Május 21.
Konstantin névnapja

Május 21.

75 éve

★ Kiemelt esemény

1951 – Budapestről kitelepítették a nemeseket, földbirtokosokat. Házaikat a párt munkatársai kapták meg.

Belügyminisztérium közleménye szerint Budapestről kitelepítették a nemkívánatos elemeket. A nemesek mellett kitelepítették az azelőtti korszak nevesebb tisztségviselőit, szembetűnően lelkes híveit és azok családjait. A mintegy 923 kitelepített család lakásait a párt- és államapparátus munkatársai kapták meg. Több mutatása

Teljes esemény 2

Történelem Magyar

34 éve

1992 – A Magyar Honvédelem napja

Az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként a honvédsereg háromhetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik a Magyar Honvédelem Napját. 1951-ben a Minisztertanács határozatot hozott a ?Néphadsereg napjá?-nak bevezetéséről, illetve megünnepléséről szeptember 29-én, a pákozdi győzelem emlékére. Később a Magyar Honvédség Napja volt az ünnep neve. 1992-ben az önálló Horvátország érzékenységére való tekintettel ezt az ünnepet a magyar kormány május 21-re, Buda 1849-es visszavívásának évfordulójára helyezte át és a Magyar Honvédelem Napjának nevezték el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Ünnep Magyar

555 éve

1471 – Megszületett Albrecht Dürer, német festő, grafikus.

Legismertebb művei az Apokalipszis négy lovasa című fametszete és a Négy apostol című alkotása, mely a müncheni Alte Pinakothek tulajdona.Albrecht Dürer édesapja Magyarországról, a Gyula melletti Ajtós-ról származott, és 1455 márciusában érkezett Németországba, Nürnbergbe. Ajtós község németesített nevét (Türer) nemesi előnévként használta a család.Idősebb Albrecht Dürer ötvösmesterként dolgozott és rézmetszeteket készített, mesterségét később a fia is kitanulta. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Magyar

163 éve

1863 – Aradon megszületett Winkler Lajos kémikus, a magyar analitika nemzetközi hírű képviselője.

Winkler Lajos a budapesti egyetemen tanult gyógyszerészetet, és már doktori disszertációjával híres lett: ebben egy olyan analitikai módszert írt le, amely máig is használatos (Winkler-féle vízben oldott oxigénmeghatározás). Tudományos munkássága szinte kizárólag a klasszikus analitikai kémia módszereinek fejlesztéséről szólt. 1909-től huszonöt éven át volt az I. számú Kémiai Intézet igazgatója. Több száz tudományos közleményt publikált, több könyve külföldön is megjelent. 1964. óta kétévente Winkler Lajos emlékérmet adnak át a gyógyszertudományban kimagasló teljesítményt nyújtó kutatóknak. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Irodalom Alkotás Magyar

124 éve

1902 – Megszületett Breuer Marcell Lajos világhírű magyar építész, a Bauhaus mestere, a csővázas szék alkotója.

A funkcionalista építészet egyik legnagyobb hatású mestere, praktikus használati tárgyai napjainkban is közkedveltek. Walter Gropius tanítványa és későbbi munkatársa. A biciklikormány mintájára 1925-ben megalkotta a csővázas széket, melynek első változata Wassily-szék néven lett ismert. Leghíresebb bútordarabjának, a csővázas széknek prototipusát a Bauhaus tanárának, Vaszilij Kandinszkijnak, a XX. századi absztrakt festészet atyjának iskolai lakásába készítette. A festőnek annyira megtetszett az ötletes és tetszetős találmány, hogy ő volt a szék első vásárlója. Innen származik a bútordarab elnevezése.Ő tervezte az UNESCO párizsi székházát, a minnessotai Collegeville Sain John apátságot és Franciaországban az IBM kutatóközpontját is. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Magyar

121 éve

1905 – Megszületett Egri István színész, színházi és rádiós rendező, főiskolai tanár, író, publicista, érdemes és kiváló művész.

