155
éve
Tudomány kategória
113
éve
1913 – Meghalt báró tolcsvai Korányi Frigyes belgyógyász, egyetemi tanár.
Eredeti nevén: Kornfeld FrigyesA magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja, az MTA levelező tagja.Fiai: (ifj.) báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter (1931-1932) és Korányi Sándor orvosprofesszor.Nevét több közintézmény is viseli, mint például a nagykállói gimnázium, a SOTE Korányi Frigyes Szakkollégiuma, illetve a Korányi Kórház (hivatalos nevén Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet). Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Vámos Tibor, Széchenyi-díjas villamosmérnök, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Az MTA levelező tagjává 1973-ban, rendes tagjává 1979-ben választották.Tizenévesen matematikus-fizikus szeretett volna lenni, de – saját szavai szerint – néhány igazi tehetség megismerése után váltott a matematikai-fizikai hátterűnek ígérkező villamosmérnöki tanulmányokra. 1945 tavaszán iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre, 1949-ben szerzett diplomát.Részt vett az Inotai Hőerőmű és a Dunai Vasmű építésénél, a villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozásával foglalkozott. Kandidátusi értekezését 1958-ban a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta.Érdeklődése hamar az éppen még csak kibontakozó számtástechnika irányába fordult. 1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapítja az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, a mai SZTAKI egyik elődintézményét. Akadémiai doktori disszertációját ugyanebben az évben, az erőművek, és energetikai rendszerek dinamikus viselkedése a számítógépes módszerek hazai alkalmazása témában védte meg. 1974-ben a vezetése alatt, az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével megalakult a mai SZTAKI, melynek 1964-1985 között igazgatója volt, 1986-tól pedig az intézet Tanácsának elnöke, professor emeritusa. Vámos Tibornak sikerült az Intézetből szigetet alkotni, jórészt mentesítve az itt dolgozókat a külvilág negatív hatásaitól. Ismerte a görög klasszikusokat, vagy a modern képzőművészetet és kortárs zenét, értette a társadalomtudományok szempontjait és nyelvét. Rá mindig összekötő láncszemként tekintettek a tudomány és az ipar között. Számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja, publikációinak száma meghaladja a 270-et, több könyvet írt és szerkesztett. Több mutatása
79
éve
1947 – Meghalt Lénárd Fülöp (Philipp Lenard) Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A Magyar Királyság területén született. Németül teljes nevén: Philipp Eduard Anton (von) Lenard. A bécsi és a budapesti egyetemen fizikát és kémiát hallgatott, majd Heidelbergben és Berlinben matematikát. 1886-ban Heidelbergben doktorált, ez után rövid ideig a budapesti egyetemen dolgozott, majd 1887-től Németországban élt. Katódsugaras kísérleteit 1890-ben, Bonnban kezdte meg, a szabad térbe kivezetett katódsugarak vizsgálatához segédelektródos katódsugárcsövet szerkesztett. Ezért a munkájáért 1896-ban a bécsi egyetemtől Baumgartner-díjat kapott és elnyerte a Royal Society Rumford-díját is. A katódsugarakon kívül a foszforeszencia jelenségének vizsgálatával foglalkozott leginkább. 1901. és 1905. között minden évben jelölték Nobel-díjra, amelyet végül 1905-ben meg is kapott, a fotoelektromos hatásra adott magyarázatáért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (az ő elmélete volt a Rutherford-féle atommodell alapja). 1922. környékén volt Lénárdnál először megfigyelhető, hogy szembeállította a zsidó fizikát a német fizikával, majd későbbi tudományos műveiben is faji alapon tárgyalt bizonyos kérdéseket. A második világháború hajnalán Lénárd a náci Németország hivatalos és sokat ünnepelt tudósává vált, még a röntgensugarakat is róla nevezték el. A náci Németország bukása után Lénárd egy világtól elzárt, Berlin környéki kis faluban élt haláláig. Több mutatása
182
éve
1844 – Bécsben megkapta orvosdoktori diplomáját Semmelweis Ignác Fülöp orvos, az "anyák megmentője".
A botanikai doktori értekezésével: Tractatus de Vita Plantarum, címmel, sikerült megvédenie doktori disszertációját.
166
éve
1860 – Megszületett William Einthoven holland fiziológus az elektrokardiográf feltalálója.
Nobel-díjat kapott az elektrokardiográf feltalálásáért.
163
éve
1863 – Aradon megszületett Winkler Lajos kémikus, a magyar analitika nemzetközi hírű képviselője.
Winkler Lajos a budapesti egyetemen tanult gyógyszerészetet, és már doktori disszertációjával híres lett: ebben egy olyan analitikai módszert írt le, amely máig is használatos (Winkler-féle vízben oldott oxigénmeghatározás). Tudományos munkássága szinte kizárólag a klasszikus analitikai kémia módszereinek fejlesztéséről szólt. 1909-től huszonöt éven át volt az I. számú Kémiai Intézet igazgatója. Több száz tudományos közleményt publikált, több könyve külföldön is megjelent. 1964. óta kétévente Winkler Lajos emlékérmet adnak át a gyógyszertudományban kimagasló teljesítményt nyújtó kutatóknak. Több mutatása
227
éve
1799 – Meghalt Csapó József orvos, botanikus, az egyik első magyar nyelvű gyermekgyógyászati szakkönyv írója.
Könyvének címe Kisgyermekek ispitálja, a könyv 1771-ben, Nagykárolyban jelent meg. Más munkái: Új füves és virágos magyar kert, Orvosi Könyvet betegeskedő, szegény sorsú emberek számára.Csapó orvostársának, Weszprémi Istvánnak (1723-1799) már korábban, 1760-ban, Kolozsváron megjelent "A kisded gyermekeknek nevelésekről való rövid oktatás" című, magyar nyelvű gyermekgyógyászati munka. Több mutatása
209
éve
110
éve