Május 29.
Magdolna névnapja

Május 29.

821 éve

1205 – Királlyá koronázták II. Andrást, az első magyar királyt, akinek koronázási esküt kellett tennie.

1177-ben született III. Béla magyar király és Chatillon Ágnes hercegnő gyermekeként. Háromszor nősült, 1200. körül vette feleségül Gertrúd merániai hercegnőt, akitől több gyermeke, köztük IV. Béla király és Szent Erzsébet született. 1213-ban Gertrúdot meggyilkolták, 1215-ben II. András újra nősült, Pierre Courtney leányát, Jolantát vette feleségül, akitől egy leánya született. 1233-ban második felesége is meghalt, majd egy itáliai őrgróf leányát, a fiatal Beatrix hercegnőt vette el. Amikor II. András elhunyt, Beatrix gyermeket várt, akit külföldön kellett megszülnie. Az utószülött István herceg származását a magyar udvar sohasem ismerte el, mégis 1290-ben, Kun László meggyilkolása után István fiát hozták haza és ültették a trónra III. Andrásként. 1188-89-ben II. András még gyermekként Halics fejedelme volt. 1196-ban, apja halála után bátyja, Imre lépett a trónra, aki egész uralkodása alatt II. Andrással vívott küzdelmet a hatalomért. 1203-ban öccse ismét lázadást robbantott ki ellene, akit Imre elfogatott és börtönbe záratott. A király közben súlyosan megbetegedett, így a pápa beleegyezésével 1204. augusztusában a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt. Andrást kiengedte a börtönből és fia gyámjává, halála esetén az ország kormányzójává tette. Imre novemberben meghalt, így András herceg vette át a kormányzást, azonban a pápa intése ellenére a gyermekkirály jogait semmibe vette. Az özvegy királyné VI. Lipót osztrák herceghez menekült fiával és a koronázási ékszerek egy részével együtt. Nem sokkal ezután III. László váratlanul meghalt. Péter győri püspök hozatta haza a holttestét és a székesfehérvári bazilikában temette el. A Szent Korona is visszakerült Magyarországra, a királyné pedig visszatért Aragóniába. Végre trónra kerülhetett II. András. Uralkodása idején a királyi birtokok mértéktelen eladományozása vette kezdetét, így rendkívüli adó kivetésével pótolta az elveszett birtokokból származó jövedelmet, a pénzrontástól sem riadt vissza. Első felesége, Gertrúd nagy befolyást gyakorolt rá, rokonaival és egyéb idegenekkel töltötte be az ország vezető tisztségeit. 1211-ben behívta a Német Lovagrendet az országba, és letelepítette a Barcaságban. Már 1210-ben szervezkedni kezdtek ellene, végül a király halicsi távollétét kihasználva, a pilisi erdőben meggyilkolták a gyűlölt királynét. 1214-ben a főurak elérték, hogy királlyá koronáztassa Béla herceget (IV. Bélát), akit saját hatalmi érdekeik érvényesítésére akartak felhasználni. 1216-ban másik fiát, Kálmánt Halics királyává tette. 1217-ben hadat vezetett a Szentföldre. Hazatérésekor, 1218-ban anarchikus állapotok uralkodtak az országban, a kincstár teljesen üres volt. 1222-ben az elégedetlen főurak magukhoz ragadták a hatalmat, és kényszerítették az "Aranybulla" kiadására. 1224-ben az erdélyi szászok számára adott kiváltságlevelet ("Andreanum"). Uralkodásának utolsó szakaszában állandósult az ellenségeskedése fiával, Béla ifjabb királlyal, aki 1226-ban Erdély hercegeként önálló bel- és külpolitikát folytatott, 1227-ben befogadta és megkereszteltette a kunokat, létrehozta a szörényi bánságot, valamint országos méretekben megkezdte az eladományozott birtokok visszavételét. 1231-ben II. András megújította az "Aranybullá"-t, 1233-ban pedig kénytelen volt elfogadni a "beregi egyezmény"-t, amelyek az egyház hatalmának jelentős megerősödését mutatták. 1235-ben hunyt el, az egresi (ma Románia) kolostorban temették el. Több mutatása

Teljes esemény 1

Történelem Magyar

180 éve

1846 – Megszületett Apponyi Albert gróf, vallás- és közoktatási miniszter, nagybirtokos.