Született: Klein István. Megélhetési gondok miatt nagyszülei nevelték. Egerben járt iskolába, innen lett a művészneve Egri. Fiatalon az izgalomtól dadogni kezdett, saját magát kezelte légzőgyakorlatokkal és lassú olvasással. Mestere, Ódry Árpád a szakmán kívül arra is tanította, hogy az idegrendszert próbáló pályát csak tisztes polgári háttérrel lehet sikeresen művelni. Sikeres színész volt, amikor a zsidótörvények miatt eltiltották a munkától, ekkor publikálni kezdett és színészeket készített fel szerepekre, majd előbb munkaszolgálatra, később Auswitzba vitték, ahonnan nagyon rossz egészségi állapotban, de visszatért.A színházakat államosították, gyakran változott a munkája, több színház vezetője is volt: Pesti színház, Belvárosi színház, a Vígből Néphadsereg színházának átnevezett színház, Petőfi Színház. Határozott személyisége miatt nem könnyen fért össze más vezetőkkel, valamint a politikai háttér szándékai is szerepet játszottak életében. Ahol megfordult, ott erős társulatot formált és jó előadásokat állított színpadra. Később a József Attila színház és a Madách Színház, majd a Nemzeti Színház tagja lett. Emlékezetes rendezése a Bolond lány Domján Edittel a főszerepben.Nyugdíjasként a Madách Színházban játszott és a Zeneakadémián tanította az énekeseke színpadi szereplésre. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom Magyar Színház

99 éve

1927 – Charles Lindbergh amerikai repülős egyhuzamban átrepülte az Atlanti-óceánt.

Harminchárom óra és huszonkilenc perc alatt.A "Flying Fool" (Repülő őrült), ahogyan a sajtóban nevezték, az 5776 kilométeres utat egymotoros sportrepülőgépével egyedül, magányosan tette meg.Vállalkozása nem volt kis dolog, hiszen rádiós navigáció akkoriban nem létezett. A pilótafülkében csak 12 műszer állt rendelkezésére, a tájékozódásban csupán térképre és iránytűre volt utalva.Lindbergh számára a problémát a közel 34 órás utazás fáradsága jelentette, valamint - ahogy később elmesélte - az aggodalom amiatt, hogy elfelejtette megszerezni a francia vízumot. A szerencsés megérkezés hírére a párizsi Le Bourget repülőtéren összesereglett tömegben persze senki sem kérte tőle számon az útiokmányokat. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Technika

99 éve

1927 – Megszületett Zwack Péter nagyvállalkozó, diplomata (Unicum).

Az Unicum híres gyomorkeserű titkos receptjének egyik birtokosa. Családja 1840-ben alapított Unicum likőrgyárát a gyár második világháború utáni újjáépítése után államosították. 1989-ben Zwack hazatérése után megalapította a Zwack Unicum Bp. Kft-t, később Rt-t. 1990-ben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány első elnöke. 2001. végétől az SzDSz ügyvivője volt. 86 éves korában, Olaszországban halt meg, 2012-ben.Budapest díszpolgára volt, közterületet is neveztek el róla. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

93 éve

1933 – Megszületett Maurice André francia komolyzenei trombitaművész.

Édesapja bányász és amatőr zenész volt, trombitán játszott. A párizsi Conservatoir-ban Raymond Sabarich növendéke lett. 1953-tól egyszerre két professzionális együttes, a Lamoureux Concert Association Orchestra és a Radio France Philharmonic Orchestra tagjaként játszott, 1963-ban az Opéra Comique-nál kapott állást és megkezdte szólókarrierjét is. A trombitarepertoár szűk volta miatt oboa, hegedű és más hangszeres átiratokat is játszani kezdett. 2003-ra felvételeinek száma meghaladta a 300-at. Főleg a barokk mesterek, Bach, Telemann, Torelli és Albinoni műveire koncentrál. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene

86 éve

1940 – Megszületett Pécsi Ildikó, Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, rendező (Indul a bakterház).

Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Férje Szűcs Lajos magyar olimpiai bajnok labdarúgó volt. A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdői emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetők; Eszpresszóban Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Nő Magyar Színház

59 éve

1967 – Meghalt Lakatos Géza, aki 1944-ben Magyarország háborúból való kilépésének készítette elő.

