91
éve
Tudomány kategória
204
éve
1822 – Meghalt Katona Mihály református lelkész, földrajztudós Búcson.
Saját korában a legszínvonalasabb és legtartalmasabb magyar természeti földrajzi munka szerzője.
149
éve
1877 – Meghalt Entz Ferenc Miklós Lajos orvos, szőlész és kertész, az MTA levelező tagja, aki a magyar borászat tudományos hátterét teremtette meg.
Fia idősb. Entz Géza biológus, zoológus, egyetemi tanár és unokája ifj. Entz Géza zoológus, egyetemi tanár.
126
éve
1900 – Megszületett Cecilia Payne amerikai csillagásznő, aki felfedezte, hogy a Nap tömegének nagyrésze hidrogén.
Teljes nevén Cecilia Helena Payne, asszonynevén Cecilia Helena Payne-Gaposhkin. Még egyetemi évei alatt a Királyi Csillagászati Társaság tagjává választották, de Cambridge-ben egészen 1948-ig érvényben volt az a rendelkezés, hogy nők ugyan járhatnak az egyetemre, de diplomát nem kaphatnak. Nem törődve azzal, hogy nincs diplomája, ösztöndíjat kapott a Harvard Egyetem Radcliffe College-ába PhD dolgozatának elkészítésére. Alig két év kellett a dolgozat elkészítéséhez és megvédéséhez, ezzel ő lett az első nő, aki a Radcliffe College-ban valaha doktori fokozatot szerzett (egyúttal az övé volt az első olyan PhD-fokozat, amelyet a Harvard College Obszervatóriumban végzett munkára adtak). Ebben a dolgozatában mutatta be első igazán nagy és átütő tudományos eredményét: spektroszkópiai módszerrel kimutatta, hogy a Nap tömegének döntő többsége hidrogén. Több mutatása
68
éve
1958 – Megszületett dr. Ellen Lauri Ochoa amerikai űrhajós és feltaláló, az első latin-amerikai nő aki dolgozott az űrben.
Több, az űrrepülőgépen használható optikai rendszert (ellenőrzési, tárgyfelismerő, zajszűrő) szabadalmaztatott 1987-ben. Tudományos munkája során 35 mérnök munkáját irányította. Ellen az első latin-amerikai veterán űrhajós, aki négyszer teljesített űrszolgálatot minden alkalommal küldetésfelelősként. (Kétszer a Discovery, kétszer pedig az Atlantis űrhajó fedélzetén). Négy űrszolgálata alatt összesen 40 napot, 19 órát és 37 percet (979 óra) töltött a világűrben. Optikai elemzőjét használják a robotok által irányított iparágak több területén is. Ezt tökéletesítve, összesen három szabadalmát fogadták el, a legutóbbit 1990-ben. Több mutatása
377
éve
1649 – Megszületett Désen Pápai Páriz Ferenc orvosdoktor, az első magyar nyelvű orvosi könyvek összeállítója.
Pápai Páriz Erdélyben és Lipcsében folytatott orvosi tanulmányokat, majd a svájci Bázelben 1674-ben kapott orvosi diplomát. Orvosi területen hatalmas tudással rendelkezett, emellett egyéb tudományos, valamint irodalmi és művelődéspolitikai témákban is komoly szaktekintélynek számított. 1680-ban a nagyenyedi kollégium rektora lett, ebben a pozíciójában megújította a teljes hazai értelmiségi- és tudósképzést. Első orvosi könyvét, az 1690-ben megjelent "A test békessége" című művét a köznépnek szánta, ebben fellelhető volt minden akkoriban ismert betegség összes tünete és lehetséges gyógymódja. Ez a munkája a következő 85 év során tizenegy kiadást ért meg. Orvosi munkáin túl írt történelmi-vallási és béke-központú, filozofikus műveket is. Úttörő szerepe volt a címertani munkák közzétételében, és az ő nevéhez fűződik többek közt az 1708-ban megjelent latin-magyar, valamint magyar-latin-német szótár is. Pápai Páriz az akkori átlaghoz képest hosszú életű volt, 67 éves korában hunyt el Nagyenyeden. Több mutatása
145
éve
1881 – Budapesten megszületett Kármán Tódor amerikai gépészmérnök, a szuperszónikus repülés atyja, a PKZ helikopter feltalálója.
Kármán Tódor munkatársaival, Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmosan közösen dolgozott a megfigyelésre alkalmas, egyhelyben lebegő helikopter kifejlesztésén, ezért az, a három feltaláló vezetéknevének kezdőbetűje alapján PKZ-helikopter néven vált ismertté.Gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek. A szuperszonikus légi közlekedés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek.Magyarországon született. A nagy matematikai tehetséggel is megáldott Kármán Tódor a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd ugyanitt tanársegéd lett Bánki Donát melett. Később a Ganz-gyárban, és az aacheni egyetemen is dolgozott. Az I. világháború idején a Bécs meletti Aerodinamikai Laboratóriumba került, ahol munkatársaival kifejlesztette az első forgószárnyas katonai repülőeszközt, a PKZ-típusú helikoptert. A háború vége után hazatért, de 1919-ben emigrált, 1933-ban pedig végleg az USA-ban telepedett le. Itt a Guggenheim-laboratóriumban rakétakutatással foglalkozott. Ballisztikai tanácsadóként szélcsatornát épített a lövedékek mozgásának tanulmáányozásához, amely a későbbi rakétatechnika alapját is képezte. Jelentős szerepe volt több nagy rakéta, az első ballisztikus rakéta és a szuperszonikus repülés új elméletének kidolgozásában, valamint a DC-repülőgépcsalád létrejöttében. Tevékenységét életében is több kitüntetéssel jutalmazták, halála után a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla. Több mutatása
1881. 05. 11. Született Történelem Tudomány Alkotás Technika Magyar
58
éve
97
éve
1929 – Megszületett Heller Ágnes filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Széchenyi-díjas. Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia. 1986-tól 25 éven át tanított New Yorkban a New School for Social Research egyetemen. Több mutatása
63
éve