Június 1.
Tünde névnapja

Június 1.

100 éve

★ Kiemelt esemény

1926 – Megszületett Marilyn Monroe amerikai filmszínésznő.

Los Angelesben született. Eredeti nevén: Norma Jeane Baker v. Mortenson Édesanyja, Gladys Monroe férjét hívták Bakernek, Norma Jean édesapja valószínűleg Edward Mortenson, de lehetséges, hogy Stanley Gifford volt. Anyai ágon főként elmebajosokból állt a család, így a nyolcéves Norma Jean árvaházba, majd egy ismerőshöz került. 16 évesen ment először férjhez. 1944-ben, amikor a férje bevonult katonának, egy hadiüzembe ment dolgozni, ahol felfedezte egy fotós. Kiszőkítette a haját és modellként vállalt munkát. A magazinok címlapjárra került, elvált a férjétől, és Marilyn Monroe néven szerződést kötött a 20th Century Fox Filmstúdióval. A gyenge kis szerepek után megkapta az "Aszfaltdzsungel" és a "Mindent Éváért" című filmek főszerepét, amelyekben nagy sikert aratott, az "Éjszakai összecsapás" című filmje pedig kasszasiker volt. A "Szőkék előnyben", majd a "Hogyan házasodik egy milliomos" premierje után Hollywood sztárja lett, Amerika szexszimbólumává vált. A bulvársajtó egyre nagyobb terjedelemben foglalkozott vele, amihez hozzájárult az egyik legnagyobb baseballjátékossal, Joe DiMaggióval, majd a drámaíró Arthur Millerrel kötött házassága. A "Hét év vágyódás"-ban is nagyot alakított, ebben a filmben látható a híres metrószellőző feletti jelenete. A sikerei csúcsán New Yorkba költözött, hogy Lee Strasberg Actors Studiójában tovább képezze magát. A Lawrence Olivier-vel forgatott "A nagyherceg és a táncosnő"-ben nyújtott alakításáért Donatello-díjat kapott. Tony Curtis és Jack Lemmon partnereként forgatott a "Van, aki forrón szereti" című filmben, Yves Montand-nal a "Szeressünk!"-ben. Kezelhetetlen depressziója miatt gyógyszer- és alkoholfüggősége alakult ki. Álmatlan, kórházban töltött időszakából azzal próbálták kiemelni, hogy felkérték, köszöntse Kennedy elnököt a születésnapi partiján. New Yorkban színpadon "A vágy villamosá"-t játszotta. Futó kapcsolatba keveredett Yves Montand-nal, majd hírbe hozták Robert Kennedyvel, az elnök öccsével is. 1962.08.05-én lakosztályában holtan találták, a hivatalos álláspont szerint gyógyszer-túladagolás okozta a halálát, amely olyan talányos volt, mint az egész élete. Lee Strasberg mondta a sírjánál: "Más is akadt, aki gyönyörűszép volt, mint ő, ám benne volt valami más is, amit az emberek megláttak és amivel azonosultak. Sugárzása volt, sóvárgás és vágy áradt belőle, ettől volt más, mint a többi ember, ebből a sugárzásból akart részesülni mindenki, aki ismerte, gyermeki naivitásából, amely csupa félénkség volt, de csupa elektromos feszültség is". Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Film/Média Nő

100 éve

◆ Rejtett gyöngyszem

1926 – Megszületett Vámos Tibor, Széchenyi-díjas villamosmérnök, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Az MTA levelező tagjává 1973-ban, rendes tagjává 1979-ben választották.Tizenévesen matematikus-fizikus szeretett volna lenni, de – saját szavai szerint – néhány igazi tehetség megismerése után váltott a matematikai-fizikai hátterűnek ígérkező villamosmérnöki tanulmányokra. 1945 tavaszán iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre, 1949-ben szerzett diplomát.Részt vett az Inotai Hőerőmű és a Dunai Vasmű építésénél, a villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozásával foglalkozott. Kandidátusi értekezését 1958-ban a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta.Érdeklődése hamar az éppen még csak kibontakozó számtástechnika irányába fordult. 1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapítja az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, a mai SZTAKI egyik elődintézményét. Akadémiai doktori disszertációját ugyanebben az évben, az erőművek, és energetikai rendszerek dinamikus viselkedése a számítógépes módszerek hazai alkalmazása témában védte meg. 1974-ben a vezetése alatt, az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével megalakult a mai SZTAKI, melynek 1964-1985 között igazgatója volt, 1986-tól pedig az intézet Tanácsának elnöke, professor emeritusa. Vámos Tibornak sikerült az Intézetből szigetet alkotni, jórészt mentesítve az itt dolgozókat a külvilág negatív hatásaitól. Ismerte a görög klasszikusokat, vagy a modern képzőművészetet és kortárs zenét, értette a társadalomtudományok szempontjait és nyelvét. Rá mindig összekötő láncszemként tekintettek a tudomány és az ipar között. Számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja, publikációinak száma meghaladja a 270-et, több könyvet írt és szerkesztett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

115 éve

1911 – Megalakult az első magyar filmvállalat.