Az ausztráliai Adelaide-ben 77 éves korában halt meg. 1910-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát, hadnaggyá avatták, majd a budapesti I. honvéd gyalogezrednél és a linzi gyalogezrednél szolgált. 1914-ben felvették a bécsi Hadiiskolába, amely az I. világháború kitörése után megszűnt. Az orosz frontra került, majd 1915. decemberétől 1916. novemberig a közös osztrák-magyar hadsereg egyik dandárjának vezérkari tisztje lett. 1917-18-ban az olasz fronton, a Tanácsköztársaság idején, 1919. májusában a Vörös Hadsereg gödöllői főparancsnokságán teljesített szolgálatot, végül beállt Horthy Miklós "nemzeti hadseregé"-be. 1921-től, a Hadiakadémia elvégzése után, harcászatot és hadseregszervezést tanított a Ludovika Akadémián, 1923-tól a Vezérkari Főnökség hírszerző és felderítő osztályán dolgozott. 1925-ben vitézzé avatták, 1928-ban a prágai követség katonai attaséja lett. 1934-től ezredparancsnok, 1935-től vezérkari főnök volt, 1939-ben tábornokká léptették elő, 1941-ben altábornagyi, 1943-ban vezérezredesi kinevezést kapott. Horthy Miklós kormányzó a honvédség főparancsnokává akarta kinevezni, de végül ezt a tisztséget nem hozták létre. A nácibarát Sztójay-kormány menesztésekor, 1944. 08. 29-én Horthy miniszterelnökké nevezte ki, és titokban megbízta a háborúból való kilépés és a fegyverszünet előkészítésével. Leváltották a zsidók deportálásáért felelős államtitkárokat, eltávolították a szélsőjobboldali politikusokat. Kormányában nyíltan német ügynök politikusok is voltak, akik tudtak mindent a kiugrási tervezgetéssel kapcsolatban. Október elején a németek közölték, hogy Hitler Szálasit szánja Magyarország következő miniszterelnökének. Az október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után Lakatos Géza is a németek fogságába esett. 1945. 01. 02-án letartóztatták és a sopronkőhidai börtönbe zárták, ahonnan január 28-án szabadon engedték, de Sopronba internálták. A szovjet csapatok bevonulása után, 1945. áprilisában Kiskőrösre vitték és folyamatos kihallgatásoknak vetették alá. 1946. januárjában helyezték szabadlábra, számos népbírósági perben hallgatták ki tanúként. 1949-ben teljesen megvonták a nyugdíját, elvették a földreform után megmaradt birtokát is, így visszaköltözött Budapestre, ahol könyvillusztrálásból és selyemkendőfestésből tartotta fenn családját. A magyar hatóságok engedélyével 1965-ben az 1957. óta Ausztráliában élő lányához utazott, és ott is halt meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

26 éve

2000 – Meghalt Sir John Gielgud, Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas angol színész, rendező (Arthur, Elefántember).

Teljes nevén: Arthur John Gielgud. Ismertebb filmjeiből: A harmadik birodalom belsejében, A kaméliás hölgy, A sivatag oroszlánja, A Strauss dinasztia, Aranybánya, Arthur, Arthur 2 - Jégbe hűtve, Caligula, Egy hölgy arcképe, Elefántember, Falstaff, Felhők közül a nap, Forrongó világ, Gulliver utazásai, Gyilkosság az Orient Expresszen, Gyilkosság rendeletre, Hamlet, II. Richárd, III. Richard, Marco Polo, Merlin, Nyomorultak, Prospero könyvei, Ragyogj!, Románc az Orient expresszen, Rómeó és Júlia Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média

25 éve

2001 – A kulturális fejlődés és sokszínűség napja

Az UNESCO 2001-ben felhívást intézett a tagállamokhoz és a civil szervezetekhez, hogy lehetőleg minél többek bevonásával és közreműködésével legyen ünnep A KULTURÁLIS FEJLŐDÉS ÉS SOKSZÍNŰSÉG NAPJA. Ez a nap alkalom arra, hogy jobban megértsük a kulturális sokszínűségben rejlő értékeket, és ebből adódóan könnyebben tudjanak együtt élni a különböző kultúrák. Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep

227 éve

1799 – Meghalt Csapó József orvos, botanikus, az egyik első magyar nyelvű gyermekgyógyászati szakkönyv írója.

Könyvének címe Kisgyermekek ispitálja, a könyv 1771-ben, Nagykárolyban jelent meg. Más munkái: Új füves és virágos magyar kert, Orvosi Könyvet betegeskedő, szegény sorsú emberek számára.Csapó orvostársának, Weszprémi Istvánnak (1723-1799) már korábban, 1760-ban, Kolozsváron megjelent "A kisded gyermekeknek nevelésekről való rövid oktatás" című, magyar nyelvű gyermekgyógyászati munka. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Irodalom Magyar

110 éve

1916 – Meghalt Görgei Artúr honvédtábornok és vegyész.

1848-ig neve Görgey, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey. Az 1848-49-es szabadságharc egyik tábornoka, a Szemere-kormány hadügyminisztere, a világosi fegyverletétel kezdeményezője és végrehajtója. Történelmi tettei azóta is vita tárgyát képezik. Mint vegyész sem merült el az ismeretlenség homályában, ő fedezte fel a laurinsavat. Több mutatása

Teljes esemény 2

Meghalt Történelem Tudomány Magyar

105 éve

1921 – Megszületett Andrej Dmitrijevics Szaharov szovjet polgárjogi harcos és fizikus.

