★ Kiemelt esemény
Június 23.
526
éve
65
éve
39
éve
1987 – Olimpiai Nap
1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére Párizsban összeült a "Kongresszus az olimpiai játékok felújítására", amelyen elhatározták az olimpia eszme újjáélesztését. Ennek emlékére 1987. óta ünnepeljük az Olimpiai Napot. Több mutatása
69
éve
1957 – Megszületett Frances McDormand amerikai színésznő (Minden végzet nehéz; Az ember, aki ott se volt).
Chicagoban született. Oscar-díjas. Majdnem híres; Láger az édenkertben; Fargo - Oscar-díj (1997) - Legjobb női főszereplő; Rövidre vágva; Lángoló Mississipi; Arizonai ördögfióka Több mutatása
420
éve
1606 – A Bocskai vezette szabadságharcot lezárta a bécsi béke megkötése, melyben biztosították Erdély önállóságát.
A megállapodásban a Habsburgok biztosították Erdély önállóságát, a protestáns vallás szabadságát, és véget vetettek a felségsértési pereknek. Bocskai István közvetítésével még 1606-ban a bécsi udvar és a törökök megkötötték a zsitvatoroki békét. Bocskai a Habsburgok és oszmánok tizenöt éves háborújában (1593-1606.) 1604-től szabadságharcot vívott a Basta császári vezér által megszállt Erdély függetlenségéért. 1605. 04. 20-án Szerencsen a rendi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta. 1605. 11. 11-én királyi koronát kapott a török szultán képviselőjétől, de inkább volt a hajdúk fejedelme, mint a törökök kegyéből magyar király. 1605. 12. 12-én hajdúvitézeket telepített le és emelt nemesi rangra Szabolcs megye déli részén. Az 1606-ban megkötött bécsi és zsitvatoroki békék biztosították Erdély függetlenségét és a vallásszabadságot, azonban szentesítették a törökök hódításait is. Bocskai István 1606. 12. 29-én halt meg Kassán. Több mutatása
152
éve
1874 – Megindult a fogaskerekű vasút a Városmajortól a Svábhegyig.
A budapesti 2,8 kilométer hosszú vasút abban az időben a harmadik ilyen jellegű tömegközlekedési eszköz volt a világon. A vonalat 1890-ben hosszabbították meg a Széchenyi-hegyig: az azóta már 3,7 kilométer hosszú vasutat 1929-ben villamosították. 1973. augusztusában vonalát teljes egészében felújították. Több mutatása
134
éve
1892 – Megszületett Mieczysław Horszowski zongorista, akié minden idők leghosszabb zongorista karrierje.
Lembergben született, Osztrák-Magyar Monarchia területén, a hely ma Ukrajnához tarozik. 1901-ben, 9 évesen már fellépett, utolsó koncertjét 1991-ben adta, 99 évesen. Halála előtt egy héttel még órát adott, 101 évesen halt meg. Több mutatása
114
éve
1912 – Megszületett Alan Mathison Turing, brit matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja.
Nagy hatással volt az algoritmus és a számítógépes adatfeldolgozás kidolgozására. A II. világháborúban sorsdöntő szerepe volt a német titkos kódok feltörésében. 41 éves korában homoszexualitása miatti üldöztetés következtében - máig tisztázatlan körülmények között -, valószínűleg öngyilkos lett. Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Bob Fosse amerikai Tony- és Oscar-díjas táncos, koreográfus, rendező, színész, író (Kabaré, Chicago).
Jelmondata ez volt: "Élj úgy, mintha ez lenne az utolsó napod, dolgozz úgy, mintha nem lenne szükséged a pénzre, és táncolj úgy, mintha senki sem látna”. Fiatalon Fred Astaire inspirálta, legtöbb fellépésén fehér kesztyűt viselt.Eleinte szolgálatot teljesítő katonákat szórakoztatott felllépéseivel, majd az '50-es években került Hollywoodi produkciókba, később Kew Yorkban koreográfiákat készített sikeres Broadway darabokhoz, melyekben fel is lépett. A nagy sikert a színpadi és filmrendezés hozta meg számára. Az 1972-ben, Liza Minelli főszereplésével készült Kabaré című filmmusicalt nyolc Oscar-díjat kapott. Ugyanebben az évebn megkapta a Tony- és az Emmy-díjat is. 1979-es, önéletrajzi ihletésű Mindhalálig zene (All That Jazz) 4 kategóriában Oscar-díjat, valamint a cannes-i filmfesztivál díját kapta. Utolsó filmje az 1983-ban készült Egy aktmodell halála volt. Új stílust teremtett, a korábban csak a szórakozást célzó musicallal szemben megalkotta a drámai musicalt. Viharos magánélete volt, háromszor nősült és több színésznővel is együtt élt. 60 évesen szívroham következtében hunyt el. Több mutatása
96
éve
1930 – Megszületett Sárosi Katalin, EMeRTon-díjas táncdalénekesnő (Különös éjszaka).