Az I. világháborút követő béketárgyalásokon, 1920-ban Versaillesben a magyar küldöttség vezetője, a szerződés aláírója volt. 1891-től a Nemzeti Párt vezére volt. 1907-ben vallás- és közoktatási miniszter lett. Több nyelven beszélt, kiváló szónoki képességekkel rendelkezett. Haláláig képviselte Magyarországot a Népszövetségben. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

170 éve

1856 – Megszületett Szécsi Antal szobrász.

A bécsi Akadémián tanult Edmund von Hellmer tanítványaként. A Műegyetemen a mintázás tanára lett. A legfontosabb köztéri műve a Budapest VIII. kerületében, a Baross téren álló Baross Gábor-szobor, amelyet 1898. november 20-án lepleztek le. Neobarokk stílusú épületdíszítő szobrokat (Vigadó, Országház) oltárokat (Terézvárosi templom, Józsefvárosi templom, Belvárosi plébániatemplom), valamint síremlékeket készített. Leginkább ismert alakos köztéri szobrairól, amelyek közül számos ma is megtalálható hazánk közterein. Mellszobrai közül kiemelendők Ferdinánd bolgár fejedelem, Gerlóczy Károly polgármester, Nagy Imre szinművész és Meyer tábornok hasonmása. 1903-ban a szegedi szoborbizottság elfogadta Vásárhelyi Pál szobrának tervét. A szobrot - Szécsi halála miatt - ifj. Mátrai Lajos valósította meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Magyar

159 éve

1867 – Elfogadták a magyar országgyűlés kamarái a közösügyi javaslatot, megalapozva a kétközpontú birodalmat.

Ferenc József július 28-án szentesítette. A 1867:XII. törvény megerősítette a Habsburg-monarchia országainak összetartozását az 1723-as Pragmatica Sanctio alapján, azzal a megkötéssel, hogy a "közös biztosság együttes erővel leendő védelme és fenntartása" mellett Magyarország "önállása sértetlenül fenntartható". Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

127 éve

1899 – Megszületett az A-vitaminnal kapcsolatos kutatásairól ismert Cholnoky László kémikus, vegyész.

Ozorán született. Kossuth-díjas. Cholnoky László 1924-ben szerzett Budapesten gyógyszerészdoktori diplomát. Pécsett dolgozott, közben tanulmányúton Grazban is járt, ahol elsajátította a szerves anyagok mikroanalitikai módszereit. 1934-ben vegyészdoktori diplomát is szerzett, 1952-ben pedig a kémiai tudományok doktora lett. Tudományos munkássága középpontjában a vitaminkutatáshoz fontos karotinoidok tanulmányozása állt, ehhez és az A-vitaminokhoz kapcsolódó kutatásairól 75 dolgozatot publikált. 1959-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

106 éve

1920 – Megszületett Harsányi János, Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet közgazdaságban való alkalmazásának megteremtője.

Ismert nevén: John Charles Harsányi. Budapesten született. A játékelmélet, azon belül a nem kooperatív információs játékok (Bayesian-játékok) kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának megteremtője. Fontos hozzájárulást nyújtott a játékelmélet és a gazdasági érvelés alkalmazásához a politikai és erkölcsi filozófia és az egyensúlyelemzés tanulmányozása terén. Munkája eredményeként John Forbes Nash-sal és Reinhard Seltennel megkapta az 1994-es közgazdasági tudományos Nobel-díjat. Marx György szerint ő is egy volt a marslakók közül. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

97 éve

1929 – Megszületett Peter Higgs, Nobel-díjas brit elméleti fizikus, részecskefizikus, akiről a Higgs-bozon nevű részecske van elnevezve.

