Július 10.
Amália névnapja

Július 10.

170 éve

★ Kiemelt esemény

1856 – Megszületett Nikola Tesla, a váltóáram rendszer feltalálója.

Szülőhelye Smiljan, ma Horvátország. Életében 146 szabadalmat - ebből 112-t az USA-ban - jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét. A forgó mágneses mező felhasználásának lehetőségeit és az indukciós motor alapjait Budapesti tartózkodása alatt dolgozta ki. Nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. Tesla saját állításai szerint megoldotta az "üzemanyag nélküli motor" problémáját, de ilyen szerkezet nem maradt fenn. Tesla fegyverterveivel és kísérleteivel hozzák összefüggésbe a máig tisztázatlan 1908. június 30-n Közép-Szibériában, a Tunguzka folyó körzetében bekövetkezett iszonyatos robbanást, amelynek ereje 10-15 megatonna TNT-vel lehetett egyenértékű.Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz és döntő mértékben meghatározza jelenkori gazdasági és társadalmi életünket.A Brit Királyi Intézet, a New York-i Tudományos Akadémia, valamint a Szerb Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Technika Magyar

517 éve

1509 – Megszületett Kálvin János francia származású svájci reformátor, keresztyén tudós.

Eredeti nevén: Jean Cauvin/Caulvin, latinul Johannes Calvinus1541-ben lett Genf prédikátora, és haláláig szinte diktátori hatalommal kormányozta a várost. Kálvin elképzelései alapján Genf olyan várossá alakult, amelyben az élet minden területét a reformáció határozta meg. Kálvin tanai még életében elterjedtek Franciaországban, Angliában, Skóciában, Németalföldön, a rajnai Pfalzban és Magyarországon is. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Történelem

467 éve

1559 – II. Henrik francia király egy lovagi tornán halálos balesetet szenvedett. Halála után végleg betiltották a bajvívást.

II. Henriket fia, a kiskorú II. Ferenc követte a trónon, akinek nevében Henrik özvegye, Medici Katalin anyakirályné vette át a kormányzást. II. Ferenc francia király 1560. 12. 05-én bekövetkezett halála után tízéves öccse, IX. Károly lett az új király, aki szintén Medici Katalin gyámkodása alatt állt. Katalin férje halálával meghatározó szerephez jutott Franciaország politikájának alakításában. Célja, hogy nemzeti egységet hozzon létre, a vallási és feudális csoportok ellenállásába ütközött. Már I. Ferenc, II. Henrik és utódaik uralkodása idején kultúrális fénykorát élte Franciaország. Megépült a fontainebleau-i kastély, amely önálló művészeti iskolát teremtett, művészei ismertté tették Franciaországban az itáliai reneszánsz és manierizmus stíluselemeit. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem

213 éve

1813 – Megszületett Rózsa Sándor alföldi betyárvezér, akinek nevéhez számtalan legendás és valódi rablás fűződik.

Negyven éven keresztül az Alföld legrettegettebb banditája volt. Pár esztendős korában apját lopásért felakasztották, ő először 1836-ban, 23 évesen került börtönbe, két tehén ellopásáért. A börtönből megszökött, futóbetyárnak állt, bandát szervezett, lóháton járta az Alföldet. Életét főként az állatállomány dézsmálása, a tehetősebb gazdák kirablása, és a törvény őreivel folytatott állandó harc jellemezte. Hamar követőkre talált a társadalom peremére szorult férfiak körében, mitegy 150 fősre nőtt csapata. Csárdákban vagy házaknál laktak, a helyiek megfélemlítésével, vagy egy nő szerelmének eredményeként.1845-re belefáradt az állandó számkivetettségbe, levélben arra kérte a királyt, hogy kegyelmével biztosítsa számára a becsületes élet lehetőségét, kérelmét azonban elutasították. Az 1848-49-es szabadságharc idején az Országos Honvédelmi Bizottmány vezetőjeként Kossuth elfogadta Rózsa jelentkezését, a honvédek oldalán belépett a háborúba, a déli szerbek ellen küzdött. Azonban nem váltak be, a betyárok fittyet hánytak az OHB utasításaira, ráadásul tovább fosztogatták a Délvidék polgárait. A szabadságharc bukása előtt körözést adtak ki ellene, de csak nagy sokára, komája árulása révén tudták elfogni. A kiegyezést követő, 1868-ban meghirdetett amnesztiáig raboskodott. Miután szabadlábra került, szinte azonnal visszatért régi életéhez. A Szeged és Budapest között közlekedő postavonatot sikertelen rablási kísérletében sok embere meghalt, ő maga is megsérült és nem sokkal később elfogták. Az ügyész halált kért, végül ismét börtönbe került, de már nem tudott megszökni. Szabóként, majd harisnyakötőként dolgozott, egészen 1878-ban bekövetkezett haláláig. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

153 éve

1873 – Miskolcon meghalt Latabár Endre színész, színiigazgató, zeneszerző, a Latabár-színészcsalád őse.

