Július 2.
Ottó névnapja

Július 2.

32 éve

★ Kiemelt esemény

1994 – A sportújságírók napja

A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) 1994. szeptemberében Párizsban tartott ülésén - magyar javaslatra - július 2-át a Sportújságírók Napjává nyilvánította, annak emlékére, hogy az AIPS 1924. július 2-án alakult meg. 1995-ben ünnepelték először. Több mutatása

Teljes esemény 1

Irodalom Ünnep Sport

637 éve

1389 – Sarlós Boldogasszony napja

Szűz Mária látogatása Erzsébetnél A kereszténység a XIII. századtól július 2-án a "nehézkes" Máriának, a Jézussal terhes Szűznek Erzsébetnél, Keresztelő Szent János jövendő anyjánál tett látogatását (latinul Visitatio) ünnepelte. Sarlós Boldogasszony ünnepe, tisztelete egy század múlva (1389) vált az Egyházban egyetemessé. Az ünnepnap megválasztásába egy kis hiba csúszott. A szóban forgó esemény idején az evangélium szerint Erzsébet a szülés előtt állt (Lk 1,39?56), fia születését azonban már az ősegyház 8 nappal korábban, június 24-én megünnepelte. Ez lehet az oka, hogy a XVII. század derekától az ünnepet törölték a hivatalos római naptárból, de mivel a nap az aratás kezdetére esik, a közelmúltig jelentős dátum maradt, persze nem eredeti tartalma szerint, hanem aratóünnepként. Nálunk, hogy a többi Mária – (Boldogasszony) – ünneptől megkülönböztessék, a Sarlós Boldogasszony nevet kapta. Népünk nem Péter-Pálkor kezdte az aratást, ahogy a kalendárium előírta volt, hanem e Boldogasszony-ünnep másnapján. Több mutatása

Teljes esemény 0

Nő Ünnep Magyar

90 éve

1936 – Megszületett Hofi Géza humorista (Hofélia, Élelem bére).

Hofi Géza (eredeti nevén Hoffmann Géza) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas humorista, színész, énekes. A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. http://www.hofi.hu/ Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Irodalom Magyar Színház

73 éve

1953 – Nagy Imrét nevezték ki a minisztertanács elnökévé, aki ezt a tisztséget először 1955. 04. 14-ig töltötte be.

