Ma Marcell névnapja van

Tudomány kategória

483 éve

1543 – Nikolaus Kopernikusz lengyel csillagász megjelentette könyvét, mely szerint a Nap körül keringenek a bolygók.

Halála előtt nem sokkal jelentette meg fő művét az égitestek mozgásáról. Elvetette Ptolemaios geocentrikus világképét. Kopernikusz új világképe szerint a Nap a bolygórendszer középpontja. Nikolaus Kopernikusz "De revolutionibus orbium coelestinium" című könyvét, amelyben kijelentette, hogy a Nap a világegyetem középpontja III. Pál pápának ajánlotta. Ezzel kerülte el az egyházi üldöztetést, mivel a világról és az embernek a világmindenségben elfoglalt helyéről addig elfogadott hittételekkel fordult szembe. Kopernikusz 1507. óta tanulmányozta a bolygók mozgását, felismerte, hogy Ptolemaios tanítása - mely szerint a Föld a világegyetem központja - hosszú távon nem helytálló. A görög asztronómus, Arisztarkhosz (i.e. 310-230) megfigyeléseit vette alapul, aki arra a következtetésre jutott, hogy nem a Nap kering a Föld körül, hanem a saját tengelye körül forgó Föld a Nap körül. Kopernikusz a Föld saját tengelye körüli mozgását az álló csillagú égbolt forgásából vezette le, így sikerült kiszámítania a bolygók pályáját, amelyet kör alakúnak képzelt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1543. 05. 17. Történelem Tudomány Irodalom Alkotás Technika

71 éve

1955 – Szilárd Leó és Fermi megkapta az atomreaktor szabadalmi elismerését.

A szabadalmat az amerikai kormány jelképes egy dollárért megvásárolta. Szilárd Leó 1919-ben emigrált, majd a berlini Műegyetemen kezdett atomfizikával és thermodinamikával foglalkozni. Németországban több szabadalmat is beadott, ezek közül a legjelentősebb az Einsteinnel közös találmány: egy hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyú; az atomreaktorok hűtőrendszerében ma is ezen az elven működő szivattyúkat használnak. Hitler hatalomra jutásakor Szilárd Angliába költözött, ahol az atomenergia gyakorlati felhasználhatóságát kezdte kutatni. Amerikában kezdték el vezetésével az atommáglya építését, és mikor világossá vált, hogy az atomfegyverek működőképesek, az amerikai elnöknél határozottan ellenezte az emberek elleni bevetést, de sajnos nem sikerült megakadályozni, hogy Japánra ledobják az atombombát. A háború után biológiai, valamint biofizikai témákkal kezdett foglalkozni, a molekuláris biológia egyik megalapozójának is tekintik; sugárkezeléssel saját magát is sikeresen kigyógyította daganatos betegségéből. Szerteágazó zsenialitása ellenére ő sem értett mindenhez: autót vezetni például nem tudott. Halála után a Holdon krátert neveztek el róla. Több mutatása

Teljes esemény 0

1955. 05. 17. Érdekes Tudomány Technika Magyar

64 éve

1962 – Megszületett Krausz Ferenc, Németországban élő és kutató Nobel-díjas fizikus, az "elektronok lesifotósa".

Móron született, rendelkezik osztrák állampolgársággal is. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, az MTA külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. 2023-ban Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az általa kifejlesztett "attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért, melyek lehetővé teszik az elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozását". Több mutatása

Teljes esemény 0

1962. 05. 17. Született Tudomány Magyar

56 éve

1970 – Thor Heyerdahl norvég utazó vitorlás nádcsónakkal indult az óceán átszelésére.

