Július 19.
Emília névnapja

Július 19.

212 éve

★ Kiemelt esemény

1814 – Megszületett Samuel Colt, a forgótáras revolver feltalálója.

A connecticut-i Hartfordban született. A nehezen kezelhető ifjú Samuel Coltot 16 éves korában a tengerészetre bízta az apja. A remek feltalálói érzékkel bíró amerikai fiú a folyton forgó kormánykerék, és a londoni Towerben látott fegyvergyűjtemény hatására már a hajón nekilátott fából elkészíteni a forgótáras pisztoly modelljét. Pénze még sokáig nem volt a gyártáshoz, de hamar angol és francia szabadalmat szerzett pisztolyára és karabélyára. Az Amerikában szabadalmaztatott ötlövetűje az első, gyakorlatban is bevált kézifegyver volt, a hadsereg azonban nem kapkodott az ötleteiért, cége többször csődbe is ment. Az átmeneti időszakokban víz alatti lövedékeket készített és Morse szárazföldi és víz alatti távíróvonalának kiépítésében segített. A revolver-üzlet akkor lendült fel újra, mikor texasi lovascsendőrök jelezték: az indiánok elleni harchoz többlövetű fegyverre van szükségük. Ezután indult be a vállalkozás és a tömegtermelés, Coltnak halálakor több, mint 1500 munkása és 5 millió dolláros vagyona volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Érdekes Alkotás

473 éve

1553 – VI. Eduárd halála után Tudor Mária, más néven I. (Katolikus) Mária lépett Anglia trónjára.

I. Mária VIII. Henrik és Aragóniai Katalin leánya volt. VI. Eduárd, VIII. Henrik kiskorú fia uralkodása idején végbement az angol egyház reformációja Thomas Cranmer canterbury-i érsek irányításával. Katolikus Mária már uralomra jutásakor szigorú intézkedéseket vezetett be az ország rekatolizálására. Mária, II. Fülöp spanyol király felesége, trónra lépése után terrorral próbálta visszaállítani a katolikus vallás uralmát. Megfosztotta tisztétől a canterbury-i érseket és bebörtönöztette, majd 1556. 03. 21-én Oxfordban máglyára küldte a refromátort, de Cranmer halála után az angol reformáció helyzete végleg megszilárdult. Több mutatása

Teljes esemény 1

Meghalt Történelem Nő

334 éve

1692 – Kivégezték a "salemi boszorkányok"-at.

Salem-ben, Massachusetts államban 5 nőt akasztottak fel boszorkányság miatt. Ezzel fejeződött be a hírhedt boszorkányper, amelyről Arthur Miller a drámáját írta, magyarul Salemi boszorkányok címen ismerjük.1692-ben Salem Village-ben (ma Danvers), egy Salem melletti faluban pár fiatal lány több környékbelit is megvádolt azzal, hogy rontást tett rájuk és megbabonázta őket.A rossz körülmények között élő közösségben megvádoltakat felszólították, hogy vallják be, hogy boszorkányok, ez esetben földjüket, vagyonukat elkobozták, vagy felakasztják őket. A vádaskodások egyre több embert érintettek, és pár hónapon belül Salem városára, majd több környékbeli településre és Bostonra is átterjedtek. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Érdekes Nő

178 éve

1848 – A New York államban lévő Seneca Fallsban a nők jogaival foglalkozó konferenciát tartottak.

A történelmi feminizmus az 1650-es években kezdődött Amerikában, ahol a földtulajdonos hölgyek (pl. Margaret Bent) - hivatkozva Angliára, ahol nő lehet a király - kísérletet tettek arra, hogy képviselőként bejussanak a Törvényhozásba. Angliában Mary Wollstonecraft indította sikeres útjára az újkori nőjogi mozgalmakat, akinek 1792-ben megjelent "A Vindication of the Rights of Woman" című munkája komoly feltűnést keltett Londonban. Később a legfelső szellemi körökben is terjeszteni tudta álláspontját, de forradalmi hangvételű követelései miatt sokáig elfogadhatatlan volt. Az 1789-es francia forradalom idején sem foglalták törvénybe a női republikánus klubok követeléseit: a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség mindenkire való kiterjesztését nemtől függetlenül. Az Amerikai Egyesült Államokban Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton ezt a harci szellemet követték. 1848-ban a New York államban lévő Seneca Fallsban konferenciát hívtak össze, megszervezték a "Women's Right Convention"-t, a mindenkori női jogvédő mozgalmat. A Seneca Falls-i nyilatkozat a nők választójogáért, a tulajdonra való jogért, a válóperi szabályok megváltoztatásáért és azért szállt síkra, hogy a nők bárhol tanulhassanak, bármely pályán működhessenek. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Nő