Az első magyar filmvállalatot, a Hunnia Biograph Társaságot és filmgyárat, a Vígszínház melléküzemágaként hozták létre Budapesten, a mai Pannonia utca és Radnóti Miklós utca kereszteződésénél. Műterme, a Pannónia az első, akkor valóban korszerű csarnok volt, melyet eredetileg is a filmgyártásnak szenteltek. Az első magyar filmvállalat cégbejegyzése 1911. október 14-én megtörtént.Az filmgyár 1911-1912-ben működött, jórészt a Vígszínház szereplőgárdájával. Igazgatója a színház művészeti direktora, Faludi Miklós, rendezője az ismert színész, Góth Sándor lett. Összesen 14, egy-két tekercs hosszúságú filmet készítettek, viszonylag rövid idő alatt. A filmgyár hamarosan csődbe ment, részben a szakmai dilettantizmus, részben pedig a külföldi filmek hazai konkurrenseit nem jó szemmel néző forgalmazók miatt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Film/Média Magyar

68 éve

1958 – Franciaországban Charles de Gaulle alakított kormányt a szocialista párt részvételével.

A második világháború idején a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság vezetőjeként az ellenállásra szólította fel Franciaországot. A politikai vezetés együttműködőkre és ellenállókra szakadt. 1940-ben, miután Franciaország aláírta a fegyverszüneti egyezményt, De Gaulle Londonban létrehozta az emigráns kormányt. A második világháború után ideiglenes kormányfői tisztséget töltött be, majd 1946. január 20-án lemondott. 1955 óta visszavonultan élt és emlékiratain dolgozott Colombey-les-deux-Églises-ben. 1958. május 29-én az algériai válság miatt René Coty államelnök miniszterelnökké nevezte ki, december 21-én megválasztották az V. Köztársaság elnökévé. 1962. március 18-án sikerült véget vetnie az algériai háborúnak, az egykori francia gyarmat teljes függetlenséget kapott. 1969. április 27-ig volt Franciaország köztársasági elnöke, mivel a közigazgatási reformja miatt rendezett népszavazáson elvetették az indítványait, lemondott tisztségéről. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

200 éve

1826 – Megszületett Prielle Kornélia színésznő, a Nemzeti Színház első örökös tagja.

Eredeti nevén: Prielle Antónia, ejtsd: priel. Az erdélyi anyától és francia apától 1826-ban született Prielle Kornélia volt az első a magyar színjátszás történetében, aki a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Déryné Széppataki Róza oktatta. Petőfi Sándor feleségül kérte, de ő inkább a kor ünnepelt színészét választotta: 1847-ben hozzáment Szerdahelyi Kálmánhoz, majd több további férje is volt. 79 évesen, nem sokkal halála előtt a színésznő újra férjhez ment egy nála 45 évvel fiatalabb íróhoz, Rozsnyay Kálmánhoz. Budapesten, Pécsett, Debrecenben, Nagyváradon és más városokban is játszott. Az ünnepelt, sokféle szerepet eljátszani képes színésznő 1881. február 7-én kapta meg – elsőként – a Nemzeti Színház örökös tagja címet. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Magyar Színház

116 éve

1910 – Megszületett Kállai Gyula, aki 1965-től 1967-ig a minisztertanács elnöke volt.