Ezzel az expedícióval azt szerette volna bizonyítani, hogy az ókorban is volt lehetősége az embereknek az óceán átszelésére. Hét társával kelt útra, egy vitorlás nádcsónakon. 1 évvel korábban már megpróbálkoztak a terv teljesítésével, de a csónak az út feléig sem bírta, így idő előtt fel kellett adniuk a próbálkozást. Az első csónakot - a neve Ré - a Nílus partján termő papiruszsásból készítették a Csád-tó mellet élő afrikai halászok, akik mind a mai napig ilyen csónakokat használnak a halászatok során. A második csónakot - a neve Ré-II. - már az andoki indiánok készítették a Titikaka-tó partján, de szintén papiruszsásból. Marokkóból Szafi kikötőjéből indultak. Az út 6100 kilométer volt, 57 napig tartott és 1970. 07. 12.-én szerencsésen megérkeztek Barbados szigetére. Az út során a résztvevők hivatalosan is dokumentálták a tengeri szennyezés mértékét, amit az ENSZ megbízásából mintákkal támasztottak alá. Több mutatása

Teljes esemény 0

1970. 05. 17. Érdekes Tudomány

209 éve

1817 – Megszületett Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.

Nagylétán született. Irinyi János a bécsi Politechnikumban tanult kémiát, ahol egyik professzorának kísérlete kapcsán jutott eszébe a hangtalan gyufa megoldása. A megvalósításig több év telt el, de 1836-ban végül szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Ebben az volt az újítás, hogy a gyufafejen a foszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte. Találmányát egy gyufagyárosnak adta el, így szerzett pénzéből pedig Berlinbe ment tanulni a Mezőgazdasági Főiskolára. Hazatérte után megalapította az Első Pesti Gyújtófák Gyárát. A szabadságharc idején Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, mint elismert kémiai szakembert. A szabadságharc bukása után Irinyi börtönbe került, és szabadulását követően többet nem is foglalkozott politikával. Kémiai tárgyú cikkeket és tankönyveket írt, fontos szerepe volt a magyar kémiai szaknyelv megalkotásában. Öccse Irinyi József hírlapíró, politikus. Több mutatása

Teljes esemény 0

1817. 05. 18. Született Tudomány Alkotás Magyar

204 éve

1822 – Megszületett id. Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár, gyermekklinika alapító.

Megalapította a mai SOTE 1-es számú gyermekklinikáját, amelyet akkor még Stefánia Gyermekkórháznak hívtak. Tanulmányokat írt a gyermeksebészet tárgyköréből, valamint a vörhenyről és a kanyaróról. Részt vett az egészségügyi reformok kidolgozásában, illetve az orvosi közélet más területein.A Boch János (Jónás) néven született Bókai (Bókay) Pesten és Bécsben végezte orvosi tanulmányait, 1847-ben szerzett diplomát Pesten. Nevét a szabadságharc kitörésekor, Jókai Mór ösztönzésére magyarosította. Az egyetem befejezése után a Schöpf-Merei Ágost által alapított első gyermekkórházban lett segédorvos, amelynek 1852-től igazgató főorvosa lett. Bókait tekintették a hazai gyermekorvostani iskola megteremtőjének, 1873-tól gyermekorvostant tanított az egyetemen, az oktatást a bábákra is kiterjesztette. Ingyenes rendeléseket tartott, helyiséget nyitott az orvostanhallgatók egyesületének, és az egykor kezdetleges szegénykórház hamarosan európai szinvonalúvá fejlődött, majd Stefánia néven 1883 szeptemberében új helyre költözött. Halála után fia, ifj. Bókai János ugyanitt folytatta apja munkásságát. Több mutatása

Teljes esemény 0

1822. 05. 18. Született Tudomány Magyar

129 éve

1897 – Megszületett Benedikt Ottó villamosmérnök, a róla elnevezett motor mechanizmusának kidolgozója.

Benedikt szervezte meg az MTA Automatizálási Kutatóintézetét. Ő dolgozta a Benedikt-motor működését, amely egy ötven periódusú, önműködően kompenzáló, egyfázisú kommutátoros motor, amelynek továbbfejlesztett változatát a vasúti vontatásban, a daru- és szerszámgépek meghajtására használtak. Több mutatása

Teljes esemény 0

1897. 05. 18. Született Tudomány Alkotás