176 éve

1850 – Megszületett Czigler Győző építész, műegyetemi tanár, aki a budapesti Széchenyi fürdőt és Gozsdu-udvart tervezte.

Nevezetes alkotásai többek között: Andrássy úti Saxlehner-palota (Andrássy u. 3. ), Lotz Károllyal együtt restaurálta a tihanyi apátságot, A Hunyadi téri és a Hold utcai vásárcsarnok, Rózsák terei görögkatolikus templom, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH és F épületei, a Központi Statisztikai Hivatal főépülete (II. Keleti Károly u. 5–7), Erzsébet Királyné Szanatórium épületei, jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (XII. Pihenő út).Célja volt Budapest belvárosában a zárt lépcsőházak és a függőfolyosók mellőzésével építeni, az udvari lakások utcaiakkal egyenértékűvé tenni, az udvari homlokzat utcaszerű kiképzésével. Első ilyen épülete a Hadik Endre hitbizománya számára 1895/6-ban épített Károly körúti bérház volt, ami azonban csak részben valósult meg, a Rumbach Sebestyén utca felőli rész nem készülhetett el. Másodjára, 1900-ban a Gozsdu-udvar terveivel már sikeres koncepciót dolgozott ki a nehéz feladat megoldására. A Károly körúti terveiben még sorházszerű kiképzéssel szakítva, önálló pavilonok kialakításával oldotta meg a feladatot. Mindkét épület mérnöki szempontból úttörő alkotás.1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanára lett, 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Magyar

147 éve

1879 – Megszületett Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus (Kincskereső kisködmön).

Szegényparaszt családból származott. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított. A Szegedi Napló c. lapnak 1913-1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1902-ben hosszú jegyesség után, Móra Ferenc és Walleshausen Ilonka örök hűséget esküdött egymásnak. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai. Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, Szegénysoron). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. 1931-től sokat betegeskedett, egy hónapot a balatonfüredi szanatóriumban töltött. 1932-ben a szegedi egyetem díszdoktorává avatta Móra Ferencet, mely cím régészeti tevékenységének volt köszönhető. 1933-ban Karlovy Varyban gyógykezelték, ugyanezen év augusztusában meg is operálták. Halálát hasnyálmirigyrák okozta. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Irodalom Magyar

130 éve

1896 – Megszületett Archibald Cronin angol író (Réztábla a kapu alatt).

Első regénye, az 1931-ben megjelent A kalapkirály óriási sikert aratott, majd sorra következtek a realizmust, a romantikát és a társadalomkritikát ötvöző könyvei. Híres műve az Ezt látják a csillagok, a Három szerelem, A hattyú-címeres kastély, A beteg láztalan, az Egy orvos útja, a Vétlen vétkes, a Garasos évek és legfőképpen a Réztábla a kapu alatt. Műveinek megítélése ellentmondásos, színvonalát nem sokra tartják, azonban például A mennyország kulcsa című regényét a legnagyobb hazai katolikus könyvkiadó, a Szent István Társulat adta ki. Fordulatos cselekményekben bővelkedő regényeiből filmek készültek, a Réztábla a kapu alatt című regényéből King Vidor forgatott világsikerű filmet. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Irodalom

117 éve

1909 – Megszületett Vécsey Jenő zeneszerző, zenetudós.

