Pál névnapja

Június 29.

570 éve

1456 – A pápa elrendelte a déli harangozást.

A magyar és nyugati hagyomány szerint a déli harangszó az 1456. július 22-i, nándorfehérvári diadallal függ össze, amikor a Magyar Királyság déli kapujának tartott végvárat Hunyadi János megvédte a muszlimok támadásától.III. Kallixtus pápa "Imabullá"-jában rendelte el a déli harangozást és a győzelemért esdeklő imát, miután Európa uralkodóinak közömbössége miatt nem tudott keresztes hadjáratot szervezni a mindinkább előrenyomuló török ellen. Elrendelte, hogy minden templomban mondjanak imát a pogányok ellen, délben pedig háromszor kongassák meg a harangokat, amellyel "jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak".1500. augusztus 9-én VI. Sándor arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

126 éve

1900 – Megszületett Antoine de Saint-Exupéry, francia regényíró, pilóta (A kis herceg).

Eredeti nevén: Antoine Marie Jean-Baptiste Roger de Saint-Exupéry. Katonai pilóta volt, majd 1926-tól a nemzetközi postajáratok egyik úttörője volt abban az időben, amikor a műszeres felszereltség még gyenge volt és a pilóták inkább az ösztönükre hagyatkozva repültek. A Toulouse és Dakar közötti postajáraton dolgozott. A II. világháborúban felderítő repülés közben tűnt el. 2004. április 7-én egy francia kutatócsoport igazolta, hogy az a Lockheed P38 roncs, amelyet 2000-ben Marseille partjainál találtak, és 2003 októberében emeltek ki, tényleg Saint-Exupéry gépe volt. Legismertebb regénye A Kis Herceg, ami az emberi társadalom karikatúrája, 1943-ban jelent meg. Eddig több mint 180 nyelven és dialektusban jelent meg. 80 millió kiadott példánnyal a világ 50 legolvasottabb könyve között szerepel. Magyarra Rónay György fordította le, először magyarul 1946-ban jelent meg. Művei: * L'aviateur (1926) (A pilóta) * Courrier sud (1929) (A déli futárgép) * Vol de nuit (1931) (Éjszakai repülés) * Terre des Hommes (1939) (Az ember földje) * Pilote de Guerre (1942) (A hadirepülő) * Lettre – un Otage (1943) (Levél egy túszhoz) * Le Petit Prince (1943) (A kis herceg) * Citadelle (1948) (Citadella) Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom

118 éve

1908 – Megszületett Szekula Mária festő, szobrász, barlangkutató, aki a Szemlő-hegyi barlangban először jutott át a "Tű foka" nevű átjárón.

Kessler Hubert barlangkutató első felesége. A Szemlő-hegyi-barlang feltárásakor, 1930. szeptember 28-án, mivel vékony volt ő jutott át először a "Tű fokán" és fedezte fel a Hosszú-folyosó folytatását.Szobrászként főként emberfejeket, alakokat mintázott, és készített kisplasztikákat. Férjéről a Kessler Hubert Emlékházban látható bronz fej maradt meg, Kadić Ottokárról készített egy 24 centiméterszer 20 centiméteres plakettet, amelynek a bronz öntvénye a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, az agyag változata pedig a Barlangtani Intézet egy-egy helyiségét díszíti. Ő készítette a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1962-ben alapított, 90 milliméter átmérőjű, Herman Ottó-érmét, a Kadić Ottokár-érmét, és a Vass Imre-érmét.Festményein gyakran ábrázolt állatokat, tájképeket, megmaradt képei zömmel az Alpok szikláit, csúcsait, Erdély fenyvessel díszített hegyeit, valamint a Domica vizes szakaszát ábrázolják. Foglalkozott vasmegmunkálással is: ő készítette a házuk kapuját és a szobájuk csillárját is. Az alkotásait 1951 februárjában egy XI. kerületi képzőművészeti kiállításon, majd 1952-ben az Ernst Múzeumban állították ki.A Szemlő-hegyi barlangban termet neveztek el róla, melyet emléktábla jelez. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Magyar

115 éve

1911 – Megszületett Kertész Sándor színész, rendező, színházigazgató.