Berettyóújfalun született. 1930-ban a budapesti tudományegyetemen kezdte tanulmányait latin-magyar szakon. 1931-ben belépett az illegális kommunista pártba (KP), és amikor 1933-ban a rendőrség letartóztatott több egyetemistát, átment a debreceni tudományegyetemre, ahol egyik szervezője lett a baloldali gondolkodású diákok mozgalmának. A Márciusi Front szervezésében is jelentős szerepet játszott, 1937. áprilisában kitiltották a debreceni tudományegyetemről. A Márciusi Front "Tovább" című folyóiratának szerkesztője és a debreceni "Független Újság" újságírója lett. 1939-től 1944-ig a "Népszava" munkatársa volt, a híressé vált 1941. évi karácsonyi számának összeállításában és az 1942-ben létrehozott Magyar Történelmi Emlékbizottság tevékenységében is aktívan közreműködött. Az 1942. 03. 15-i Petőfi téri tüntetésnek is ő volt az egyik szervezője. Júliusban letartóztatták, de novemberben szabadlábra helyezték elegendő bizonyíték hiányában. 1944. szeptemberében az újjászervezett KP alakuló központi bizottsági ülésén vett részt, tevékenykedett a Magyar Front Intéző Bizottságában. A KP nevében ő írta alá október 10-én az MSZDP-vel létrehozott akcióegységről szóló megállapodást. 1945. januárjában Gerő Ernő kinevezte a Központi Vezetőség (KV) propagandaosztályának vezetőjévé, a január 19-én megindított első budapesti újság, a "Szabadság" szerkesztője lett. Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Nagy Imre oldalán dolgozott. 1945. március 28-án titkárává választották a debreceni kormányt a fővárosban képviselő Budapesti Nemzeti Bizottságnak, április 2-án beválasztották az ideiglenes nemzetgyűlésbe, és - börtönbüntetését leszámítva - 1990-ig országgyűlési képviselő volt. 1945. júniusától a Miniszterelnökség második adminisztratív államtitkára, júliustól politikai államtitkára, novembertől 1947. májusáig a Tájékoztatásügyi Minisztérium politikai államtitkára, valamint továbbra is a KV propagandaosztályának vezetője volt. 1947. októbertől a KV értelmiségi (később kultúrpolitikai) osztályát vezette, 1949. júniusában külügyminiszterré nevezték ki. 1951. áprilisában letartóztatták hamis vádak alapján, májusban kizárták minden párttestületből és leváltották a külügyminiszteri tisztségéből. Decemberben másodfokon 15 évi fegyházbüntetésre ítélték, 1954. júliusában engedték szabadon, rehabilitálták és a Kiadói Főigazgatóság vezetője lett. 1955. februárjában népművelési miniszterhelyettes, 1956. júliusában az MDP KV tagja és a tudományos és kultúrális osztály vezetője lett. Október 24-én bekerült a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságába, és a KV egyik titkára lett. Miután november 7-én Kádár János és csoportja Budapestre érkezett, azonnal csatlakozott az új vezetéshez. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának a tagja lett és a Központi Bizottság kulturális osztályának vezetője maradt. 1957-ben a KB ideológiai titkáraként többször próbálta rávenni Nagy Imrét és társait, hogy ismerjék el a Kádár-kormányt. Márciusban a "forradalmi munkás-paraszt kormány"-ban a művelődési ügyek vezetője, májusban minisztere lett. 1958. januárjában megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökévé, kinevezték államminiszterré. 1958 és 1961 között a "Társadalmi Szemle" főszerkesztőjeként a Rákosi-korszak szellemét idézte kultúrpolitikája. 1960-tól a minisztertanács elnökhelyettesi tisztségét töltötte be, 1965. júniusában nevezték ki a minisztertanács elnökévé. Kádár János a párt főtitkára maradt, és az Elnöki Tanács tagjává választották. Kállai Gyula kormánya mindenben elődje, a Kádár-kormány politikáját folytatta. A magyar országgyűlés 1967.04.14-én Fock Jenőt választotta az új kormány elnökévé, Kállai Gyula pedig az országgyűlés elnöke és az Elnöki Tanács tagja lett. 1971-ben felmentették az Országgyűlés elnöki tisztéből, 1975-ben kimaradt a Politikai Bizottságból, 1989-ben lemondott a Hazafias Népfront elnökségéről. 1989. októberében, a köztársaság kikiáltásakor megszűnt elnöki tanácsi tagsága is. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

89 éve

1937 – Megszületett Morgan Freeman amerikai színész (Miss Daisy sofőrje, hetedik).

Memphis-ben született. Morgan Freeman Amerika egyik legkiválóbb színésze, akit eddig háromszor jelöltek Oscar-díjra. Emlékezetes alakításokat nyújtott mozifilmekben, televízióben és a színpadon egyaránt. Színpadi karrierjének fontos állomása a "The Mighty Gents" volt. Ez az alakítása egy Drama Desk díjat, egy Clarence Derwent díjat és egy Tony-díjra való jelölést hozott számára. Rendkívül jó kritikát és Obie-díjat kapott a New York Shakespeare Festival-on bemutatott "Coriolanus" előadásban nyújtott teljesítményéért. Még egy Obie-díjat és Dramalogue-díjat is kapott Lee Breuer "The Gospel at Colonus" című darabjában nyújtott alakításáért, amely a híres Brooklyn Academy of Music produkciójában jött létre. Miss Daisy sofőrje - Oscar-díj (1990) - Legjobb film; Hetedik; Robin Hood, a tolvajok fejedelme; Vírus; A gyűjtő; A remény rabjai; Nincs bocsánat; A Minden6ó; Deep Impact; Álomcsapda; A pók hálójában; Vízözön; Láncreakció Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média

79 éve

1947 – Megszületett Ronnie Wood angol gitáros és basszusgitáros, a Rolling Stones tagja.

