96
éve
Tudomány kategória
1
éve
2025 – Meghalt Dame Jane Goodall, angol etológus, antropológus, a csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatója.
A Jane Goodall Intézet és a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója volt.
80
éve
1946 – Elkészült a legelső fotó, ami a Földet ábrázolja az űrből nézve.
Német V2-es rakétáról készült a kép, amit White Sands Missile Range-ről bocsátottak fel, Új Mexikóból. A II. Világháború után a német rakéták fejlesztése Amerikában folytatódott. Clyde Holliday mérnök készítette a 35 mm-es kamerát, ami 1,5 másodpercenként készített képet. A rakéta visszazuhant a Földre a sivatagban. A rakéta és a kamera megsemmisült, de a film a terveknek megfelelően épen maradt. A képen a Föld részlete látható. Több mutatása
89
éve
6
éve
69
éve
1957 – A Szovjetunió Föld körüli pályára bocsátotta a Szputnyik-1 első mesterséges holdat.
96 perc alatt kerülte meg a Földet. Az 58 kg-os gömb nagyjából 3 hónapig üzemelt, majd a légkörbe érve elégett. 1 W-os rádióadójával bip-bip-bip jeleket adott, melyet rádióamatőrök is fogtak. A Szputnyik szó jelentése útitárs. A Szovjetunió űrhajózás területén szerzett előnye sokkot váltott ki az Amerikai Egyesült Államokban, erősen nyugtalanította az amerikai szakembereket és a közvéleményt, amelynek hatására egyre nagyobb intenzitással folyt az űrkutatást. Több mutatása
112
éve
1914 – Megszületett Fred August Kummerow német-amerikai biokémikus, aki már az 1950-es években jelezte, hogy a transzzsírok egészségtelenek.
A transzzsírok leggyakrabban a margarinokban, és sok tartós élelmiszerben vannak. Ezeket ipari eljárással készítik növényi olajokból, mert olcsóbbak és nem romlanak meg. Viszont jelentősen növelhetik a szívbetegségek kockázatát. Kummerow professzor már az 1950-es években jelezte, hogy ez veszélyes lehet. Kutatásait azonban csak a 2000-es évektől vették komolyan és igazolták. 102 éves koráig élt, így megélhette, hogy felfedezései beigazolódtak. Több mutatása
34
éve
1992 – Washingtonban elhunyt Bay Zoltán fizikus, atomfizikus, aki a fénysebesség alapján újradefiniálta a métert, és aki elsőként végzett kísérletet a Földön kívüli tárgyon.
A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett fizikából diplomát, foglalkoztatta az atomfizika és a radarcsillagászat is. 1936-tól a Tungsram Laboratóriumának munkatársaként több szabadalmat is bejegyeztetett, a BME-en pedig 1938-ban megszervezte az Atomfizika tanszéket. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetőjeként csoportjával 1946-ban saját fejlesztésű radarberendezéssel kimutatta a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. Ez volt az első természettudományos kísérlet, amit Földön kívüli tárgyon végeztek, addig csak megfigyelni tudtak. 1948-ban a George Washington Egyetemen a kisérleti fizika professzora lett. Onnan az amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatalba került, ahol többek közt a fénysebességen alapuló egységes idő-hosszúság standard bevezetéséért harcolt. Végül 1983-ban Párizsban, a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciáján elfogadták, hogy "A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/229792456-od része alatt megtett út hossza." Több mutatása
79
éve
1947 – Meghalt Max Planck, Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika alapjainak kidolgozója.
Teljes nevén: Max Karl Ernst Ludwig Planck. Albert Einstein mellett ő rakta le a modern fizika alapjait. Nagyon sikeres volt a tudományos életben, a magánéletében súlyos csapások érték. Négy gyermekét élte túl, Erwin fiát az Adolf Hitler elleni merényletben való részvételért végezték ki. A második világháborúban lebombázták a házát. Egészen haláláig részt vett a tudományos életben, előadásokat tartott, cikkeket publikált. Róla nevezték el a Planck-hosszt és a Planck-állandót. Több mutatása
147
éve