1912-ben - négy és fél év elvégzése után - abbahagyta tanulmányait a kaposvári gimnáziumban, 1914-ben géplakatos segédlevelet szerzett, majd beiratkozott a kaposvári felső kereskedelmi iskolába. 1915. májusában behívták katonának, az orosz frontra került és 1916. júliusában fogságba esett. 1918. júniusában szabadult és részt vett az oroszországi polgárháborúban a bolsevikok oldalán. 1921-ben a bolsevik párt tagjaként tért haza pártmegbízatással. Egy biztosítótársaság magántisztviselője lett Kaposváron, belépett az MSZDP-be és vezető tisztséget kapott a párt Somogy vármegyei szervezetében. Földreformot követelő tömegmozgalmat szervezett a parasztok között. 1925-ben kizárták az MSZDP-ből, alapító tagja lett az illegális kommunista szervezetnek, a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. 1927. elején letartóztatták, két hónap múlva szabadon engedték, 1928. tavaszán Bécsbe emigrált. Illegálisan tartózkodott Budapesten, amikor a párt "Parasztok Lapja" című illegális újságját szerkesztette. 1930. elején Moszkvába ment, 1930-tól a Komintern Nemzetközi Agrárintézetének, 1937-től a szovjet központi statisztikai hivatal munkatársa, 1938. és 1944. között a moszkvai rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője volt. 1938-tól 1940-ig a moszkvai "Új Hang" című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja és állandó cikkírója is volt. 1944. őszén kidolgozta a magyarországi földreform tervét, novemberben tért haza, a Központi Vezetőség tagja lett, majd részt vett a Horthy-féle fegyverszüneti tárgyalásokon Moszkvában. Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő bizottságának tagja lett, Hódmezővásárhelyen képviselővé választották. December 22-én földművelésügyi miniszter lett, tervei szerint és közvetlen irányításával megvalósította a földreformot. 1945. májusában a beválasztották a Politikai Bizottságba (PB), novemberben a Tildy-kormány belügyminisztere lett, 1946. márciusában visszahívták tisztségéből a pártvezetésben tanúsított passzivitására és erélytelen magatartására hivatkozva. 1947. szeptemberében az Országgyűlés elnöki székébe került, számos kérdésben nem értett egyet a pártvezetésben, főként a mezőgazdaság terén. Ellentétei különösen kiéleződtek a kommunista hatalomátvétel idején. 1949-ben elvesztette PB tagságát, az agrártudományi egyetemen tanított, majd 1950. júniusában került vissza a pártapparátusba a Központi Vezetőség (KV) adminisztratív osztályának vezetőjeként, valamint levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Decemberben élelmezési miniszterré, 1952. januárjában begyűjtési miniszterré, novemberben a minisztertanács elnökhelyettesévé nevezték ki. 1953. 05. 17-én a magyarországi választásokon a szavazatok 98,2%-át a Magyar Függetlenségi Népfront szerezte meg. Június 27-28-án az MDP Központi Vezetőségének ülése bírálta az elmúlt években folytatott politikát. Július 2-án kormányváltás történt, az új kormány élén Nagy Imre állt. Július 3-4-én a kormány új gazdasági programjavaslatát az országgyűlés elé terjesztette. Felhagyott az erőszakos kollektivizálással a mezőgazdaságban, a kötelező beszolgáltatása terheit csökkentette, mérsékelte az iparban a beruházási tervet, árcsökkentést és béremelést hajtott végre, amelynek eredményeként emelkedni kezdett az életszínvonal. Megszüntette a kitelepítéseket és az internálótáborokat, eltörölte a rendőrbíráskodást és a rögtönbíráskodást, ügyész szervezetet hozott létre a politikai perek felülvizsgálatára. Irányvonala egyértelműen győzedelmeskedett, ami a Rákosi-csoport ellenállását és támadásait váltotta ki. 1955. januárjában Nagy Imrét kisebb szívroham érte, ezt kihasználva, gyógykezelés címén teljesen elszigetelték ellenségei. Április 14-én az MDP Központi Vezetősége kizárta Nagy Imrét a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőségből. Az április 18-20-án ülésező parlament felmentette a Nagy Imre-kormányt, decemberben kizárták a pártból és pártutasításra az MTA tagjainak névsorából is törölték. A sztálinista rendszert elutasító, kommunista értelmiségiekből szerveződő pártellenzék vezéralakjává vált, amelynek célja az ő kormányprogramjának maradéktalan megvalósítása volt. Rákosi leváltása után, 1956. október 13-án saját kérésére vették vissza a pártba és visszakapta akadémiai tagságát is. Az október 23-án tüntető tömeg többek között az ő miniszterelnöki kinevezését is követelte. A népfelkelőket felszólította a harc beszüntetésére és közölte, hogy a Szovjetunió kész visszavonni csapatait. Október 24-én nevezték ki másodszor a minisztertanács elnökévé, 30-án többpárti koalíciós kormányt alakított. November 1-jén bejelentette az ENSZ-nek Magyarország semlegességét, és kilépését a Varsói Szerződésből, amelynek elismerését kérte a nagyhatalmaktól. Ugyanezen a napon Kádár János főtitkár az MSZMP megalakulását jelentette be, és a szocialista társadalmi rend megóvására szólított fel. November 4-én a Budapestre bevonuló szovjet csapatok leverték a magyar népfelkelést, amely a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen irányult. Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint november 1-jén megszüntették kapcsolataikat Nagy Imre csoportjával, valamint bejelentették a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Szolnokon. Nagy Imre segítséget kért az ENSZ-től utolsó rádióbeszédében, majd társaival a jugoszláv nagykövetségen keresett menedéket, ahonnan november 22-én Kádár János - miután garantálta biztonságukat és büntetlenségüket - kicsalta őket. Romániába vitték, majd többször sikertelenül próbálták megnyerni a Kádár-rendszer számára. 1957. 04. 14-én szállították Budapestre és a Gyorskocsi utcai fogdában őrizetben tartották. 1958. 06. 15-én a "népi demokratikus államrend kezdeményezése és vezetése, valamint hazaárulás" vádjában bűnösnek találták és halálra ítélték. Nem kért kegyelmet, a Kozma utcai börtön udvarán másnap felakasztották és egy jeltelen sírba temették. Nagy Imre halála világszerte nagy felháborodást keltett. 1961-ben az Új Köztemető sarkában lévő 301-es parcellába szállították át maradványait. 1989. tavaszán az ő és a vele együtt kivégzett társainak holttestét exhumálták, és országos gyász közepette ünnepélyesen temették el június 16-án. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

68 éve

1958 – Nyíregyházán megszületett Friderikusz Sándor újságíró, Pulitzer díjas író, showman.

