Irén névnapja

Június 28.

449 éve

1577 – Siegenben megszületett Pieter Pauwel Rubens flamand festő.

Anthonis van Dyckkal a barokk festészet legjelentősebb képviselője volt. Rubens nemcsak sikeres művész volt, hanem a francia, angol és spanyol udvarban szolgáló diplomata is. 1608-ban, itáliai utazása után tért vissza Antwerpenbe, ahol létrehozta saját műhelyét. Életművét vallási, történelmi és mitológiai tárgyú képek alkotják, valamint tájképek és portrék. Festményei a barokkra jellemző mozgalmasságot és érzékiséget tükrözik, kompozíciói átlós szerkezetűek, színei színpadiasak, szinte világítanak. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Alkotás

314 éve

1712 – Megszületett Jean-Jacques Rousseau svájci francia filozófus, író és zeneszerző ("Vissza a természethez!").

Politikai eszméi hatást gyakoroltak a nagy francia forradalomra. 1749-ben pályaművet adott be adijoni Akadémia egyik pályázati felhívása, ahol válaszolni kellett a kérdésre: "A tudományok és művészetek fejlődése rombolta avagy fejlesztette az erkölcsöket?" Az elvárt válasz az lett volna, hogy a tudományok és művészetek fejlődése finomította. Rousseau azonban az igazságot egy csomó féligazsággal keverve fejtette ki véleményét: A becsület a tudatlanság gyermeke, a tudomány és az erény tehát összeférhetetlenek. "Megjöttek a bölcsek, elmennek a jók" - idézte Senecát, szerinte a tudomány és a művészet egyenesen az emberiség bűneiből fakad. A csillagászat a babonából, az ékesszólás a hiúságból, a geometria a kapzsiságból, a fizika a kíváncsiságból, az etika a gőgből. Meglepõdött, amikor értekezésével óriási sikert aratva elnyerte a dijoni akadémia pályadíját. A "vissza a természethez" - jelszót ettől kezdve társítják Rousseau nevéhez, bár szó szerint ez nem is szerepelt a pályaműben. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom Zene

263 éve

1763 – Földrengés döntötte romba Komáromot. Ez volt a legnagyobb ismert magyarországi földrengés.

A Richter-skála szerint 6,2-6,3-as magnitúdójú volt. 63 ember halt meg, száznál több sérült volt, az épületek több mint 90%-a sérült vagy összedőlt. A rengések erős morajtól kísérve, gyengülő erővel még napokig folytatódtak egészen szeptemberig, nagyobb utómozgások pedig még majdnem egy évszázadig (1783, 1806, 1822, 1841, 1851) előfordultak. Több mutatása

Teljes esemény 0

Katasztrófa Magyar

107 éve

1919 – A versailles-i kastély tükörtermében aláírták a szövetségesek és Németország közötti békeszerződést.

A béke területi rendelkezései szerint: Németország lemondott Elzász-Lotaringiáról Franciaország javára, részben Lengyelországhoz került Nyugat-Poroszország és Posen (Poznan) tartomány, Danzig (Gdansk) önálló terület (később szabadállam) lett, a Memel-vidék (Nyeman) szövetséges ellenőrzés alá került, Csehszlovákiának átadták Ratibor vidékét, Schleswig egy része Dániáé, Eupen és Malmédy Belgiumé lett. Megtiltották Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss-tilalom). A versailles-i békeszerződés katonai intézkedései többek között előírták, hogy Németország az általános védkötelezettség megszüntetésével 100 000 főnyi hivatásos hadsereget tarthatott fenn a legénység 12, a tisztek 25 éves szolgálati idejével. A leszerelést a szövetségesek ellenőrizték: Németországnak ki kellett szolgáltatnia a hadiflottáját, sem hadiflottát, sem légiflottát nem építhetett. Jóvátételt kellett fizetnie, valamint kimondták, hogy a háború kitöréséért egyedül Németországot terhelte a felelősség. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

66 éve

1960 – Bécsben 79 éves korában meghalt gróf Esterházy Móric, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt.