Az 1960-as évek egyik legnépszerűbb énekesnője volt, sokat turnézott külföldön is. 1985-ben férjével, Zsoldos Imrével autóbalesetet szenvedett, amelyben férje életét vesztette. Több mutatása
92
éve
1934 – Megszületett Nepp József, Kossuth-díjas rajzfilmrendező (Gusztáv sorozat, Mézga család).
Rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, háttérfestő, tervező, zeneszerző. Balázs Béla-díjas, érdemes művész.
91
éve
1935 – Megszületett Kárpáti György vízilabdázó, edző, a Nemzet Sportolója, aki minden idők legfiatalabb magyar olimpiai bajnok vízilabdázója volt.
1945-től 1969-ig az FTC játékosa volt, 168-szor volt a válogatott tagja. Háromszor az olimpiai bajnok, a bronzérmes, háromszor az Európa-bajnok és a főiskolai világbajnok csapat tagjaként játszott. 1970. és 1980. között a válogatott edzője, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja, 1990-től az FTC tanácsadó tagja volt. Műveiből: (Peterdi Pállal) "Melbourne-Miami-Margitsziget", "Kint vagyok a vízből", "Itt állok megfürödve", "Medencék, gólok, pofonok", "Három testőr Ausztráliában". Több mutatása
86
éve
1940 – Megszületett Wilma Rudolph, amerikai atléta, a "fekete gazella", az első nő, aki 3 aranyat nyert olimpián.
Futóként az első nő volt, aki három aranyérmet nyert az 1960-as római olimpián.
79
éve
1947 – Megszületett Bryan Brown ausztrál színész (Derült égből Polly, Gorillák a ködben).
Sydney-ben született. Veszélyes gyémántok; Utazás a Föld középpontja felé; Grizzly Falls; Nemo kapitány és a víz alatti város; Trükkös halál 1-2.; Tai Pan Több mutatása
75
éve
1951 – Megszületett Michele Mouton francia autóversenyzőnő, az egyetlen nő aki rali-világbajnoki versenyen nyert.
A legsikeresebb női ralisport versenyző, négyszeres rali-világbajnoki futamgyőztes. 50 versenyen indult, százhatvan szakaszon lett első, kilenc alkalommal állt dobogón, és négy győzelmet szerzett. Az 1981-es San Remo-ralin elért győzelmével ő volt az első, és máig az egyetlen nő aki nyerni tudott rali-világbajnoki versenyen. Legelőkelőbb összetett világbajnoki helyezését az 1982-es szezonban érte el, amikor is a második helyen zárta az évet. 1975-ben részt vett a Le Mans-i 24 órás versenyen, 1985-ben pedig első nőként megnyerte a Pikes Peak-i hegyiversenyt. Több mutatása
70
éve
1956 – Budapesten megszületett Kenéz György 62-szeres válogatott vízilabdázó és edző.
1968-tól a KSI-ben, 1974-től a Vasasnál játszott. Tagja volt 1976-ban az olimpiai bajnok, 1977-ben az Európa-bajnok és 1978-ban a vb-ezüstérmes csapatnak. A Vasas edzője volt, 1990. óta a Poseidon Cataniánál edző. Több mutatása
54
éve
160
éve
1866 – Budán meghalt Clark Ádám skót mérnök, a Lánchíd építésvezetője, a budai Váralagút tervezője.
A Széchenyi Lánchíd volt az első állandó híd Buda és Pest között. A híd és az alagút közötti tér őrzi a nevét, itt található a nulla kilóméterkőnek nevezett szobor, az úthálózat központja, ahonnan a magyarországi útak távolságait mérik. A Lánchíd tervezője, William Clark csak névrokona. Több mutatása
153
éve
1873 – Megszületett Beck Ö. Fülöp szobrász, éremművész.