A Magyar Rádió riportereként dolgozott 1986-ig. 1984. óta szerkeszt és vezet talk show-kat, cikkeket és riportokat ír, 1989-től ismét készít rádióműsorokat is. Műveiből: Hal(l)hatatlan interjúim, Szigorúan nyilvános (interjúk), Isten óvd a királynőt! (regény), Ez egy tiszta jó könyv (üres könyv), Akar-e Ön köztársasági elnök lenni? (dokumentum), Békítőshow, Meglepő és mulatságos, Gyerekszáj. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Magyar

460 éve

1566 – Meghalt Nostradamus francia orvos és asztrológus jövendőmondó.

Salon-de-Provence-ban 62 éves korában halt meg. Eredeti nevén: Michel de Nostredame Orvosként a pestis leküzdéséért harcolt, de ebből nem tudott megélni, így egy obszervatóriumot állított fel. 1555-ben megjelentette "Prophéties" című művét, amely jövendöléseket tartalmazott történelmi eseményekkel, találmányokkal és katasztrófákkal kapcsolatban. Megjósolta, hogy II. Henriket egy lovagi tornán halálos baleset éri. Amikor ez beigazolódott, általánosan elismerték és híres jövendőmondó lett, akinek jóslatai máig is hatnak. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Tudomány

182 éve

1844 – Először mutatták be az Erkel Ferenc által megzenésített Himnuszt.

Kölcsey Ferenc költeménye, amit 1823. január 22-én fejezet be, 1903-tól az ország hivatalos himnusza. A zeneszerző és karmester 1844-ben szerezte, amikor a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázaton az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Irodalom Zene

147 éve

1879 – Megszületett Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő (Légy jó mindhalálig).

Tiszacsécsén született, a családi hagyomány szerint 1879. június 29-én, az anyakönyv bejegyzése alapján július 2-án. XX. századi magyar realista próza kiemelkedő alakja. Móricz országos hírnevet a Nyugatban 1908-ban megjelent Hét krajcár című elbeszélése hozta meg. 1909-ben közzétette első novelláskötetét, Ady Endre üdvözölte, barátságuk szellemi szövetséggé vált. Üdvözölte a polgári forradalmat, és kezdetben reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz is. A kommün bukása után kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és az Est-lapok közölték. 1929 decembere és 1933 januárja között Babitssal közösen szerkesztette a Nyugatot.1939-ben megvette a Kelet Népe című lapot, s azt szerkesztette haláláig. Kiváló életművéből is kiemelkedik az Erdély - trilógia, a Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és az Árvácska. Művészetével ő lett a magyar kritikai realizmus beteljesítője. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom Magyar

145 éve

1881 – Budapesten megszületett Fonó Albert mérnök, a sugárhajtóművek egyik legfőbb kidolgozója.

Fonó Albert a Műegyetemen 1903-ban kapott mérnöki oklevelet, majd magyar, német, belga, svájci és nagy-britanniai gyárakban dolgozott. Elsősorban energetikával foglalkozott. 1923-ban dolgozta ki gőzkazánját, önműködő fék- és menetszabályozójának szabadalmát pedig a Siemens vásárolta meg. 1926-ban Kármán Tódorral együtt kísérletezve kidolgozott egy szárnyashajót, és szerkesztett bányászati légsűrítő berendezéseket is. Legfőbb érdemeit a sugárhajtóművel kapcsolatos munkáinak köszönheti, elsőségét a repülőgép-sugárhajtómű feltalálásában több szabadalom is bizonyítja. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Technika Magyar

121 éve

1905 – Meghalt Kruspér István mérnök, geodéta, Pest felmérési feltételeinek összeállítója.