Zeneszerzés-tanulmányokat Kodály Zoltánnál folytatott, 1941-42-ben állami ösztöndíjjal Bécsben képezte tovább magát. 1942-től az OSZK munkatársa, 1945-től haláláig a zeneműtár vezetője. Sokat tett a 18. századi magyar zene felélesztéséért. Szerkesztésével indult meg a Zeneműkiadó Vállalat Musita Rinata sorozata. Főbb művei: Suite (zenekarra, 1941); Kele diák (balett, 1944); Boldogkő vára (szimfonikus költemény, 1952); Vonóshatos (1956); Szimfonikus Concerto (Krúdy emlékére, 1958). Írásai: „L’infedelta delusa”. Haydn operájának felújítása (Zenetud. Tanulm. I., Bp., 1953); Haydn művei az OSZK zenei gyűjteményében (Bp., 1959). Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene Magyar

106 éve

1920 – Gróf Bethlen István sikertelen kormányalakítási kísérlete után gróf Teleki Pál lett a miniszterelnök.

Ezt a tisztséget először 1921. 04. 14-ig töltötte be. 1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. A magyar és a nemzetközi tudományos életben az 1909-ben megjelent "Atlasz a japán szigetek cartographiájának történetéhez" című művével vált híressé. 1909-től 1913-ig a Földrajzi Intézet igazgatója, 1913-ban a Turáni Társaság elnöke, 1910-től 1923-ig a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára volt. 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1922-ben igazgató, 1925-ben tiszteleti tagjává választották. Az első magyar tudományos igényű világatlasz gróf Teleki Pál irányításával készült el. 1912-ben Észak-Amerikában tett utazást, 1914-ben önkéntesként, főhadnagyi rangban parancsőrtisztként a szerb, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot. 1915-ben Keszthelyen ismét képviselővé választották az Alkotmánypárt programjával, a szociálpolitika és a szociális egészségügy kérdései foglalkoztatták. 1914-től a Fajegészségügyi Bizottság, 1917-től a Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság, 1917-18-ban az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt. 1918 őszétől a békekonferenciára készült fel, 1919. elejére egy munkacsoport élén elkészítette Magyarország községenkénti néprajzi térképét. A Székely Nemzeti Tanács külkapcsolatainak megteremtésében is részt vett, valamint a Területvédő Liga elnöki tisztségét is elfogadta. Svájcban tartózkodott a Tanácsköztársaság kikiáltása idején, majd Bécsben bekapcsolódott az Antibolsevista Comité munkájába. 1919 májusától augusztusig a szegedi ellenkormányok külügyminisztere, és július-augusztusban a második ellenkormány földművelésügyi minisztere is volt. A Béke-előkészítő Iroda tudományos osztályának vezetőjeként 1919 őszétől azoknak a térképeknek, tanulmányoknak és statisztikáknak irányította az elkészítését, amelyeket a magyar békedelegáció a párizsi béketárgyalásokra vitt. Gróf Apponyi Albert mellett a delegáció másik főmegbízottja gróf Teleki Pál volt. 1920 áprilisától külügyminiszteri tisztséget töltött be, július 19-én miniszterelnök lett. Rövidebb időszakokra betöltötte a külügyminiszteri és a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere tisztségét is. A kormányzat és az államhatalom megszilárdítását tűzte ki célul, feloszlatta a tiszti különítményeket, az Ébredő Magyarok Egyesületének működését felfüggesztette. 1920-ban a trianoni békeszerződést, 1921-ben "az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről" szóló 3. törvénycikket fogadtatta el, amely a kommunista pártot illegalitásba kényszerítette, de a szélsőjobboldal és a volt különítményesek ellen is felhasználható volt. A "numerus clausus" törvénnyel - a felsőoktatásban a zsidók számarányának csökkentésével - az antiszemita közhangulatot igyekezett mérsékelni. A parasztságot a Nagyatádi Szabó István-féle földreform elfogadtatásával próbálta megnyerni. 