1929-ben lépett színi pályára. A háború idején munkaszolgálatos, majd hadifogoly volt, a foksáni fogolytáborban tábori színházat szervezett. Kezdetben táncoskomikus, később drámai szerepeket alakított. 1957-ben családjával elhagyta Magyarországot, 1958-ban megalapította a torontói magyar színházat, melynek színház igazgatója, színésze, dramaturgja volt nyugalomba vonulásáig (1988). A magyar kultúra terjesztéséért magas kanadai kormánykitüntetésben részesült. A magyar kormánytól megkapta a Pro Cultura Hungarica emlékérmet. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Magyar Színház

112 éve

1914 – Megszületett Rafael Jeroným Kubelík cseh-magyar származású karmester, hegedűművész, zeneszerző.

Apja elismert hegedűművész, Jan Kubelík, anyja magyar származású, Marianne Csáky-Széll grófnő volt. Érzékeny művész, idealista zenész volt. Karmesterként a zenészeket sosem utasította, "kedves barátaim"-nak szólította őket. Karrierje szépen ívelt felfelé Csehországban 1948-ig, amikor a kommunista uralom elől nyugatra költözött. Hazájától távol is szép karriert futott be, vezette a londoni Covent Garden, és a New York-i Metropolitan Operaházat is, 18 éven keresztül volt a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarának zeneigazgatója Münchenben. Számos lemezfelvételt készített, jól ismert zenekari műveket és operákat rögzített. Páratlan zenei memóriája volt, saját magát elsősorban muzsikusnak, nem pedig dirigensnek vallotta. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene Magyar

96 éve

1930 – Firenzében megszületett Oriana Fallaci olasz írónő, újságíró, aki vezető politikusokkal készített interjúkat.

Az országok vezetőivel készített interjúit 1976-ban összegyűjtötte "Interviews with History" címmel. 1946. óta újságíró, 1949-től 1953-ig az "Il Mattino dell' Italia Centrale" riportere, 1954. és 1976. között az "Epoca", a "L' Europeo", a "The New York Times", a "The London Times", a "Corriere della Sera", a "Life", a "Look", a "The Washington Post", a "Der Stern", a "Der Spiegel", a "Le Nouvel Observateur" és az "Ayashi Shimbun" külső munkatársa volt. 1967. óta több alkalommal dolgozott haditudósítóként Vietnamban, Indiában, Pakisztánban, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában. Több amerikai egyetem előadója. 1968-ban és 1973-ban Szt. Vincent-, 1970-ben Bancarella-, 1972-ben Numero Uno-, 1973-ban Philadelphia New Media, 1979-ben Viareggio-díjat kapott. Fő műveiből: "Penelope alla guerra" (magyarul "Pénelopé a háborúban" címmel jelent meg), "Il sesso inutile" (magyarul "A haszontalan nem" címmel jelent meg), "Se il sole muore" (magyarul "Ha meghal a Nap"), "Lettera a un bambino mai nato" (magyarul "Levél egy meg nem született gyermekhez"). Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Irodalom

77 éve

1949 – Megszületett V. Majzik Mária, Magyar Örökség- és Príma-díjas művész.

A szakrális művészet megújítója, a magyar képzőművészet stílusteremtő mestere. Kisplasztikái megtalálhatók Magyarországon, Németországban és Amerikában is. A ’90-es években nagyszabású domborművek sorozata kezdődött, köztük bronz szobroké is. Domborművei megtalálhatók a fővárosban több helyütt és országszerte, valamint Rómában és Erdélyben is. 2002-ben Parajd díszpolgárává választották. A magyar himnuszról elkészítette a világ első és egyetlen Himnusz-szobrát, melyet 2006 májusában avattak fel Budakeszi határában. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Magyar

75 éve

1951 – Megszületett Don Rosa grafikus, Walt Disney rajzoló, minden idők legjobb Donald kacsa rajzolója.