Kruspér István Bécsben szerzett mérnöki oklevelet, fő szakterülete a geodézia volt. Közreműködött a méter és a kilogramm egyedüli törvényes mértékegységként való elfogadásáról szóló törvény előkészítésében. Az ő előterjesztése alapján állították fel a magyar Mértékhitelesítő Bizottságot, de a Nemzetközi Mértékügyi Bizottságnak is alapító tagja volt. Kruspér állította össze Pest város felmérésének feltételeit is. Több mérőműszert szerkesztett illetve alakított át, "új lejtmérő" szintezőműszeréért az 1878-as Párizsi Világkiállításon ezüstérmet kapott. Jelentős eredményeket ért el a metrológia terén is. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Technika Magyar

93 éve

1933 – Megszületett Szőnyi Olga mezzoszoprán operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.

A Liszt-díjas operaénekes, érdemes művész a Zeneakadémián Varga Pál és Sipos Jenő tanítványa volt. Legismertebb szerepe Bartók egyetlen operájának, A kékszakállú herceg várának hősnője, Judit. 1952-ben szerződött az operaházhoz, 1954-ben mutatkozott be Verdi Don Carlosának Eboli szerepében. Számos külföldi fesztiválon is alakította Juditot. Alakításait színészi képességei tették hitelessé. 1962 és 1965 között a kölni opera állandó vendége volt, vendégszerepelt Londonban, Montrealban, Bostonban, Chicagóban, New Yorkban. 1979-től a bécsi Staatsoper állandó vendége volt. 1996-tól a Magyar Állami Operaház örökös tagja címet viselte. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Zene Magyar

43 éve

1983 – Meghalt Budai László futballista, a legendás Aranycsapat jobbszélsője.

Budai László, a "Púpos"-ként emlegetett focista húsz éves korában igazolt a ferencváros labdarúgó-csapatához, majd egy év múlva a Budapesti Honvédhez került. Itt mintegy tíz évet töltött el a jobbszélen, ez idő alatt ötszörös magyar bajnok volt. "Púpos" nevéhez rengeteg gyönyörűen kivitelezett támadás fűződik a focipályán, jelentős szerepe volt az Aranycsapat bravúros olimpiai szereplésében és az angolok elleni győzelemben, de az 1954-es svájci világbajnokságon is segített ezüstérmet nyerni a magyar válogatottnak. Budai az Aranycsapat 1956-os széthullása után is tagja maradt a válogatottnak, még az 1958-as svédországi világbajnokságon is pályára lépett a csapattal. Visszavonulása után katonatisztként több katonia iskola labdarúgó-edzője volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Sport Magyar

248 éve

1778 – Meghalt Jean-Jacques Rousseau svájci francia filozófus, író és zeneszerző ("Vissza a természethez!").

Politikai eszméi hatást gyakoroltak a nagy francia forradalomra. 1749-ben pályaművet adott be adijoni Akadémia egyik pályázati felhívása, ahol válaszolni kellett a kérdésre: "A tudományok és művészetek fejlődése rombolta avagy fejlesztette az erkölcsöket?" Az elvárt válasz az lett volna, hogy a tudományok és művészetek fejlődése finomította. Rousseau azonban az igazságot egy csomó féligazsággal keverve fejtette ki véleményét: A becsület a tudatlanság gyermeke, a tudomány és az erény tehát összeférhetetlenek. "Megjöttek a bölcsek, elmennek a jók" - idézte Senecát, szerinte a tudomány és a művészet egyenesen az emberiség bűneiből fakad. A csillagászat a babonából, az ékesszólás a hiúságból, a geometria a kapzsiságból, a fizika a kíváncsiságból, az etika a gőgből. Meglepõdött, amikor értekezésével óriási sikert aratva elnyerte a dijoni akadémia pályadíját. A "vissza a természethez" - jelszót ettől kezdve társítják Rousseau nevéhez, bár szó szerint ez nem is szerepelt a pályaműben. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Zene

134 éve

1892 – Megszületett Laczkó Aladár agrárkutató.

Laczkó Aladár (Debrecen, 1892. 07.02. – Szeged, 1969. 08.07.) jelentős agrotechnikai megoldások kidolgozója az őszi lentermesztés és a vetőmag-fémzárolás terén. Pályáját az Országos Dohánytermesztési Kísérleti Intézetben kezdte, onnan került a Szegedi Növénytermesztési Kísérleti állomásra, majd a Kender- Len- és Növényolaj-kísérleti Állomás igazgatójává nevezték ki. Az őszi len termesztési feltételei és a vetőmag-fémzárolás kérdései mellett részletesen foglalkozott a ricinussal, a szójával és más nagy fehérje- és olajtartalmú növénnyel. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

89 éve

1937 – Eltűnt Amelia Earhart amerikai pilótanő, az első nő, aki egyedül repülte át az Atlanti óceánt.