Teljes nevén: Beck Ötvös Fülöp, illetve Beck Ödön Fülöp
138
éve
1888 – Megszületett Geyer Stefi magyar hegedűművésznő, aki Bartók múzsája volt.
Születése más forrás szerint 1881. Több mutatása
120
éve
1906 – Meghalt szántói Kőrösy József statisztikus, aki sokat tett Budapest közegészségügyének fejlesztéséért.
Eredeti nevén: Hajduska József, 1869-től Kőrösi majd 1875-től Kőrösy, ez utóbbi két változatot egész életében használta. 1896-ban nemesi címet kapott, onnantól használta a szántói nemesi előnevet. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt, statisztikusként elméleti és módszertani újításai, az általa bevezetett indexszámítási eljárások nemzetközi hírnevet biztosítottak számára. Gyakorlati statisztikusként Budapest demográfiájával, gazdasági és szociális viszonyaival foglalkozott, emellett sokat tett a főváros közegészségügyi helyzetének fejlesztéséért. 1870-től haláláig a később a Központi Statisztikai Hivatal tagintézményévé vált Fővárosi Statisztikai Hivatal első igazgatója volt. Több mutatása
114
éve
1912 – Meghalt (Bölöni) Mikó Béla, az első magyar nyelven oktató fizika tanár.
A fizika első magyar nyelvű előadója, (Bölöni) Mikó Béla (Zalatna, 1843. 07.01 – Pankota, 1912. 06.23.) a selmeci Akadémián szerzett bányamérnöki oklevelet, majd gyakornoki évei után ott is kezdett tanítani a kémia-fizika tanszéken. Elsőként ő adta elő a fizikát magyar nyelven az egyébként német tannyelvű intézményben. 1872-től a nagybányai bányaigazgatóság vegyelemző laboratóriumát vezette. 1903-ban ő hívta fel a figyelmet a bihari vörös színű ércre és mutatta ki arról, hogy az jó minőségű bauxit. A hazai bauxitkutatásról fontos publikációt tett közzé a Bányászati és Kohászati Lapokban 1906-ban. Több mutatása
114
éve
1912 – Megszületett Martsa István szobrász- és éremművész.
Munkácsy-díjas, érdemes művész.
83
éve
1943 – Megszületett Madarász Csilla úszó, edző, aki 1960-ban két alkalommal javította meg a 100 méteres női gyorsúszás Európa-csúcsát.
Neve 1960-ig Bajnógel; férjezett neve Dobai Gyuláné. Két nyári olimpián vett részt. Tizennégyszeres magyar bajnokként hagyta abba 1964-ben, akkor az év legjobb úszójának választották. Szerepelt az első nem hivatalos magyar női vízilabda csapatban, pályafutása után edzősködött. Több mutatása
70
éve
1956 – Megszületett Vass Gábor színész, szinkronszínész, rádiós műsorvezető.
Dolgozott a szolnoki Szigligeti Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, 10 évig a Madách Színház társulatának tagja volt. Szinkronszínészként Bruce Willisnek, Sean Connerynek, Robert de Nirónak, Samuel L. Jacksonnak és Russell Crowe-nak is kölcsönözte a hangját. 2005-ig az HBO, 2014-től az AMC csatornahangja, 2012-től a debreceni Best FM, 2017-től pedig a Retro Rádió hangja volt 2021-es haláláig. Több mutatása
67
éve
56
éve
1970 – Megszületett Tallai Gábor író, tanár, a Terror Háza Múzeum programigazgatója.
A Fiatal Írók Szövetségének alapító tagja.
56
éve
1970 – Meghalt Fekete István író, költő (Tüskevár, Vuk).
Számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az "erdész-vadász irodalom" legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Fia szerint apja az írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében. 16 éves korában közölte versét a Zászlónk című ifjúsági folyóirat. 1940-ben írta a Hajnalodik című drámai színművet, melynek nagy sikerére jellemző, hogy több mint száz folytatólagos előadást ért meg a budapesti Magyar Színházban. 1941-ben ő írta minden idők egyik legnagyobb sikerű – és nagy szenzációt kiváltó – magyar filmjének a Dr. Kovács Istvánnak a forgatókönyvét. 1942-ben írta a Túlsó part és Féltékenység című filmek forgatókönyvét. 1943-ban írta az Aranypáva című film forgatókönyvét. 1941 – 1948 között több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett. 1936-tól az akkori évek legjelentősebb irodalmi-társadalmi folyóirat – az Új Idők – rendszeresen közölte novelláit, folytatásos regényeit. (Hajnal Badányban, Emberek között, Végtelen út, Gyeplő nélkül). A Kisfaludy Társaság tagja volt, ami 1945 előtt a legnagyobb írói elismerésnek számított. Járt az Andrássy út 60-ban, ahova a Zsellérek című regényében írtak miatt vitték. Fogyatékkal élt, miután elvesztette egyik szemét és fél veséjét. Több mutatása
53
éve
1973 – 10 ember halt meg, amikor egy hordozórakéta lángra lobbant üzemanyag-feltöltés közben.
