot, Curie nevet felesége, Iréne Curie, és annak családja iránti tiszteletből vette fel. Folytatta a Pierre és Marie Curie által elkezdett kutatást, 1934. január 15-én, egy pénteki napon számolt be először barátainak a mesterséges atommaghasadás és a láncreakció működésének felfedezéséről. A következő évben, amikor 35 éves volt, feleségével együtt megkapták a Nobel-díjat, és a Sorbonne rendkívüli professzorává nevezték ki. A II. világháború alatt részt vett az ellenállásban, 1946-ban az akkor alapított Francia Atomenergia Bizottság főbiztosává nevezték ki. 1948-ban az ő vezetésével építették fel az első francia atomreaktort. Tevékenyen részt vett a nemzetközi békemozgalomban, 1950-ben egyik fő kezdeményezője volt a stockholmi felhívásnak, amely elítélte az atomenergia háborús felhasználását. "Minden ember nyomot hagy a Földön" - mondta többször. Több mutatása

Teljes esemény 0

1958. 08. 14. Meghalt Tudomány