1921 márciusában, IV. Károly első visszatérési kísérleténél bizonytalan magatartást tanusított, elvesztette Horthy Miklós kormányzó bizalmát. Április 14-én beadta a lemondását, majd a Menekültügyi Hivatal és a Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöke lett, valamint elfoglalta a gazdasági földrajzi tanszéket a budapesti Tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon. 1922-ben főcserkész, 1923-ban tiszteletbeli főcserkész lett, 1924-ben a Népszövetség által kiküldött 3 tagú iraki határmegállapító bizottság tagja volt. 1926-ban az úgynevezett frankhamisítási ügyben vádat emeltek ellene, felmentették, de hírnevének nem tett jót az ügy. 1924-ben a Szociográfiai Intézetet, 1926-ban az Államtudományi Intézetet szervezte meg a revízió tudományos megalapozásának szolgálatára. 1926-ban a kormánypárt tagja lett, 1927-ben bekerült az akkor alakult felsőházba a közgazdaság-tudományi kar képviseletében. Vezető szerepe volt a tudománypolitikában és a tudományszervezésben, valamint az egyetemi ifjúság mozgalmainak összefogásában. 1927-ben közreműködött a Magyar Revíziós Liga megalakításában. Már 1920-tól a Báró Eötvös József Collegium kurátora, 1932-től az Országos Ösztöndíjtanács, 1936-37-ben az Országos Közoktatási Tanács, 1936-tól a külföldi Collegium Hungaricumok kuratóriumának elnöke, 1937-38-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora volt. 1938-ban a tokaji választókerületben kormánypárti programjával ismét országgyűlési képviselővé választották. 1938 májusában az Imrédy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett, főként a területi revízióval foglalkozott. A német orientáció túlsúly és a fasiszta típusú reformtörekvések miatt elfordult Imrédy politikájától, akinek bukása után, 1939.02.16-án másodszor is elvállalta a miniszterelnökséget. A szélsőjobboldal visszaszorítását tűzte ki célul, betiltotta a Nyilaskeresztes Pártot, ugyanakkor elfogadtatta a második zsidótörvényt. Szociálpolitikai intézkedéseivel együtt sikerült megszilárdítania a belső rendet. Külpolitikáját a területi revízió folytatása és a háborús konfliktusokból való távolmaradás jellemezte. 1939-ben visszacsatolták Kárpátalját, Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz és kilépett a Népszövetségből. 1939 őszén megtiltotta magyar területen a német csapatok átvonulását, a német-lengyel háború után pedig befogadta a lengyel menekülteket. 1940-ben a német hadsereg látványos sikerei és a második bécsi döntés Magyarországot a németek mellé kényszerítette. A területi revízió fejében a magyar területeken át kellett engedni a Romániába tartó német csapatokat, és októberben Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A belpolitikában is kezdtek mutatkozni a jobbratolódás egyértelmű jelei. Szálasi Ferencet szabadon engedték, elismerték a Volksbundot a hazai németség kizárólagos szervezetének, egy újabb, szigorúbb zsidótörvény kidolgozását kezdték meg. Külön gazdasági egyezményt kötött a kormány Németországgal az oda irányuló élelmiszer- és takarmányexport növeléséről. Külpolitikailag már csak Jugoszlávia felé nyílt szabad mozgástér, ezért Teleki 1940 decemberében jugoszláv-magyar "örök barátsági szerződés"-t kötött. Amikor 1941 márciusában Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását, Magyarország részvételét kérte a támadásban. Teleki nem vállalhatta a szerződésszegést, ezért a tragikus helyzetben április 3-ára virradóra főbe lőtte magát. Ezzel akarta figyelmeztetni és felrázni a magyar és a nemzetközi közvéleményt. 1930-ban megkapta a Corvin-láncot, a kor legmagasabb tudományos-művészeti kitüntetését. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

105 éve

1921 – Megszületett Rosalyn Sussman Yalow amerikai orvosfizikus, aki második nőként kapott orvosi Nobel-díjat.