Wood 1964-ben kezdte zenei pályafutását gitárosként a The Birds együttesben, majd 1968-ban rövid időre a The Creation tagja lett. Mindkét zenekarral csak kislemezek kiadásáig jutott. Ezután Jeff Beck csapatához csatlakozott, és két albumon játszott. A The Jeff Beck Group 1969-es feloszlása után Rod Stewart énekessel és korábbi Small Faces tagokkal létrehozták a Faces nevű együttest. Négy stúdió- és egy koncertalbumot jelentettek meg 1975-ös feloszlásukig. 1975-ben Mick Taylor kilépése után Ronnie Wood lett a Rolling Stones másik gitárosa, ahol a mai napig is játszik. 1989-ben a Rolling Stones tagjaként beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be, 2012 áprilisában pedig a Faces tagjaként fogják másodszor is beiktatni. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene

77 éve

1949 – Megszületett Fehér Béla író, újságíró (Kossuthkifli).

Kedvenc írója Rejtő Jenőn és Jókai Móron kívül a német származású amerikai író Kurt Vonnegut volt. Vannak visszatérő szereplői a Görbekerti család tagjaiban. Kivételes gasztronómiai ismereteit is beépítette műveibe (pl: Lecsó, Ede a levesben). Tárcanovelláival, melyeket a Magyar Nemzetben publikált „Darázsfészek” majd „Szilvakék paradicsom” címmel. E rövid mégis találó írásaiban olyan hétköznapi élethelyzetekkel találkozhatunk, melyeket általában hirtelenül történő, sci-fibe illő változás szakít félbe, majd onnantól groteszkbe hajlik a befejezés. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom Magyar

65 éve

1961 – Megszületett Czigány Ildikó biológus, író, pilóta, az első nő, aki Magyarországon közforgalmú pilóta majd parancsnok lett.

Apja: Czigány György, író, költő, zenei szerkesztő. Iskolái: Martos Flóra Gimnázium, biológia tagozat, Zeneakadémia, Zenetudományi tanszék, 1988, Párizsban ösztöndíjas, itt írta szakdolgozatát, Soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem, vadgazdálkodás és vadbiológia. 1994-98 között légiutas-kísérő volt a Malévnél, 1998-ban Magyarország első közforgalmi pilótanője, 2005. április 4-én repült első parancsnoki útján a Malévnél.Könyvei: Zene a tengeren, Kék világ, Négyezer napja a nyárnak, Kutyaszívvel, Induló madár, Vadvirágok. Etűdök repülőre és karatére. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Irodalom Zene Technika Magyar

143 éve

1883 – Megszületett Czigány Dezső festőművész.

1904-ban Párizsban Jean Paul Laurensnél és a Julian Akadémián folytatott tanulmányokat, 1906-ban Ferenczy Károly tanítványa lett a Mintarajziskolában. Részt vett a MIÉNK kiállításain, később a Nyolcak művészcsoport tagja lett. Híres önarcképeinek sorozata, amelyeken magát mint bíborost, munkást vagy szerzetest stb. ábrázolta. Jól ismerte a kortárs zenét, Weiner Leó és Bartók Béla muzsikáját, s maga is játszotta darabjaikat. Szoros kapcsolatban állt Ady Endrével, portréját többször is megfestette. A húszas évek elején szabadiskolákban tanított, 1924-ban a KUT tagja lett. 1925-1930 között Párizsban és Dél-Franciaországban festett. 1937-ben öngyilkosságot követett el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Magyar

112 éve

1914 – Meghalt Feszty Árpád festőművész (Magyarok bejövetele - körkép).

Főleg vallási tárgyú és történeti képeket festett. Népszerűségét elsősorban a Magyarok bejövetele (1896) c. körképének köszönhette, amely II. világháború alatt nagyon megsérült. Jelenleg az Ópusztaszeri Történelmi Parkban látható.Feszty Árpád elsőként a családjának vetette fel gondolatát, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójára panorámaképet festene. Apósa, Jókai Mór író, a "nagy mesemondó" azonnal támogatta, bátorította őt. A kép témája is Jókaitól ered, aki rábeszélte vejét, hogy a bibliai özönvíz helyett inkább a magyarok bejövetelét fesse meg. Ezzel több évre szóló munkát adott vejének, és országgyűlési képviselőként ékesszólását is latba vetette, hogy pénzt teremtsen a hazafias vállalkozáshoz. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás Magyar

90 éve

1936 – Megszületett Bekim Fehmiu jugoszláv színész.

