157
éve
Tudomány kategória
100
éve
1926 – Megszületett Elisabeth Kübler-Ross svájci-amerikai pszichiáter, halálkutató.
Úttörő munkát végzett a halál jelenségének tanulmányozása területén. 1969-ben jelent meg az "On Death and Dying" című írása.
50
éve
1976 – Meghalt Csicsátka Antal mérnök, a sztereó rádió rendszer feltalálója.
Az első magyar magnetofon a Vörös Szikra megalkotója. Kossuth-díjas (1953). Kidolgozta a jelenleg világszerte alkalmazott segédvivős, kétcsatornás sztereó rádió működési elvét. A gyakorlati megvalósítást és a hozzá kapcsolódó gyártmányokat is kifejlesztette és szabadalmaztatta 1961-ben. További tizenhárom szabadalmával védett módszerei ma is részei a rádióműsorszórásnak. Vállalatot alapított a kábeltelevíziózás eszközeinek fejlesztésére és gyártására. Az ő nevéhez fűződik az első, egy chipen megvalósított rádiókészülék is. Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
1991 és 2000 között az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatója, 2002 és 2008 között az MTA társadalomtudományi alelnöke. Az ELTE professzor emeritusa, kutatási területe a középkori magyar és egyetemes művészettörténet, a romanika és a gótika korszakai. Több mutatása
170
éve
1856 – Megszületett Nikola Tesla, a váltóáram rendszer feltalálója.
Szülőhelye Smiljan, ma Horvátország. Életében 146 szabadalmat - ebből 112-t az USA-ban - jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét. A forgó mágneses mező felhasználásának lehetőségeit és az indukciós motor alapjait Budapesti tartózkodása alatt dolgozta ki. Nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. Tesla saját állításai szerint megoldotta az "üzemanyag nélküli motor" problémáját, de ilyen szerkezet nem maradt fenn. Tesla fegyverterveivel és kísérleteivel hozzák összefüggésbe a máig tisztázatlan 1908. június 30-n Közép-Szibériában, a Tunguzka folyó körzetében bekövetkezett iszonyatos robbanást, amelynek ereje 10-15 megatonna TNT-vel lehetett egyenértékű.Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz és döntő mértékben meghatározza jelenkori gazdasági és társadalmi életünket.A Brit Királyi Intézet, a New York-i Tudományos Akadémia, valamint a Szerb Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Több mutatása
106
éve
1920 – Piarista pappá szentelték Öveges József fizikusprofesszort.
Öveges József ősei apai ágon legalább kétszáz évre visszamenően néptanítók voltak, ő maga 1919-ben szerzett tanítói diplomát. Elsősorban a matematikai és a fizika érdekelte, de bencés és piarista tanulmányait követően pappá is szentelték. Tanári pályája kezdete után hamar eldönötte, hogy az ifjúság számára szeretne tudományos-ismeretterjesztő könyveket írni, melyek előtérbe helyezik a fizika szépségét. Népszerű oktató volt, mert bármely bonyolult fizikai dolgot és kísérlet az egyszerű emberek nyelvén is képes volt elmagyarázni. 1945. után a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított, majd a Budapesti Pedagógiai Főiskolán volt tanszékvezető tanár. Több mint harminc könyvet írt, igazi népszerűségét azonban közkedvelt rádiós és televíziós sorozatainak köszönheti. Több mutatása
225
éve
1801 – Jean-Louis Pons francia csillagász először fedezett fel üstököst.
A következő 27 évben további 36 üstököst fedezett fel, többet, mint bárki más a történelemben. Az üstökös olyan kis Naprendszer-beli égitest, mely a Nap körül kering, és a Nap közelébe érve kómája és a csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed. Több mutatása
207
éve
1819 – Megszületett Reguly Antal néprajzkutató.
A magyar nyelv és a finnugor nyelvek rokonságát kutatta.
129
éve
1897 – Hidrogénballonnal indult az északi-sarkra 3 svéd felfedező. Fényképeikre és táboruk maradványaira csak 33 év múlva találtak rá.
A 43 éves Andrée és két társa, a 25 éves Nils Strindberg és a 27 éves Knut Frænkel voltak az expedíció résztvevői. A sarkot nem érték el, előbb le kellett szállniuk. Körülbelül még 3 hóapig éltek, és bár élelmiszerük és eszközeik voltak, valószínüleg a félig nyersen elfogyasztott jegesmedve húsból paraziták támadták meg őket, az okozta a halálukat. Táborukat csak 1930-ban, 33 évvel később találták meg, részletes naplóbejegyzésekkel és több tekercs negatív filmmel. Történetükből regény és film is készült. Több mutatása
114
éve