New Yorkban született. Az orvosi Nobel-díjat 1977-ben, a peptidhormonok radioimmunassayjének kidolgozásáért kapta. Tanulmányait a New York-i Hunter College-ban és az Illinois-i Egyetemen Mérnöki Karán, magfizika szakon végezte. 1941-től az Illinois-i Egyetemen fizika tanszékén kutatóként, majd előadóként dolgozott. 1946-tól a New York-i Hunter College fizika tanszékén volt adjunktus. 1950-től 1970-ig a bronxi Veteránok Kórháza radioizotóp laboratóriumának helyettes vezetője, majd vezetője, 1970. és 1980. között az Orvosfizikai Intézet és a Radioaktív immunvizsgáló laboratórium igazgatója volt. 1972-től vezető kutató orvos, 1973. óta a Veteránok Kórháza Orvosi Központ Solomon A. Berson kutatólaboratórium igazgatója. 1968-tól a New York-i Mount Sinai Orvosi Egyetem professzora, 1979-től 1985-ig a yeshivai Albert Einstein Egyetem professzora volt. 1985. óta nyugalmazott professzor. 1975-től a Nemzeti Természettudományi Akadémia, az Amerikai Fizikai Társaság, az Amerikai Sugárzáskutató Társaság, az Amerikai Orvosfizikusok Szövetsége, az Amerikai Biofizikai Társaság, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia, az Amerikai Fiziológiai Társaság és a New York-i Tudományos Akadémia tagja. 1980. és 1985. között a bronxi Montefiore Kórház Klinikai Tudományos osztályának vezetője volt. 1981. óta a Francia Orvostudományi Akadémia külföldi tagja. Kutatási területe: a hipotalamuszvizsgálatok, a peptidhormonok radioimmunológiája, a vértérfogat meghatározása, a jódanyagcsere kinetikája és a pajzsmirigybetegségek diagnosztizálása. Számos orvosi és tudományos díjat kapott, többek között 1960-ban Middleton-, 1972-ben R. Koch-, 1976-ban Lasker-díjjal, 1978-ban Hevesy György Éremmel jutalmazták. 1980-ban Életmű Díjat, 1986-ban Hevesy György-díjat, 1987-ben Dorothy S. Levine Humanitárius Díjat kapott. Levelezési címe: Veterans Administration Medical Center, 130 West Kingsbridge Road, Bronx, New York, N. Y. 10468, illetve 3242 Tibbett Avenue, Bronx, New York, N. Y. 10463, USA Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Tudomány

98 éve

1928 – Megszületett Budai László futballista, a legendás Aranycsapat jobbszélsője.

Budai László, a "Púpos"-ként emlegetett focista húsz éves korában igazolt a ferencváros labdarúgó-csapatához, majd egy év múlva a Budapesti Honvédhez került. Itt mintegy tíz évet töltött el a jobbszélen, ez idő alatt ötszörös magyar bajnok volt. "Púpos" nevéhez rengeteg gyönyörűen kivitelezett támadás fűződik a focipályán, jelentős szerepe volt az Aranycsapat bravúros olimpiai szereplésében és az angolok elleni győzelemben, de az 1954-es svájci világbajnokságon is segített ezüstérmet nyerni a magyar válogatottnak. Budai az Aranycsapat 1956-os széthullása után is tagja maradt a válogatottnak, még az 1958-as svédországi világbajnokságon is pályára lépett a csapattal. Visszavonulása után katonatisztként több katonia iskola labdarúgó-edzője volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Sport Magyar

89 éve

1937 – Megszületett Richard Jordan, Golden Globe-díjas amerikai színész (Vadászat a Vörös Októberre, Dűne).

Eredeti nevén: Robert Anson Jordan Jr. Dolgozott Broadway-i és Broadway-en kívüli színházakban, tagja volt a New York-i Shakespeare Fesztivál társulatának. Szerepelt a Logan futása, A nyomorultak (1978), A Titanic kincse, a Jakuzák, a Belső terek, A bunker, a Dűne, a Dupla vagy semmi, az Időzített bomba, a Vadászat a Vörös Októberre, és a Gettysburg című filmekben. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média

74 éve

1952 – Megkezdődött a magyarok számára legsikeresebb Olimpia: a tizenötödik újkori Nyári Olimpia Helsinkiben.

