180
éve
Tudomány kategória
112
éve
1914 – Megszületett Stewart Francis Alexander alezredes, amerikai katonai orvos, aki mustárgázmérgezést kezelve véletlenül felfedezte a ma használt kemoterápia alapjait.
A vegyi fegyverek hatásainak felismerése volt a szakterülete. 1943 decemberében, német légitámadás során történt robbanás áldozatainak ellátására vezényelték ki. Az első világháborúban elhíresült, rendkívül mérgező mustárgáz szállítmány egy amerikai hajó fedélzetén felrobbant, amely súlyos vegyi szennyezést okozott. A mustárgázzal érintkező 628 ember közül 83-an haltak meg. Alexander felfedezte, hogy a vegyi anyag az olajjal keveredve felszívódott a katonák bőrén keresztül. Kutatásai kimutatták, hogy a mustárgáz súlyosan károsította a fehérvérsejtek termelődését, ami megalapozta a későbbi kemoterápiás kezeléseket. A szövetségesek kezdetben tagadták a gáz jelenlétét. A mustárgáz és más vegyi fegyverek használata az első világháborúban elterjedt, de az 1925-ös genfi jegyzőkönyv és az 1993-as Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény betiltotta ezek fejlesztését, gyártását és felhasználását, helyenként és időnként még utána is használták hadi célokra. Alexander jelentését titkosították, felfedezései máig hatással vannak az orvostudományra. Több mutatása
102
éve
1924 – Megszületett Kisfaludy Lajos állami-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus, a Cavinton előállítója.
Kisfaludy 1956-től haláláig a kőbányai gyógyszergyárban dolgozott. Számos ismert gyógyszer előállítása fűződött a nevéhez, például Seduxen, Eunoctin, Oxitocin, Suprastin, Cavinton. Ipari kutatási eredményeit közel 80 szabadalom védi. 1965-66-ban New Yorkban a St. John's University vendégkutatója volt. (Meghalt 1988.10.30) Több mutatása
91
éve
1935 – Megszületett Vissy Károly meteorológus, aki tv stúdiót létesített, hogy közérthetően, szakértőktől kaphassanak a nézők időjárásjelentést.
Teljes nevén: Vissy Károly György. Arra törekedett, hogy a meteorológiát közelebb hozza az emberekhez, szakmája eredményeit és szolgáltatásait minél közérthetőbben tegye elérhetővé az emberek számára. 1997-ben javaslatára létrejött az OMSZ épületében az a tévéstúdió, amely azóta több TV társaságot is kiszolgál, ahol Vissy Károly, mint az MTV főmeteorológusa, valamint meteorológus kollégái adtak, illetve adnak naponta többször is szakértő jelentést. 1971-ben meghívást kapott a 17. szovjet Antarktisz-expedícióban való részvételre. Közel fél évet töltött el a Vize Professzor nevű tudományos kutatóhajón, ezen belül egy hónapot az Antarktisz Mirnij és Vosztok nevű kutatóállomásain. Több mutatása
164
éve
1862 – Megszületett Kövesligethy Rado geofizikus, csillagász, egyetemi tanár, akadémikus.
Kövesligethy színképelemzéssel és csillagászati fényességméréssel foglalkozott. Alapvetőek a földrengésfészkek mélységének meghatározására vonatkozó munkái. 1906-ban megalapította a Magyar Földrengési Számoló Intézetet és az egyetemi Földrengési Obszervatóriumot. (Meghalt 1934.10.11) Több mutatása
149
éve
1877 – Megszületett Francis William Aston Nobel-díjas angol kémikus és fizikus.
Aston kémiát tanult Birminghamben és Cambridge-ben, majd miután felfedezték a röntgensugarakat és a radiaktivitást, vizsgálni kezdte, hogy gázzal töltött csőben folyó áram hatására miként keletkezik röntgensugárzás. 1910-ben Cambridge-ben J. J. Thomson asszisztense lett. Az I. világháborúban a légierőknél szolgált, 1919-ben visszatért a Cavendish-laboratoriumba, amelynek később professzora, majd igazgatója lett. 1919 után pozitív töltésű sugarakkal működő berendezést készített, amelyet tömegspektrográfnak nevezett el. A műszerrel a különböző tömegű atomok és molekulatöredékek szétválaszthatók, és tömegük e berendezéssel meg is mérhető. Széles körben alkalmazzák a geológiában, a kémiában, a biológiában és a magfizikában. A természetben előforduló 287 vuklid (csak tömegükben különböző atommag) közül 217-et Aston fedezett fel. Ő állította fel az egész-szám szabályt, eszerint, ha, az oxigénatom tömegét 16-nak vesszük, minden izotop atomsúlya egész szám. A tömcgspektrográfia alkalmazásával nagyszámú, nem radioaktív elem izotópjainak felfedezéséért és az egészszám - szabály felállításáért 1922-ben kémiai Nobel-díjat kapott. (Meghalt 1945.11.20) Több mutatása
124
éve
1902 – Megszületett Valkó Imre kutatómérnök, feltaláló.
Valkó a bécsi tudományegyetemen tanult, s ott lett tanársegéd 1926-ban az orvosi kolloidkémiai intézetben. 1928-tól Budapesten Magyar Rüggyantagyár kutatómérnöke; 1929-től a ludwigshafeni kutatóintézetben dolgozott, 1939-ben Kanadába, majd 1942-ben az Egyesült Államokba költözött. Itt a Dew Co. kutatólaboratóriumát vezette, majd a Lynn Technical College, illetve a Massachusetts Institute of Technology professzora volt. Kutatótársaival termodinamikai alapon megoldotta a gumi viselkedésének rejtélyét. Kimutatta, hogy a gumi nagymolekuláris szerkezete megnyújtásakor erősebben rendeződik, tehát alacsonyabb entrópiájú állapotba kerül, majd az erőhatás elmúltával az energia megmaradása szerint törekszik vissza eredeti állapotába. - Fontosak találmányai a textilnemesítés és textilszínezés terén, a műszálakkal szemben úttörőként propagálta a természetes szálak előnyeit. Számos kitüntetést kapott, a New York-i akadémia tagja volt. Több mutatása
103
éve
1923 – Megszületett Szabadváry Ferenc, Széchenyi-díjas vegyészmérnök, tudománytörténész, az MTA rendes tagja, az Országos Műszaki Múzeum vezetője.
A kémia történetével foglalkozó írásai jelentősek, de írt tanulmányt a magyar barokk kor iskolarendszeréről és tudományáról is. A kémia területén minden ágazatban (analitikai kémia, szervetlen kémia, általános és fizikai kémia, szerves kémia, mezőgazdasági kémia, kémiai technológia) kutatásokat folytatott. Több mint 800 kémiai személy életrajzát dolgozta fel. 1996-ban a FECS (Federation of European Chemical Societies) Szövetségben kifejtett szolgálatáért FECS-kitüntetést kapott. 1983-tól 20 éven keresztül az Országos Műszaki Múzeum vezetője volt, tevékenysége alatt a múzeum gyűjteménye megnégyszereződött. Több mutatása
47
éve
124
éve