2
éve
Tudomány kategória
65
éve
1961 – Meghalt Dr. Carl Gustav Jung, svájci orvos, pszichiáter, az analitikus lélektan megteremtője.
85 éves korában halt meg. Svájci pszichiáter, az analitikus pszichológia megalapítója. Az első modern pszichiáter, aki kijelentette, hogy az emberi elme ?természeténél fogva vallásos? és megpróbálta azt mélységeiben megvizsgálni. Az álomanalízis legismertebb úttörője. Tanulmányozta a művészeteket és kijelentette, hogy a művészet alkalmazható a félelem és a szorongás enyhítésére, illetve gyógyítására. Leghíresebb művei: Pszichológia és vallás (1938) Emlékek, álmok, gondolatok (1962). Több mutatása
164
éve
1862 – A Magyar Királyság területén megszületett Lénárd Fülöp (Philipp Lenard) Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Németül teljes nevén: Philipp Eduard Anton (von) Lenard. A bécsi és a budapesti egyetemen fizikát és kémiát hallgatott, majd Heidelbergben és Berlinben matematikát. 1886-ban Heidelbergben doktorált, ez után rövid ideig a budapesti egyetemen dolgozott, majd 1887-től Németországban élt. Katódsugaras kísérleteit 1890-ben, Bonnban kezdte meg, a szabad térbe kivezetett katódsugarak vizsgálatához segédelektródos katódsugárcsövet szerkesztett. Ezért a munkájáért 1896-ban a bécsi egyetemtől Baumgartner-díjat kapott és elnyerte a Royal Society Rumford-díját is. A katódsugarakon kívül a foszforeszencia jelenségének vizsgálatával foglalkozott leginkább. 1901. és 1905. között minden évben jelölték Nobel-díjra, amelyet végül 1905-ben meg is kapott, a fotoelektromos hatásra adott magyarázatáért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (az ő elmélete volt a Rutherford-féle atommodell alapja). 1922. környékén volt Lénárdnál először megfigyelhető, hogy szembeállította a zsidó fizikát a német fizikával, majd későbbi tudományos műveiben is faji alapon tárgyalt bizonyos kérdéseket. A második világháború hajnalán Lénárd a náci Németország hivatalos és sokat ünnepelt tudósává vált, még a röntgensugarakat is róla nevezték el. A náci Németország bukása után Lénárd egy világtól elzárt, Berlin környéki kis faluban élt haláláig. Több mutatása
117
éve
1909 – Megszületett Virginia Apgar amerikai aneszteziológus, aki rengeteg újszülött babát mentett meg.
Rájött, hogy rengeteg újszülöttet nyílvánítanak halva születettnek, holott még éltek, csak azt gondolták hogy az állapotuk ahhoz, hogy életben maradjanak. Az Apgar-tesztet a születés után egy perccel, illetve öt perccel végzik el, a babák állapotát 0-tól 10-ig terjedő skálán értékeli, két pontot kap, ha egész teste rózsaszín, kettő pontot kap a sírásra, kettőt az élénk légzésre, kettőt, ha mind a négy végtagját mozgatja, és kettőt, ha a pulzusszáma 100 fölött van. Hamar világossá vált, hogy a kisbaba, aki az egyperces Apgaron alacsony pontszámot kapott, oxigén és melegítés hatására sokszor kitűnő eredményt érhet el az ötperces Apgar-teszten. Az Apgar-tesztet 1953-ban vezették be, és nemcsak sok-sok baba maradt életben a hatására, hanem számos más változáshoz is vezetett, például az Apgar-tesztek eredményeinek ismeretében szüntették be a fogó használatát szüléskor, és vezették be helyette a császármetszést. Több mutatása
105
éve
1921 – Megszületett Bernard Lown, Nobel béke-díjas litván-amerikai feltaláló, kardiológus, a defibrillátor kifejlesztője.
Lown fedezte fel, hogy a hirtelen szívhalál visszafordítható és túlélhető, a sikeresen újraélesztett ember várható élettartama pedig közel normális lehet. 1961-ben sikerült munkatársaival bebizonyítani, hogy egy adott egyenáramú hullám helyreállítja a normális szívverést úgy, hogy közben nem sérül a szív vagy a vázizom. A "Lown waveform" széles körben ismerté vált, nagy szerepet játszott a szívbetegség kezelésében, a szívkoszorúér betegségben szenvedők túlélésében, és új lehetőségeket nyitott a szívsebészetben. Egyike volt az első orvosoknak, akik kiemelték az étrend és a testmozgás fontosságát a szívbetegség kezelésében, és lidokaint kezdett alkalmazni a ritmuszavarok kezelésére. 1960-ban létrehozta az Orvosok a Társadalmi Felelősségért nevű szervezetet, majd az 1980-as években társalapítója volt az Orvosok a Nukleáris Háború Ellen nevű nemzetközi csoportnak, amelyet 1985-ben Nobel-békedíjjal tüntettek ki tevékenységéért. 1935-ben költözött családjával a Maine állambeli Lewistonba, ahol ma egy híd viseli a nevét. Több mutatása
200
éve
1826 – Meghalt Joseph von Fraunhofer német vegyész, csillagász, fénykutató fizikus.
Optikai műszereket is készített. Legismertebb fölfedezése a Nap színképében található sötét vonalak, a nevét viselő Fraunhofer-féle vonalak rendszere. Több mutatása
94
éve
72
éve
1954 – Meghalt Alan Mathison Turing brit matematikus, a számítástechnika egyik atyja.
Nagy hatással volt az algoritmus és a számítógépes adatfeldolgozás kidolgozására. A II. világháborúban sorsdöntő szerepe volt a német titkos kódok feltörésében. 41 éves korában homoszexualitása miatti üldöztetés következtében - máig tisztázatlan körülmények között -, valószínűleg öngyilkos lett. Több mutatása
71
éve
1955 – Megszületett Tim Berners-Lee informatikus, a világháló (www) kifejlesztője.
Teljes nevén: Sir Timothy John "Tim" Berners-Lee, KBE, (TimBL vagy TBL) A CERN keretében Robert Cailliau-val a Világháló (World Wide Web) pontosabban a HTML, a HTTP és több hasonló protokoll kifejlesztője. A World Wide Web Consortium (W3C) alapítója és igazgatója, azé a cégé, mely a Web további fejlődését irányítja. Az első weblap, amelyet Berners-Lee a CERN munkatársaként készített (és általában is az első) a http://info.cern.ch/ volt. Ez az oldal először 1991. augusztus 6-án került ki, és arról szólt, hogy mi az a Világháló, hogyan használhatóak a böngészők, hogyan lehet webszervert létrehozni, és így tovább. Az első weblap archivált változata A CERN blogja magyarul is 2004. január 3-án Timothy John Berners-Lee a második legmagasabb lovagi rangot kapta meg, és a neve elé a "Sir"-t. Ezt a rangot az "internet globális kiteljesedéséért tett erőfeszítéseiért" érdemelte ki, és csak brit állampolgár kaphatja meg, amit megőrzött annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban él. Több mutatása
110
éve