Ma Marcell névnapja van

Tudomány kategória

223 éve

1803 – Megszületett Justus von Liebig gróf német vegyész, kémikus és akadémikus (húskivonat, sütőpor).

Darmstadtban született. Arra törekedett, hogy kémiai ismereteit a gyakorlatba is átültesse a gyógyszerészet, a mezőgazdaság és a táplálkozás területén. Tőle származik a megállapítás: "A szappanfogyasztás a népek jólétének és kultúrájának a mértéke". Liebig felfedezte - többek között - a chlorált és a kloroformot. Foglalkozott az ásványi trágyázás javításával, valamint húskivonat és sütőpor előállításával is. Több mutatása

Teljes esemény 0

1803. 05. 12. Született Tudomány Technika

118 éve

1908 – Megszületett Káldor Miklós magyar származású angol közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Lord Nicholas Kaldor Lord Kaldor az Amerikai Egyesült Államokban, majd Angliában folytatta kutató és oktató munkáját. Az ötvenes években vált ismertté a nyereség - és jövedelemadózási elméletek kidolgozása révén. Abban az időben több országban (Ceylon, Chile, India, Ghána, Venezuela) volt gardasági, pénzügyi tanácsadó. 1964-1968. és 1974-1976. között a brit pénzügyminiszter különleges tanácsadójaként dolgozott. 1974-ben bárói rangot kapott a királynőtől. A Cambridge-i egyetem professzoraként végzett oktatói munkát, a keynesi közgazdasági gondolkodás követője volt. Fontos eredményeket ért el az adózás, a jövedelem és a fogyasztás, a növekedés, a technikai fejlődés és jóléti közgazdaságtan elméletében. 1979-ben az MTA tiszteletbeli tagja lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

1908. 05. 12. Született Tudomány Magyar

212 éve

1814 – Megszületett Rónay Jácint pap, Kossuth gyermekeinek tanítója, a darwinizmus magyarországi megismertetője.

Rónay János Jácint, Benedek-rendi tanár, író, természettudós az 1849-es magyar szabadságharcban tábori lelkészként vett részt, ezért utána bujdosni kényszerült, majd Londonba emigrált. Ott tartózkodása idején Kossuth Lajos gyermekeinek tanítója volt, és megismerkedett az evolúciós elméletet kidolgozó Charles Darwin tanaival. Ő volt a darwinizmus első és legismertebb magyarországi terjesztője. 1862-től a magyar újságoknak írt közleményekben, majd az 1864-ben Pesten megjelent 'Fajkeletkezés. Az embernek helye a természetben és régisége' című könyvében ismertette a darwinizmust.Európai viszonylatban is az elsők közé tartozott, aki Darwin tanait terjesztette. Több mutatása

Teljes esemény 0

1814. 05. 13. Született Tudomány Magyar

128 éve

1898 – Budapesten megszületett Jendrassik György gépészmérnök, feltaláló, a magyar gázturbina fejlesztője.

Jendrassik György a charlottenburgi és a budapesti műegyetemen végezte tanulmányait, majd a Ganznál kezdett dolgozni. Itt született meg első találmánya, a gyors járatú, négyütemű, sűrítő nélküli Diesel-motor, amelyekkel elindult a hazai vasutak és a Duna-tengerhajózás dieselesítése. Másik jelentős eredménye a világ első kis, 100 lóerős gázturbinája. Gázturbináinak gyártására megalapította a Találmány Kifejlesztő és Értékesítő KFT-t. Magyarországon és mintegy 20 külföldi országban közel nyolcvan szabadalmat jegyeztetett be motor- és gázturbinákra vonatkozóan. Több mutatása

Teljes esemény 0

1898. 05. 13. Született Tudomány Technika Magyar

135 éve

1891 – Meghalt A. E. Becquerel francia fizikus, aki apjával közösen dolgozta ki a mai napelemek működésének alapját.