Teljes nevén: Peter Ware Higgs. Elsőként írta le egy szubatomi részecske létezését, aminek minden egyéb szubatomi részecske tehetetlensége tulajdonítható. A róla Higgs-bozonnak nevezett részecskét évtizedekig tartó kutatás után 2012-ben fedezték fel a Svájc és Franciaország közötti CERN kutatóintézet, részecskegyorsítójában, a Nagy Hadronütköztetőben. Az eredményt július 4-én hozták nyilvánosságra, melyért a következő évben 2013-ban François Englert-rel közösen fizikai Nobel-díjat kaptak. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány

73 éve

1953 – Megszületett Danny Elfman amerikai zeneszerző (Pókember 1-2.; Chicago; Men in Black I-II.).

Nagy Hal; Terminátor 3.; Hulk; Chicago; Men in Black I-II.; A majmok bolygója; Segítség, apa lettem!; Flubber - A szórakozott professzor; Good Will Hunting; Mission Impossible; Batman; Buffy, a vámpírok réme TV sorozat; Dick Tracy; Mesék a kriptából; Beverly Hills-i zsaru; Beetlejuice; A Simpson család; Ghostbusters II; Éjféli rohanás Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média

41 éve

1985 – Focirajongók összetűzése 39 halálos áldozattal és több mint 600 sebesüléssel végződött.

A brüsszeli Heysel Stadionban, az angol Liverpool FC és az olasz Juventus FC mérkőzése előtt történt a tragédia. A felhergelt angol huligánok betörtek az olaszok részére fenntartott szektorba, ahol dulakodás kezdődött. A stadion omladozó oldalfala nem bírta a nyomást és az emberekre dőlt. Az áldozatok testét vaskerítés darabokra helyezték és egy halomba gyűjtötték a stadionon kívül, hatalmas futball-zászlókkal takarva le őket. Mikor a rendőrségi és mentőhelikopterek megérkeztek, a légcsavarok szele lefújta a halotti lepleket. A meccset az eset ellenére lejátszották, az összetűzések a játék alatt tovább folytatódtak. Az egészet számos tv állomás élőben közvetítette. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Sport

151 éve

1875 – Meghalt Izsó Miklós szobrász, a XIX. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb alakja.

Izsó Miklós részt vett a szabadságharcban, Világos után bujdosott. Bécsben és Münchenben tanult. Legismertebb műve a Búsuló juhász című zsánerszobra, ezen kívül sok emlékművet készített, melyek közül kiemelkedik Csokonai szobra Debrecenben. Jelentősek híres kortársairól mintázott mellszobrai. A népéletből vett jeleneteket sok jelentős művében dolgozta fel. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás Magyar

15 éve

2011 – Meghalt Mádl Ferenc jogász, köztársasági elnök.

1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán. 1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője. 1990. május 23-tól 1993. február 22-ig az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke. 1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért. 2000-ben az FKgP Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnöknek. Június 6-án az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. Ekkor távozott minden addigi munkahelyéről. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak. Visszavonulása után emeritálta és díszdoktori címet adományozott neki az ELTE. 2011. május 29-én hunyt el. 2011. június 7-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben (28-as parcella 0 szakasz, 1. sor, 40. sírhely) helyezték örök nyugalomra. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

5 éve

2021 – Meghalt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, művelődéstörténész (Gusztáv, Magyar népmesék).

Balázs Béla-, Kossuth-díjas, érdemes művész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke. 1960 óta a Pannónia Rajzfilmstúdió, majd Filmvállalat munkatársa, 1965-től önálló filmrendező volt. Rendszeresen készített a tv-ben ismeretterjesztő és művelődéstörténeti sorozatokat. 1971-től tanított. 1975-ben "Sisyphus" című filmjéért Oscar-díjra jelölték, 1977-ben a "Küzdők" című filmért Cannes-i Arany Pálma Díjat kapott. 1981-ben Los Angelesben Minden idők legjobb rajzfilmje díjjal jutalmazták a "Fehérlófia" című filmjéért. 1988-ban Életfa-díjat kapott. Filmjeiből: "János vitéz", sorozatok: "Gusztáv", "Magyar népmesék", "Mondák a magyar történelemből", műveiből: "Csillagok között fényességes csillag", "Jelképkalendárium", "Jelképtár", "A fa mitológiája". Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Irodalom Magyar