Teljes nevén: Keno Don Hugo Rosa. 1986 óta kizárólag Walt Disney képregényeket ír és rajzol. Munkái kidolgozottabbak a többi Walt Disney rajzoló munkáinál és gyakran találhatóak képein visszautalások a régebbi történetek részleteire.Leghíresebb műve a 12 fejezetből álló "Dagobert Bácsi élete" (1992-1994) című sorozat, amiért 1995-ben a képregény világ legmagasabb díját, a Will Eisner díjat vehette át. Megromlott látása miatt Don Rosa 2006-ban felhagyott a rendszeres képregény-rajzolással, de rendszeresen jelenik meg a rajongóknak szervezett alkalmakon, ahol szívesen dedikál. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Alkotás

19 éve

2007 – A Design világnapja

Az akkor éppen ötvenéves Ipari Formatervezési Társaságok Nemzetközi Szövetsége (International Council of Societies of Industrial Design – ICSID) kezdeményezésére 2007 óta tartják június 29-én a Design Világnapját. Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep

172 éve

1854 – Meghalt Kossuth Zsuzsa, Kossuth Lajos húga, aki megszervezte az első katonakórházat.

Teljes nevén: Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Zsuzsanna, meszlényi Meszlényi Rudolfné Az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos legfiatalabb húga. A legelső katonakórházakat Kossuth Zsuzsanna szervezte meg 1849-ben, elsőnek hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét, az Amerikai Egyesült Államokbanmég életében nagy tisztelet övezte. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

112 éve

1914 – Meghalt nyáregyházi báró Nyáry Jenő régész, barlangász, az aggteleki cseppkőbarlang első kutatója.

Császári és királyi kamarás, miniszteri osztálytanácsos, a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának tiszteleti tagja. Nyáregyházi báró Nyáry Antal és felsőkubini és nagyolaszi Kubinyi Jozefa fia, Nyáry Albert öccse. Fiát szintén Nyáry Albertnek hívták, ő festő, író és régész volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Magyar

26 éve

2000 – Meghalt Vittorio Gassman olasz színész, rendező (Ismerős ismeretlenek, Egy nő illata).

Vittorio Gassman a római jogtudományi egyetem elvégzése után a Színművészeti Akadémián is diplomát szerzett. 1952-ben önálló színtársulatot alapított, amellyel Shakespeare, Ibsen, Pirandello darabjaiban játszott főszerepeket. A világhírt és a kritikai és közönség sikert Dino Risi Előzés című filmjének főszerepe hozta meg számára. Kivételes komikusi képességeit ezt követően - többnyire Magyarországon is játszott - sikeres filmvígjátékok tucatjaiban kamatoztatta. 1982-ben önéletrajzi ihletésű filmet készített Alessandro fia társrendezőjeként Az apa fia címmel. 1979-ben Firenzében létrehozta híressé vált Műhely elnevezésű színiiskoláját, ahonnan számos későbbi film és színpadi sztár került ki. Több sikeres önéletrajzi regényt is publikált. 1994-ben Gassman Dantét olvas címmel rendkívül nagy hatású, több száz részből álló, különleges ismeretterjesztő értékű televíziós sorozatban hozta közel a nézőkhöz az Isteni színjátékot. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média

23 éve

2003 – Meghalt Katharine Hepburn Oscar díjas amerikai filmszinésznő.

A filmművészet legendás alakja 96 évesen, connecticuti otthonában halt meg. A színésznő a kilencvenes évek elejétől Parkinson-kórban szenvedett. Összesen tizenkétszer jelölték Oscar-díjra, ebből négy ízben meg is választották a legjobb színésznő kategóriájában. A színésznők közül legtöbbször ő nyerte el a filmszakma e legrangosabb kitüntetését az alábbi filmekért: 1934-ben a Hajnalka (Morning Glory), 1968-ban a Találd ki, ki jön vacsorára (Guess, Who,s Coming to Dinner), 1969-ben Az oroszlán télen (The Lion in Winter), 1982-ben pedig Az aranytónál (On Golden Pond) 44 filmben játszott, 1994-ben vonult vissza. 1970-1980. között számos tévéfilmben is forgatott, 1975-ben Emmy-díjat is nyert. Mások mellett James Stewart, Humphrey Bogart, John Wayne, Henry Fonda partnereként játszott, nevét azonban leginkább Spencer Tracyével párosítják, akivel egy életen át tartó kapcsolatot alakított ki. Sokoldalúságával, fékezhetetlen életerejével, nevettető képességével Katharine Hepburn a hetvenes évekig Hollywood legjellegzetesebb művészei közé tartozott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média