100
éve
Tudomány kategória
22
éve
100
éve
1926 – Párizsban meghalt Szilárd (Steiner) Béla, kémikus.
Szilárd Béla 1905-ben doktorált a budapesti tudományegyetem gyógyszerészeti szakán. 1907-től ösztöndíjjal a Sorbonne-on tanult tovább, és közben Madame Curie asszisztenseként dolgozott. 1912-ben önálló kutatólaboratóriumot rendezett be Párizsban. Pár évig Londonban és Madridban is dolgozott, majd 1920-tól újra Párizsban folytatta kísérleteit. 1925-ben megkapta a Becsületrend lovagja címet. Több száz találmány és szabadalom fűződik a nevéhez, foglalkozott többek között fotokémiával, a radioaktív sugárzás biológiai hatásaival, radioaktív gyógyszerekkel és kolloidokkal. Hagyatékát a budapesti Műegyetem levéltára és az MTA Kézirattára őrzi. Több mutatása
127
éve
1899 – Megszületett Békésy György, magyar származású, Nobel-díjas biofizikus, akusztikus.
Budapesten született. Diplomata édesapjának köszönhetően már kora gyermekéveitől több országban végezte tanulmányait Békésy György, de fizikai doktorátusát Magyarországon, a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg. Ezt követően a Posta Kísérleti Állomáson hallással kapcsolatos kutatásokat végzett, konkrétan a telefonmembrán és a dobhártya-preparátum összehasonlító vizsgálata keltette fel érdeklődését az akusztika iránt. A harmincas években Békésy készítette el a Magyar Rádió stúdióinak akusztikai terveit. A hallás biofizikai problémáit kutatva rengeteg adatot gyűjtött arról, hogy hogyan és mit válaszolnak a fül csigájában elhelyezkedő érzékelő sejtek a fizikai ingerek hatására. 1946-tól külföldön dolgozott, többek közt Stockholmban, a Harvard Egyetemen és a Hawaii Egyetemen. Kutatómunkáját és eredményeit 1961-ben jutalmazták élettani-orvosi Nobel-díjjal, az elsimerést "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" kapta. Mindemellett számos egyetem díszdoktora is volt, és nemzetközileg elismert szakértőként tartották számon a közép-amerikai indián kultúrák területén is. Élete utolsó éveitben súlyos betegségekkel küzdött, emiatt már nem tudott hazalátogatni Magyarországra. Nem sokkal 73. születésnapja után Honoluluban halt meg. Több mutatása
117
éve
1909 – Megszületett Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor, a magyar őstörténet kutatója.
Ifjú éveit Balassagyarmaton töltötte, a Balassi Bálint Gimnáziumban tanult. Születésének századik évfordulójára emléktáblát helyezett el Balassagyarmat város Önkormányzata a Palóc Társaság kezdeményezésére, a Civitas Fortissima Kör támogatásával a Szondi György utca 1. szám alatti valamikori szülői házra. Több mutatása
61
éve
1965 – Edward White végrehajtotta az első amerikai űrsétát.
Edward White, a Gemini–4 űrhajósa 20 percet tölt kint az űrben, két hónappal az első szovjet űrséta után, amit Alekszej Leonov tett.
2
éve
2024 – Meghalt Horváth Iván irodalomtörténész, szerkesztő, az MTA doktora, aki 1995-ben az INteRNeTTo egyik alapítója volt.
Az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott, a szegedi és a pécsi egyetemen, az ELTE-n és a a párizsi Université de la Sorbonne Nouvelle-n tanított. Megalakította a Reneszánszkutatások Posztgraduális Központját (CHER), majd 1998-ban a Bölcsészettudományi Informatika Alapprogramot, az irodalmi szövegek számítógépes feldolgozásának első magyarországi kutatóhelyét és oktatási központját. Kutatócsoportjával 1976-ban kezdett el dolgozni Szegeden a Régi magyar vers repertóriumán, melynek számítógépes változata (1979), majd az internetes változata (1993) a világ első ilyen jellegű adatbázisa volt. Szintén ő készítette tanítványaival közösen a világ első online kritikai kiadását, Balassi Bálint verseiből(1993). Főszerkesztője volt a nyomtatásban 2007-ben megjelent A magyar irodalom történetei című kézikönyv hálózati változatának, majd a 2021-ben megjelent online Magyar irodalomtörténetnek. Új irányt adott az ómagyar szövegemlékek értelmezésének, az általa vezetett kutatáson alapul a Pray-kódex kiadása.Az 1989-es rendszerváltáskor a 2000 című irodalmi és társadalmi havilap egyik alapító szerkesztője volt, 1995-ben részt vett az INteRNeTTo című internetes folyóirat megindításában. Szerzőtársaival két gimnáziumi irodalomtankönyve is megjelent. Az irodalom mellett a komolyzenei felvételek, a hifi-rendszerek és a fényképezőgépek világa is érdekelte. Több mutatása
243
éve
1783 – Joseph és Jacques Montgolfier nyilvánosan bemutatták hőlégballonjukat.
A két testvér lakóhelyükön, a Lyon melletti Annonay kisváros piacterén, a legfőbb városi előljárók és hatalmas nézősereg jelenlétében hőlégballont engedtek a levegőbe. Már 1782 során elkészült egy kocka alakú szerkezetet, amit először vízgőzzel, majd füsttel kíséreltek meg felemelni, apróbb sikerekkel. A fő problémát a léggömb felemelése jelentette, mivel a füst lehűlt, és visszazuhant a földre. A Montgolfier-fivérek találták ki, hogy léggömbjük folyamatos melegítéssel hosszabb ideig is a levegőben tartható. Így született meg a hőlégballon terve, mely először 1782 decemberében szállt a magasba.1783 júniusában a lenvászonból készült, papírral burkolt és kenderhálóval körbefont személyzet nélküli ballon mintegy 1500 méter magasban 17 percig lebegett, majd a felszállás helyétől kb 2 kilométerre leereszkedett. Több mutatása
147
éve
1879 – Meghalt August Karl Krönig német fizikus.
Krönig Rudolf Clausius német fizikus mellett a kinetikus gázelmélet egyik kidolgozója volt. Ez az első fizikai elmélet, amely számottevő kvantitatív sikereket ért el az anyag makroszkópikus tulajdonságainak az anyag atomos szerkezetére való visszavezetéssel. Több mutatása
80
éve