Moszkvában született. 1970-ben emberjogi bizottságot alapított a Szovjetunióban, memorandumot írt a békés egymás mellett élésről és a szellemi szabadságról. 1975-ben Nobel-békedíjat kapott. 1979. decemberében az afganisztáni szovjet intervenció ellen is tiltakozott. 1980. 01. 22-én a nyílt utcán letartóztatták és a külföldiek elől elzárt Gorkijba száműzték, ahonnan 1986. 12. 19-én térhetett vissza a nagy nemzetközi nyomás hatására. Szaharov kritikusa és egyben szellemi támogatója volt Mihail Gorbacsovnak. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem

94 éve

1932 – Meghalt Endresz György, az első magyar aki átrepülte az Atlanti-óceánt.

Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépükkel első magyarként (a világon tizenötödikként) átrepülték az Atlanti-óceánt. 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább kontinens fölött. 1930 elején Lord Rothermere angol sajtómágnás 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába. Egy Lockheed-Sirius repülőgépet vettek: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A Justice For Hungary nevet Rothermere javasolta. Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra. A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. (Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra.) A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük. A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és előléptette. A pompás fogadtatásba azonban felhangok vegyültek, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetés igyekezett politikai célokra is felhasználni. Endresz egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. A Déli Pályaudvar előtti teret Endreszről nevezték el, ezt 1945 után "irredenta áthallások" miatt átkeresztelték. A pilóták bravúros teljesítményéről ezután nem sok szó esett, csak 1991-ben emlékezhettek meg újra róla. 2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Technika Magyar

91 éve

1935 – Meghalt Jendrassik Alfréd építész, aki főleg közegészségügyi építkezésekkel foglalkozott.

Jendrassik Alfréd (Pest, 1866.07.01. – Budapest, 1935.05.21.) a magyarországi modern kórházépítési alapelvek kidolgozója és alkalmazója. Oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte 1891-ben. 1893-ban állami szolgálatba lépett, előbb a kereskedelemügyi minisztériumban, majd 1903-tól a belügyminisztériumban működött, ahol főleg közegészségügyi építkezésekkel foglalkozott. 1911-ben megnyerte a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorülése alkalmából a modern kórházépítés alapelveinek megírására kitűzött pályázatot. Művei között több budapesti és vidéki bérház, villa és templom is szerepel. Legismertebb alkotása a Mátrai Állami Szanatórium. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás Magyar

52 éve

1974 – Meghalt Kronberger Lili négyszeres műkorcsolyázó világbajnok, az első magyar világbajnok.

A morvaországi Troppau-ban (mai neve Opava, Ausztria), a harmadik női világbajnokságon aranyérmet nyert, megszerezve ezzel a magyar sporttörténet első világbajnoki címét. Kodály ösztönzésére bevezette a gyakorlatok zenére történő bemutatását. Kodály - aki maga is kitűnően korcsolyázott - Kronberger Lili számára átírta a "Háry János" daljáték intermezzójának egy részét klarinétszólóra. Akkoriban ugyanis délutánonként katonazenekar játszott a jégpályákon, a délelőtti edzéseken viszont klarinét szolgáltatta a muzsikát. A műkorcsolyázónő Kodály ötlete nyomán vezette be a gyakorlatok zenére történő bemutatását 1911-ben, Bécsben. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Nő Sport Magyar

20 éve

2006 – Meghalt Szabadváry Ferenc, Széchenyi-díjas vegyészmérnök, tudománytörténész, az MTA rendes tagja, az Országos Műszaki Múzeum vezetője.

A kémia történetével foglalkozó írásai jelentősek, de írt tanulmányt a magyar barokk kor iskolarendszeréről és tudományáról is. A kémia területén minden ágazatban (analitikai kémia, szervetlen kémia, általános és fizikai kémia, szerves kémia, mezőgazdasági kémia, kémiai technológia) kutatásokat folytatott.Több mint 800 kémiai személy életrajzát dolgozta fel. 1996-ban a FECS (Federation of European Chemical Societies) Szövetségben kifejtett szolgálatáért FECS-kitüntetést kapott. 1983-tól 20 éven keresztül az Országos Műszaki Múzeum vezetője volt, tevékenysége alatt a múzeum gyűjteménye megnégyszereződött. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Magyar

13 éve

2013 – Meghalt Erőss Zsolt székely hegymászó, az első magyar aki járt a Föld legmagasabb hegycsúcsán.

Első magyar állampolgárként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója, tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült. 2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval létrehozta a Magyar Himalája expedíciók sorozatot. 2013. május 21-én egy újabb csúcs megmászása után a visszaúton eltűnt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Katasztrófa Sport Magyar