Körbe akarta repülni a Földet, már az út felén is túl járt, amikor a Csendes-óceán fölött eltűnt a gépe. A haditengerészet történetének legkiterjedtebb légi és tengeri keresését indították el, 250 ezer négyzetmérföldnyi területet kutatták át a Csendes-óceánon, a művelet összesen négymillió dollárba került. A hivatalos álláspont szerint Earhart és navigátora Fred Noonan a Csendes-óceánba zuhant, július 19-én tengerbe veszettnek nyilvánították őket. Több expedíció is próbálta megtalálni a repülőgép roncsait a Howland-sziget körüli tengerfenéken, csúcstechnológiás szonárokat és mélytengeri robotokat is bevetettek, de nem jártak sikerrel. Mivel eltűnésük máig tisztázatlan, így számos elmélet született. Az egyik ilyen szerint Earhart az amerikai kormány titkosügynöke volt, és a japánok fogságába esett, mert kémkedni próbált a japánok által megszállt szigeteken. Egy másik elmélet szerint Earhart és Noonan egy lakatlan szigeten, Nikumarorón kötöttek ki, ahol később olyan leleteket találtak, amik emberi jelenlétre utalhattak. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Nő Technika

65 éve

1961 – Megszületett Szokolay Balázs, Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.

1973-tól vett részt nemzetközi zenei versenyeken, első versenyén, Ústí nad Labemben I. díjat nyert. Később zsűritagnak kérték fel zongoraversenyekre. Koncertező művészként nevezetes beugrása volt Belgrádban, amikor Nikita Magaloff helyett játszotta Johannes Brahms 1., d-moll zongoraversenyét. Játékáról számos rádió- és televíziófelvétel készült, itthon és külföldön egyaránt. Egyik Grieg-CD-je Londonban az „Év hanglemeze” díjat nyerte el 1992-ben. 1987-től oktat a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora tanszakán. Dél Koreában a Yeungnam Egyetemen és az Egyesült Államokban a New Jersey Montclair Állami Egyetemen mesterkurzusokat tart. 2001-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene Magyar

65 éve

1961 – Öngyilkos lett Ernest Miller Hemingway Nobel-díjas amerikai író (Akiért a harang szól, Az öreg halász és a tenger).

Az orvoscsaládból származó író kalandos életet élt. 1918-ban önkéntesként az olasz frontra került, és egészségügyi szolgálatot teljesített. Tudósítóként 1921. és 1927. között Európában dolgozott. A spanyol polgárháborúban harcolt 1936-1937-ben, majd Kínában és Kubában élt. Műveiben tematikusan dolgozta fel élményeit, amely a modern irodalom számára példamutató volt. Regényeiben a hősök egyéni erkölcsi normák szerint állnak helyet egy borzalmas és értelmetlen világban. 1926-ban "Különös társaság" ("Fiesta") című regényével érte el első sikerét. Világháborús regénye "Búcsú a fegyverektől" címmel 1929-ben jelent meg. Spanyolországi élményeit 1940-ben az "Akiért a harang szól" című regényében dolgozta fel. "Az öreg halász és a tenger" című regényének hőse szelíd megadással fogadja a kudarcokat. Ez az 1952-ben megjelent mű volt Hemingway utolsó nagy írói sikere. 1954-ben munkásságát Nobel-díjjal jutalmazták. Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, majd 61 éves korában öngyilkosságot követett el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Irodalom

64 éve

1962 – Sam Moore Walton megnyitotta az első Wal-Mart üzletet.