Teljes nevén: Alexandre Edmond Becquerel. Antoine César Becquerel fizikus fia, a fizikai Nobel-díjas Henri Becquerel apja, Jean Becquerel fizikus nagyapja.A fotoelektromos Becquerel-jelenséget A.E. Becquerelről és apjáról nevezték el. Lényege, hogy az elektrolit oldattal érintkező fémelektród potenciálja fény hatására megváltozik. 1839-ben készítették el a világ első fotovoltaikus kísérletét, amikor ezüst-kloridot vagy ezüst-bromidot használtak a platinaelektródák bevonására; az elektródák megvilágítása után feszültség és áram keletkezett. Napjainkban ez a napelemek működésének alapja. Az első működő napelem elkészültére több mint 100 évet kellett várni, 1941-ben épült meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1891. 05. 13. Meghalt Tudomány Technika

96 éve

1930 – Meghalt Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, zoológus és diplomata, az első ember aki közel jutott az Északi-sarkhoz.

Az Oslo melletti Lysakerben halt meg. 1892-ben indított expedíciója során elsőként jutott a legközelebb az Északi-sarkhoz. Az északi szélesség 86, 14'-éig sodródott el "Fram" nevű hajójával. Az expedícióról olyan földrajzi, oceanográfiai és meteorológiai ismeretekkel tért vissza, amelyek az Északi-sark további kutatásához elengedhetetlen fontosságúak lettek. Expedíciója során végzett mélységmérései tették először kétségtelenné, hogy az Északi-sarkon nincs kontinens. 1921-től 1923-ig Népszövetségi főbiztosként Szovjet-Oroszország részére szervezett segélyakciókat, amelyért 1922-ben Nobel-békedíjat kapott. Megteremtette a nemzetközileg elismert "Nansen-útlevelet", amelyet orosz, örmény, szír, török és Saar-vidéki állampolgárság nélküli menekültek kaptak meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1930. 05. 13. Meghalt Érdekes Tudomány

137 éve

1889 – Megszületett Zechmeister László vegyész (kromatográfia).

Győrben született. Zechmeister László a zürichi Műszaki Egyetemen szerzett 1911-ben vegyészmérnöki oklevelet, ugyanitt 1913-ban műszaki doktori címet nyert. Akkoriban többek közt cellulózvizsgálattal és növényi festékanyagok kutatásával foglalkozott. Hadifogságba került az I.Világháborúban, majd hazatérte után több egyetemen is dolgozott, részt vett izotópkutatási kísérletekben, és Cholnoky Lászlóval együtt kromatográfiával és karotinoidokkal kapcsolatos kutatásokat végeztek. 1941-től az amerikai Pasadenaban volt professzor a California Institute of Technology szerves kémiai tanszékén, itt elsősorban a sztereo-izomerek tanulmányozásával foglalkozott. Nem sokkal halála előtt a POTE díszdoktori címet adományozott neki. Több mutatása

Teljes esemény 0

1889. 05. 14. Született Tudomány

129 éve

1897 – 18 évvel doktorálása után orvosdoktorrá avatták szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt.

A magyarországi törvények 1895-ben királyi rendelettel történő megváltoztatása következtében – nők is folytathatnak egyetemi tanulmányokat Magyarországon – elfogadták Zürichben szerzett orvosi diplomáját. 1896. február 10.-én, kérvényezte másodszorra és ez 1897. május 14.-én meg is történt.Hugonnay Vilma grófi család ötödik gyermekeként született. Két házasságából két gyermeke született. Mivel 1869-től kezdve a zürichi egyetemen már nők is tanulhattak, 1872-ben - családja beleegyezésével - beiratkozott, és 1879-ben orvosi diplomát szerzett. 1880-ban hazatért, de diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, így sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. Szülésznői munkája mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. 1897-ben végül Magyarországon is orvosdoktorrá avatták, és ezt követően oktatással foglalkozott. Az 1907-ben megjelent, elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó, "A nő mint háziorvos" című könyvét sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Az Országos Nőképző Egyesületben tevékenykedett, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért. Több mutatása

Teljes esemény 0

1897. 05. 14. Érdekes Tudomány Magyar