Színészet mellett karnagy volt, komponált zenét, elsősorban operettet, operát fordított magyarra, színpadra alkalmazott. 1842. után önálló társulatot alapított, s kisebb megszakításokkal 31 éven át volt a sikeres társulat igazgató. Híres színészek játszottak nála, például Paulay Ede és Újházi Ede. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene Magyar

106 éve

1920 – Piarista pappá szentelték Öveges József fizikusprofesszort.

Öveges József ősei apai ágon legalább kétszáz évre visszamenően néptanítók voltak, ő maga 1919-ben szerzett tanítói diplomát. Elsősorban a matematikai és a fizika érdekelte, de bencés és piarista tanulmányait követően pappá is szentelték. Tanári pályája kezdete után hamar eldönötte, hogy az ifjúság számára szeretne tudományos-ismeretterjesztő könyveket írni, melyek előtérbe helyezik a fizika szépségét. Népszerű oktató volt, mert bármely bonyolult fizikai dolgot és kísérlet az egyszerű emberek nyelvén is képes volt elmagyarázni. 1945. után a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított, majd a Budapesti Pedagógiai Főiskolán volt tanszékvezető tanár. Több mint harminc könyvet írt, igazi népszerűségét azonban közkedvelt rádiós és televíziós sorozatainak köszönheti. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Tudomány Magyar

40 éve

1986 – Meghalt Molnár Csilla Andrea, az 50 év kihagyás után újra megrendezett első magyar szépségverseny győztese.

Saját kezével vetett véget az életének. Molnár Csilla Andrea 1969. január 20-án született Kaposváron. Fonyódon élt vendéglátással foglalkozó szüleivel és öccsével. A fonyódi Karikás Frigyes (ma Mátyás Király) Gimnáziumban folytatta iskolai tanulmányait. A szépségversenyre 1985. kora tavaszán jelentkezett. Az elődöntőn Kruppa Judittal holtversenyben első lett, a középdöntőn negyedik helyezést ért el, majd 1985. október 5-én este, a budapesti Kongresszusi Központban megrendezett döntőn messze a legmagasabb pontszámmal nyerte el a Magyarország Szépe címet és a koronát. Udvarhölgyei Kruppa Judit és Füstös Veronika lettek. (Lásd még: 1985. október 5.) 1986. február 28-án Máltán, a Miss Európa szépségversenyen 3. helyezést ért el. (Lásd még: 1986. február 28.) Győzelme után néhány hónappal a gimnáziumot magántanulóként folytatta, hogy eleget tudjon tenni a királynőségével járó felkéréseknek. A 17 éves fiatal lány életét azonban megkeserítették a szervező cég részéről tanúsított negatív hozzáállás, a sorozatos megaláztatások, az alaptalan pletykák és rágalmak, s az egyre szaporodó családi konfliktusok. 1986. július 10-én kora délután, szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és már nem tudták megmenteni életét. (Lásd még: 1986. július 10.) A tragédia miatt az 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989-ig nem is rendeztek hazánkban ilyen vetélkedést. Molnár Csilla Andrea Kaposváron, a Keleti temetőben nyugszik, csodálatos síremlékét Melocco Miklós szobrászművész készítette - Magyarország Szépe sírjához ma is sokan zarándokolnak el. Halála után két könyv jelent meg: Gazsó L. Ferenc - Zelei Miklós 1986-ban megjelent Szépséghibák c. könyve a hazai szépségipar visszásságaira próbálja felhívni a figyelmet. Friderikusz Sándor: Isten óvd a királynőt! című, 1987-ben megjelent riportregénye pedig megrázó (kor)dokumentum Molnár Csilla Andrea életének és halálának körülményeiről. Erről a szépségversenyről készített dokumentumfilmet Dér András és Hartai László Szépleányok címmel. Érdekessége, hogy már a verseny kezdetétől, a selejtezőktől kezdve forgattak, s a váratlan tragédia egész más színben tünteti fel az eseményeket. A film az 1987-es magyar filmszemlén, és többek között a mannheim-i filmfesztiválon is díjat nyert. Molnár Csilla alakját két dal is őrzi: az Első Emelet együttes A szépek szépe balladája című száma Csilla halála után néhány hónappal jelent meg, néhány évre rá pedig Homonyik Sándor előadásában csendült fel az Álmodj, királylány című dal. Pauer Gyula szobrász nem sokkal a szépségverseny után az első néhány helyezettről - köztük Csilláról is - szobrokat, ún. gipszlenyomatokat készített, ezek Sopronban, a Körmendi Galériában tekinthetők meg (a szoborcsoport címe: Szépségminták). Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Nő Magyar

736 éve

1290 – 28 éves korában meggyilkolták IV. (Kun) László magyar királyt, akinek uralkodása alatt meggyengült a királyi hatalom.