Sam Moore Walton amerika legnagyobb kiskereskedője, a Wal-Mart áruházlánc alapítója. Kereskedőcsalád gyermekeként szinte törvényszerűen választotta a kereskedelmi pályát Sam Moore Walton, de nem kényszerből, hanem mert remek érzéke volt az üzlethez, főleg a vevőkhöz. Első vegyesboltját 27 évesen nyitotta meg a Ben-Franklin üzletláncon belül, 1962. július 2-án pedig Wal-Mart néven az első olyan diszkontot, amely a nagykereskedelmi hálózatokból kieső vidéki kisvárosokat látta el. Korszerű raktározási rendszerének és profiljának köszönhetően nem volt versenytársa, vásárlói pedig tudták, hogy nála mindig kiváló minőségű árut kapnak. A következő 8 évben további 30 vidéki áruházat épített fel, egyre költségkímélőbbé és hatékonyabbá formálta a raktározási rendszert, miközben a gyártóknál mindig a legalacsonyabb árat igyekezett kialkudni vevői számára. 1985-ben a Forbes magazin összegzése szerint ő volt Amerika leggazdagabb embere, ennek ellenére szerény, őszinte és közvetlen ember maradt. 74 évesen csontvelőrákban halt meg, örököseire 22 milliárd dolláros vagyont hagyott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes

62 éve

1964 – Meghalt Adorján János gépészmérnök, az első magyar repülőgép tervezője és első pilótája.

Stuttgartban tanult, Gottlieb Daimler tanítványa és pártfogoltja volt. 1906–1909 között Párizsban az autóiparban dolgozott. Magyarországon elsőként repülőgépet tervezett és épített. 1909-ben gróf Andrássy Géza támogatásával, Blériot monoplánjának mintájára építette meg a "Libelle" (Szitakötő) nevű, kéthengeres (18,4 kW-os) Adorján-Dedics motorral szerelt repülőgépét. Első, sikeres felszállását 1910. január 10-én hajtotta végre. A próbaút egyben az első olyan alkalom volt, amikor magyar pilóta magyar tervezésű és kivitelezésű repülőgéppel repült. 1910 őszén a Helios garázs által alapított Blériot-pilótaiskola vezetését vette át, majd több évtizeden át a budapesti Mercedes-képviselet üzemvezetője volt. A második világháború után az Ikarus Autóbuszgyár mérnökeként számos újítással járult hozzá az üzem korszerűsítéséhez és gyártmányai fejlesztéséhez. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Technika Magyar

32 éve

1994 – Meghalt Erdélyi Mici színésznő, komikus.

1926-tól cirkuszi artistaként dolgozott. 1928-ban kezdődött színészi pályája, amikor a Latabár testvérekkel szerepelt. 1929-ben Berlinben élt és több német filmben is játszott. 1930 és 1937 között Ráday Imre színész felesége volt. Színpadon főleg kabarékban, vígjátékokban és operettek szubrett szerepekben volt látható. A háború után többé nem léphetett színpadra. 1967-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ott is halt meg 1994-ben. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Nő Magyar Színház

19 éve

2007 – Meghalt Beverly Sills, amerikai szoprán operaénekesnő, a New York-i Városi Opera igazgatója.

Két Emmy-díjas. Eredeti nevén: Beverly Belle Silvermann. Brooklynban, New Yorkban született, Ukrán-román-zsidó családba. Csodagyerek volt, hallás után tanult meg opera áriákat. 12 éves korára már több rádióműsorban szerpelt, majd Estelle Liebling, a legendás énektanár vette pártfogásába, és 16 évesen, 1945-ben kezdett dolgozni először amerikai stílusú operettekben. 1955-től 1980-ig volt a New York-i Városi Opera tagja, 1979-től 1988-ig igazgatója volt, 1989-től a bizottságának elnöke volt. Énekelt a bécsi Állami Operában, a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben. 1980-ban visszavonult, majd a New York-i Warner Híradástechnikai Vállalat igazgatója volt. Szerepeiből: "Cleopatra" (Handel: Julius Caesar), "Manon Lescaut", Rossini-, Bellini-, Donizetti-művek szopránhősnői. Népszerűségének és közvetlenségének következtében az opera műfaj Amerikában is kilépett a magaskultúra zárt világából, és a szórakoztatóipar részévé vált, illetve maga az ország is rákerült a nemzetközi operatérképre. Rendszeresen szerepelt a korszak legnézettebb tévéműsoraiban, többek közt Carol Burnettnél vagy Danny Kaye-nél, egyszer társműsorvezető volt Johnny Carson oldalán, sőt még a Muppet Show-ba is elment, ami nagyon nem volt szokványos egy operaénekesnőtől. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Nő Zene Színház