A finn fővárosban rendezett Olimpián indultak először sportolók Szovjetunió zászlaja alatt, és ezzel megkezdődött az amerikai és a szovjet küldöttségek évtizedeken át tartó monstre párharca. Helsinkiben 69 ország közel 5000 sportolója küzdött 17 sportág 149 bajnoki címéért. A magyarok legsikeresebb Olimpiájukról 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzéremmel térhettek haza, amivel az összesített lista harmadik helyén zártak az éremtáblázaton. A sikerek fő helyszíne az uszoda volt, itt lett bajnok Székely Éva, Homonnai Katalin, Gyenge Valéria, a női 4x100 méteres gyorsúszóváltó, valamint (már-már szokás szerint) a vízilabdacsapat. Csermák József kalapácsvető világcsúccsal nyert aranyat, Papp László ökölvívó megvédte Londonban szerzett bajnoki címét, a bírkózószőnyegen Szilvásy Miklós és Hódos Imre jeleskedett. A kardvívók itt is nyertek csapatban és ismét lett egy egyéni arany is (Kovács Pál). A dobogó tetején állhatott még Takács Károly (sportlövészet), Korondi Margit (felemás korlát), Keleti Ágnes (talaj), valamint a férfi öttusa-csapat és a labdarúgó válogatott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Sport

46 éve

1980 – Megkezdődött a huszonkettedik újkori Nyári Olimpia Moszkvában.

A szovjetek afganisztáni bevonulása miatt az Egyesült Államok bojkottálta a moszkvai játékokon való részvételt, így ez is csonka rendezvény lett - ennek ellenére az egyik legeredményesebb és legszínpompásabb Olimpia. Nyolcvan ország mintegy 5300 sportolója vett részt a versenyeken, a két hét alatt 37 világcsúcs született, mindenki szívébe zárta a kabalafigura Misa mackót, és itt választották meg a NOB új elnökét: Juan Antonio Samaranchot. A magyar sportolók 7 arany, 10 ezüst és 15 bronzérmükkel az éremtáblázat hatodik helyén végeztek. A hétből két aranyat bírkózók, Növényi Norbert és Kocsis Ferenc szereztek. A sportlövő Varga Károly világcsúccsal lett bajnok, Magyar Zoltán tornász csakúgy, mint négy évvel korábban, újra aranyérmes lett lólengésben, az 500 méteres kenu kettes futam után pedig a Foltán László-Vaskuti István páros állhatott a dobogó tetejére. A berlini olimpia óta először lett férfi úszóbajnokunk, Wladár Sándor a 200 méteres hátúszószámban utasította maga mögé a mezőnyt; Baczakó Péter súlyemelő pedig megszerezte a sportág második magyar olimpiai aranyát. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport

39 éve

1987 – Meghalt Lengyel Dénes, író, irodalomtörténész, pedagógus

Pedagógiai tárgyú írásaiban többek közt az irodalomtanítás módszertani kérdéseivel foglalkozott. Szerkesztette a Nagy Magyar Költők címet viselő sorozatot, valamint népszerűsítette a 19. század ismert alkotóit. Jókai Mór összes művei kritikai kiadásának egyik szerkesztője volt. Mondagyűjteménye, a Magyar regék és mondák szinte a teljes magyar történelmet felöleli. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Magyar

12 éve

2014 – Meghalt Tengelyi László filozófiaprofesszor.

A 80-as évektől a Medvetánc társadalomelméleti folyóirat szerkesztője, a 90-es évektől az Atlantisz Könyvkiadó egyik alapítója volt. Könyvei itt jelentek meg magyarul. Sokunk közeli barátja, az ELTE BTK, a Bergische Universität Wuppertal filozófiaprofesszora, számos francia, amerikai, japán, kínai egyetem vendégprofesszora, éveken át a Német Fenomenológiai Társaság elnöke volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Magyar

3 éve

2023 – Meghalt Balázsovits Lajos, Balázs Béla-díjas színész, rendező, színigazgató, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Érdemes művész. Jancsó Miklós állandó színészeinek egyike volt (Fényes szelek, Még kér a nép, Szerelmem, Elektra, Magyar rapszódia, Allegro barbaro, Szörnyek évadja, Isten hátrafelé megy, Kék Duna keringő, A mohácsi vész, Ede megevé ebédem), és további jelentős filmrendezők alkotásaiban játszott: Makk Károly (Isten és ember előtt, Egy erkölcsös éjszaka), Mészáros Márta (Holdudvar), Sára Sándor (Feldobott kő). Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Magyar Színház