Körösszegen gyilkolták meg. Uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte. 1262-ben született V. István magyar király és Erzsébet, Szejhán kun fejedelem leányának gyermekeként. 1272. szeptember 3-án királlyá koronázták, de eleinte anyja uralkodott helyette. 1277-ben nyilvánították nagykorúvá. Uralkodása idején végzetesen meggyengült a királyi hatalom, az országot az egymással marakodó bárói csoportok uralták. Próbálkozott a rendi jellegű kormányzás bevezetésével is, ugyanakkor családi kötődése miatt a pogány kunokra támaszkodott, és ez nem volt összeegyeztethető. Rossz viszonyba került az egyházzal, mivel a keresztény erkölcsöket nyíltan semmibe vette és a kunokat feltűnő kedvezményekben részesítette. 1279-ben a kunok megkereszteléséről és letelepedéséről végül törvényt kellett hoznia. Többször összeütközésbe került a főurakkal és a főpapokkal, kétszer az egyházból való kiközösítéssel sújtották. Két alkalommal a trónjától is meg akarták fosztani, trónkövetelőként a Velencéből behívott András herceget (a későbbi III. Andrást) léptették fel. Időnként még a kunokkal is szembekerült, így az állandó belső zűrzavar miatt nem vállalkozhatott külpolitikai akciókra. Utolsó éveit kedvelt kunjai körében töltötte, akik - a sors fintoraként - meggyilkolták. Csanádon temette el Gergely csanádi püspök. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

84 éve

1942 – Megszületett Ronnie James Dio olasz származású amerikai heavy metal énekes és szövegíró.

Eredeti nevén Ronald James Padavona. Első sikereit az Elf nevű zenekarával érte el, majd pályafutását a Rainbow-ban folytatta. 1979-ben csatlakozott a Black Sabbathhoz. 1982-ben megalapította saját zenekarát, a Diót. Kilenc évvel később rövid időre visszatért a Black Sabbathba. Ezután haláláig tevékenykedett saját együttesében. 2006-tól 2010-ig a Heaven and Hell tagja volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene

74 éve

1952 – Meghalt Mály Gerő örmény származású magyar színművész, komikus.

Eredeti neve: Mály Gergely Árpád. Erdélyben született, a család Aradon élt. Apja tiltása ellenére lett színész, Budapestre költözött. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, játszott a Magyar Színházban, a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban és a Pesti Színházban is. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus. 1946-ban elhagyta az országot, s az USA-ba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott, s koldusszegényen halt meg 1952 júliusában. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Magyar Színház

46 éve

1980 – Meghalt Egri István színész, színházi és rádiós rendező, főiskolai tanár, író, publicista, érdemes és kiváló művész.

Született: Klein István. Megélhetési gondok miatt nagyszülei nevelték. Egerben járt iskolába, innen lett a művészneve Egri. Fiatalon az izgalomtól dadogni kezdett, saját magát kezelte légzőgyakorlatokkal és lassú olvasással. Mestere, Ódry Árpád a szakmán kívül arra is tanította, hogy az idegrendszert próbáló pályát csak tisztes polgári háttérrel lehet sikeresen művelni. Sikeres színész volt, amikor a zsidótörvények miatt eltiltották a munkától, ekkor publikálni kezdett és színészeket készített fel szerepekre, majd előbb munkaszolgálatra, később Auswitzba vitték, ahonnan nagyon rossz egészségi állapotban, de visszatért.A színházakat államosították, gyakran változott a munkája, több színház vezetője is volt: Pesti színház, Belvárosi színház, a Vígből Néphadsereg színházának átnevezett színház, Petőfi Színház. Határozott személyisége miatt nem könnyen fért össze más vezetőkkel, valamint a politikai háttér szándékai is szerepet játszottak életében. Ahol megfordult, ott erős társulatot formált és jó előadásokat állított színpadra. Később a József Attila színház és a Madách Színház, majd a Nemzeti Színház tagja lett. Emlékezetes rendezése a Bolond lány Domján Edittel a főszerepben.Nyugdíjasként a Madách Színházban játszott és a Zeneakadémián tanította az énekeseke színpadi szereplésre. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Magyar Színház

44 éve

1982 – Meghalt Jeritza Mária szoprán operaénekesnő.

Neve más írásmóddal: Marie Jedlitzka. Elsősorban operettekben szerepelt, majd Bécsben a Hofoper énekesnője, később a New York-i Metropolitan tagja volt. 1921-30 között sikerrel szerepelt Budapesten, az Operaház ünnepelt primadonnája volt. 1940-től az USA-ban élt. Számos kortárs mű ősbemutatója fűződik nevéhez (1912: R. Strauss Ariadne auf Naxos c. operájában a címszerep, a Die Frau ohne Schatten c. műben a Császárnő). Hangjának hatalmas terjedelme, kivételes színészi adottságai miatt a húszas-harmincas évek világhírű szopránja lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Nő Zene

10 éve

2016 – Meghalt Pethő Zsolt, Balázs Béla-díjas zeneszerző, aki a Vizipók-csodapók főcímzenéjét szerezte.

Több száz filmhez és bábjátékokhoz ír dalokat, kórusműveket és zenedarabokat is. 1962–1996 között a Pannónia Filmstúdió zenei referense volt. Sok más mellett Dargay Attila, Foky Ottó, Nepp József, Jankovics Marcell, Vajda Béla, Gémes József, Ternovszky Bélaanimációs filmjeinek zeneszerzője volt. Írt kórusműveket, táncdalokat, zongoradarabokat is. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Zene Magyar