1966-ban a Szerelem ideje (1965) egyik epizódjának, az Útnak központi figurájaként a pulai fesztiválon Ezüst Aréna-díjat kapott. Aleksandar Petrovic Találkoztam boldog cigányokkal is (1967) című filmdrámájában a főszerepet, a tollgyűjtő Bora cigányt alakította. Ez a szerep lett nemzetközi karrierjének kiindulási pontja. Olaszországban többek között a világhírű operaénekesnővel, Anna Moffo-val játszott együtt, majd rá bízták a hármas koprodukcióban forgatott Odissea (1968) című tv-sorozat címszerepét. Első amerikai filmje az 1970-es Szerencsevadászok volt. Igazi hősi alkat, magával ragadó erejű jellemábrázoló volt. Sokat dolgozott Dino de Laurentiis-sel, John Huston-nal, Ava Gardner-rel, Dirk Bogarde-dal, Charles Aznavour-ral és sok más ismert egyéniséggel. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média

83 éve

1943 – Meghalt Bárczy István jogász, politikus, aki 1906-tól Budapest polgármestere majd főpolgármestere volt.

1906 június 19-én Budapest polgármesterévé választották. Hiatali ideje alatt kerültek köztulajdonba a gáz- és az elektromos művek, illetve a villamosvasút, városfejlesztési programja alapján számos iskola, lakás, szociális és kulturális intézmény épült. Mandátuma lejártakor, 1918. április 10-én főpolgármesterré választották, ezzel egy időben pedig főrendiházi taggá nevezték ki. Az őszirózsás forradalom hatására 1919 januárjában Bárczy lemondott főpolgármesteri és minden politikai tisztségéről.A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után , 1919. november 25-étől 1920. március 14-éig a Friedrich-, illetve a Huszár-kormány igazságügy-miniszteri posztját töltötte be. 1920 és 1931 között országgyűlési képviselő volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

80 éve

1946 – Meghalt Leo Slezak osztrák tenor operaénekes, színész.

Legendás alakja volt a század első évtizedeinek. Óriás termete (195 cm magas volt és kb. 150 kg.), félelmetes humora éppúgy ismertté tették nevét, mint nagyszerű alakításai. Az irodalom minden stíluskorszakában otthonos volt. Hatalmas és biztos regiszterrel rendelkezett, de ugyanakkor baritonális mélysége alkalmassá tette a legsúlyosabb hős-tenor szerepek éneklésére. Színészi képessége is a kivételes volt, visszavonulása után filmekben játszott prózai szerepeket. Humorára jellemző, hogy egyszer egy Lohengrin előadás közben a technikusok hamarabb húzták ki a színpadról a hattyú díszletet, és a tenor lemaradt, mire a közönség felé fordulva kérdezte:" Elnézést, mikor indul a következő hattyú?" Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Zene Színház

20 éve

2006 – Meghalt Mucsi Sándor színész, tenor énekes, aki hatvanegy éven keresztül énekelt és játszott színházakban.

A Fővárosi Operettszínház tagja volt harminc évig. Fia, ifj. Mucsi Sándor szintén színész volt. Olyan színészekkel játszott együtt mint Somlay Artúr, Gobbi Hilda, Ajtay Andor, Domján Edit, Sárdy János, Lorán Lenke, Darvas Iván, Rátonyi Róbert, Németh Marika, Honthy Hanna, Feleki Kamill, Medgyesi Mária, Tiboldi Mária, Latabár Kálmán, Latinovits Zoltán. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Zene Magyar Színház

169 éve

1857 – Házasságot kötött Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865) és Weidenhoffer Mária (1837-1910).

Az esküvőt a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplomban tartják. Öt gyermekük született, akik közül sajnos csak hárman érték meg a felnőttkort, Ignác és Mária Gabriella Antónia még gyermekkorban elhunyt. Margit Antónia Adél, Béla Antal (1862-1885) és Antónia Mária Auguszta (1864-1942). A család 1897-ben Szemerényire magyarosítatta a nevét. Csak Antóniának születtek utódai. Férje Lehoczky Kálmán az ítélőtábla elnöke. Két fia: Andor (1885-1970?) és Kálmán (1889-1967). 1895-ben uralkodói engedéllyel az unokák a Lehoczky-Semmelweis nevet vették fel, mivel a család fiú utód nélkül maradt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Házasság