Tanulmányait 1899 és 1904 között a budapesti és az oxfordi egyetemen végezte, majd hosszabb utazást tett Európában és Észak-Amerikában. 1906-ban alkotmánypárti programmal, a terebesi választókerület országgyűlési képviselőjeként kapcsolódott be a politikai életbe. 1910 és 1918 között szintén ezt a választókerületet képviselte pártonkívüli 67-es programmal. Az I. világháborúban a szerb, majd az orosz fronton harcolt a 9. huszárezred főhadnagyaként. Gróf Tisza István távozása után, 1917. május 15-én nevezte ki miniszterelnökké IV. Károly király. Kevés kormányzati tapasztalattal rendelkezett, és világháború okozta egyre nagyobb válságon nem tudott felülkerekedni. A munkapárti parlamenti többség miatt legfőbb célját, a választójogi reformot nem tudta keresztülvinni. Egyedül - a háborúból a békére való átmenet érdekében - 4 tárca nélküli miniszteri tisztség megteremtéséről szóló 1917. évi 11. törvénycikket tudta elfogadtatni. Kilátástalannak ítélve a bel- és külpolitikai helyzetet, augusztus 20-án lemondott a miniszterelnöki tisztségről. Ezután Wekerle Sándor kormányában népegészségügyi miniszter volt, és rövid ideig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot is vezette, majd visszavonult a politikai élettől. 1931-ben tért vissza ismét, 1939-ig a Keresztény Gazdasági Párt programjával képviselte a tapolcai választókerületet a képviselőházban. 1939 és 1944 között az Egyesült Keresztény Párt színeiben a Magyar Élet Pártja Zala vármegyei listáján volt a képviselőház tagja. A II. világháború idején a háborúból való kiválásra irányuló politika mellett állt. A nyilas hatalomátvétel után, 1944. október 16-án letartóztatta a Gestapo és átadta a nyilas hatóságoknak. A budapesti Margit körúti katonai fogházban, majd a sopronkőhidai börtönben tartották fogva. 1945. februárjában a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták a németek, szeptemberben tért vissza Magyarországra. 1951 nyarán kitelepítették Budapestről családjával együtt, és vidéki kényszerlakhelyet jelöltek ki számukra a kommunista hatóságok. 1956-ban, a forradalom leverése után Bécsben telepedett le. 1916-ban a Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

55 éve

1971 – Megszületett Kulcsár Krisztián világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó, sportvezető.

2017 májusától a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke. Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó unokaöccse, Móna István olimpiai bajnok öttusázó nevelt fia. Édesapja Kulcsár Gábor sokszoros válogatott kosárlabdázó.Párbajtőrben négy olimpián vett részt: 1992, 1996, 2004, 2008. 1992-ben Barcelonában és 2004-ben Athénban csapatban ezüstérmet szerzett. Vívó-világbajnokságokon összesen három arany- és két bronzérmet, az Európa-bajnokságokon két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Sport Magyar

13 éve

2013 – Meghalt Katona Tamás történész, politikus.

Bicskén a Vajda János Járási Könyvtárat vezette, itt alapította meg Magyarország első roma könyvtárát. Magyar Helikon Könyvkiadó, majd az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt. Tanított az Eötvös-kollégiumban és a JATE-n. A rendszerváltás után az MDF jelöltjeként képviselővé választották. Később Budapest I. kerületének polgármestere lett. Magyarország varsói nagyköveteként is tevékenykedett. Kitüntették a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével és a Máltai Lovagrend Érdemrendjének nagykeresztjével. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Magyar

10 éve

2016 – Meghalt Csete György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas építészmérnök.

Fő művének tekinthető a honfoglalás 1100 évfordulójára Ópusztaszeren a Történelmi Emlékparkban 1991 és 1998 között készült épületei: Erdők temploma, Világmagyarság háza, Mamutfenyő-ház, valamint a debreceni Tégláskert református temploma, melyet 2005-ben szenteltek fel. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2012–2016), 1993-ban a Lechner Ödön Társaság alapítója. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás Magyar

6 éve

2020 – Meghalt Najmányi László, író, díszlettervező, színház- és filmrendező, zenész, képző- és performansz művész.

Díszlettervező, színház- és filmrendező. A '70-es évek avantgárd művészvilágának jelentős alakja, a kommunista blokk első punkegyüttese, a Spions egyik alapítója. Az Internetto, majd az Index újságírója. 1979-től 1996-ig külföldön, 4 kontinensen, 12 országban élt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Irodalom Zene Alkotás Magyar Színház