Tudomány kategória
106
éve
97
éve
1929 – Megszületett Peter Higgs, Nobel-díjas brit elméleti fizikus, részecskefizikus, akiről a Higgs-bozon nevű részecske van elnevezve.
Teljes nevén: Peter Ware Higgs. Elsőként írta le egy szubatomi részecske létezését, aminek minden egyéb szubatomi részecske tehetetlensége tulajdonítható. A róla Higgs-bozonnak nevezett részecskét évtizedekig tartó kutatás után 2012-ben fedezték fel a Svájc és Franciaország közötti CERN kutatóintézet, részecskegyorsítójában, a Nagy Hadronütköztetőben. Az eredményt július 4-én hozták nyilvánosságra, melyért a következő évben 2013-ban François Englert-rel közösen fizikai Nobel-díjat kaptak. Több mutatása
151
éve
1875 – Megszületett Ifjabb mezőkomáromi Entz Géza zoológus, az MTA tagja, aki a Balaton biológiáját vizsgálata.
Apja id. Entz Géza biológus, zoológus, egyetemi tanár.
62
éve
1964 – Meghalt Szilárd Leó atomfizikus, az atomreaktor és a nukleáris láncreakció elméletének megalkotója.
Kaliforniában halt meg. Szilárd Leó 1919-ben emigrált, majd a berlini Műegyetemen kezdett atomfizikával és thermodinamikával foglalkozni. Németországban több szabadalmat is beadott, ezek közül a legjelentősebb az Einsteinnel közös találmány: egy hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyú; az atomreaktorok hűtőrendszerében ma is ezen az elven működő szivattyúkat használnak. Hitler hatalomra jutásakor Szilárd Angliába költözött, ahol az atomenergia gyakorlati felhasználhatóságát kezdte kutatni. Amerikában kezdték el vezetésével az atommáglya építését, és mikor világossá vált, hogy az atomfegyverek működőképesek, az amerikai elnöknél határozottan ellenezte az emberek elleni bevetést, de sajnos nem sikerült megakadályozni, hogy Japánra ledobják az atombombát. A háború után biológiai, valamint biofizikai témákkal kezdett foglalkozni, a molekuláris biológia egyik megalapozójának is tekintik; sugárkezeléssel saját magát is sikeresen kigyógyította daganatos betegségéből. Szerteágazó zsenialitása ellenére ő sem értett mindenhez: autót vezetni például nem tudott. Halála után a Holdon krátert neveztek el róla. Több mutatása
18
éve
161
éve
1865 – Megszületett Chernel István ornitológus, a magyar királyi madártani intézet főnöke, aki 1902-ben megszervezte a Madarak és Fák napját.
Teljes nevén: Chernelházi Chernel István Dezső Ákos Elek. Miniszteri tanácsos, Sopron vármegye törvényhatósági bizottságnak a tagja volt. Az Országos Állatvédő Egyesület alelnökeként 1902-ben megalakította annak kőszegi fiókegyesületét, aminek fő feladata a gyakorlati madárvédelem (fészekodúk készítése, kihelyezése, a madarak téli etetése stb.) volt. Ő honosította meg hazánkban a madárodúkat és madáretetőket, amelyiket először a háza körüli parkban helyezett el. Úgyszintén 1902-ben az amerikai "Day Birds" mintájára megszervezte Kőszegen a madarak és fák napját. Több mutatása
119
éve
1907 – Megszületett Dr. Trencséni Tibor professzor, vezérőrnagy a Magyar Néphadsereg főbelgyógyásza.
Trencséni Tibor a II.Világháború után újra inditotta az Orvosi Hetilapot. Trencséni Tibor belgyógyász volt, a Magyar Néphadsereg főbelgyógyásza, orvos vezérőrnagy rangban. A háború után az orvos szakszervezetben dolgozott és 1948-ban újrainditotta a lapot. Az Orvosi Hetilap a magyar sajtó legrégebbi - ma is élő - terméke. Eredetileg 1857-ben Markusovszky Lajos indította, csak a II.Világháboru során szakadt meg megjelenése 3 évig. Trencséni Tibor életrajzi adatai:Uj Magyar Életrajzi Lexikon VI.kötet, Helikon Kiadó 2006. Több mutatása
174
éve
1852 – Megszületett Julius Richard Petri német bakteriológus, a Petri-csésze megalkotója.
1887-ben készítette az első Petri-csészét.
100
éve
9
éve