Pleszeckben egy Kozmosz típusú hordozórakéta gyulladt ki. Kilenc technikus és egy katona vesztette életét a balesetben.
51
éve
1975 – Meghalt Ungár Károly vezérőrnagy, a Vitézi Rend tagja.
Teljes nevén: Vitéz báró bukoweberdói és ujsicei Ungár Károly. Az ujsicei és a bukowe berdói ütközetek hőse az I. világháborúban. Kitűntetései: Katonai Mária Terézia-rend Lovagkeresztje, Magyar Érdemrend Középkeresztje, III. o. Vaskoronarend Több mutatása
46
éve
1980 – Meghalt Clyfford Still amerikai festő, az absztrakt expresszionista mozgalom egyik megalapozója.
Közvetlenül a II. világháború után az absztrakt festészet felé indult, megelőzve ezzel Jackson Pollock és Mark Rothko munkáit.
34
éve
1992 – Meghalt Pintér Béla, kétszeres Ybl-díjas építész (Hilton Szálloda, Budapest).
Az első kelet-európai Hilton Szállodát Sedlmayr János műemléki tervezővel közösen készítették. 1968. augusztus 19-én írták alá a hotel építéséről szóló szerződést, és 1976-ra megépült a modern Hilton Budapest, ami az UNESCO világörökség részét képező történelmi Várnegyed régi épületei között áll. Több mutatása
31
éve
1995 – Meghalt Dr. Jonas Edward Salk, a paralízis elleni vakcina kidolgozója.
1954-ben fejlesztette ki az oltóanyagot. New Yorkban született. Tanulmányait a Michigani, a Hebron, a Roosevelt, a Torinói, a Leedsi, a Washingtoni, a Londoni és a Yeshiva Egyetemen végezte. 1940-től 1942-ig a Mount Sinai kórház belgyógyásza, 1943-44-ben a Michigani Egyetem Bakteriológiai Intézetének munkatársa, 1946-ig mikrobiológiai előadója, majd 1947-ig a járványtani tanszék docense volt. 1947 és 1963 között a Pittsburgh-i Egyetem mikrobiológiai laboratóriumát vezette, 1957-től virológiaprofesszora, valamint 1963-ig a Salk Intézet igazgatóhelyettese volt. 1964-től 1975-ig az Amerikai, az Ausztrál, a Holland, a Belga, a Dán, a Német, a Svéd, a Norvég, a Finn és az Olasz Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.1955-ben a Francia Tudományos Akadémia Aranyérmével, 1956-ban Lasker-díjjal, 1957-ben H. Ricketts-díjjal, 1963-ban Robert Koch Éremmel, 1972-ben F. M. Unfolding-díjjal tüntették ki. Több mutatása
22
éve
20
éve
15
éve
2011 – Meghalt Peter Falk, Emmy és Golden Globe-díjas amerikai színész (Columbo felügyelő).
Teljes nevén: Peter Michael Falk. Lehetséges, de nem bizonyított, hogy Falk Miksa leszármazottja. Tizenkét évesen lépett először színpadra, de eleinte úgy nézett ki, hogy hivatalnok vagy CIA ügynök lesz belőle, szakács volt, majd hivatalnokoskodott. 1958-tól filmezett és ugyanebben az időben megkezdődött televíziós karrierje is. Az 1960-as évek közepén produkciós céget alapított. Bár néhány jelentős mozidarabban szerepelt, neve és figurája összekapcsolódott Columbo felügyelővel, a detektívvel, akitl átható élvezettel és közvetlen humorral 1970-77 között tv - filmekben személyesített meg. A komédia valamivel erősebb műfaja, de drámákban is képes maradéktalan illúziót kelteni. Jobb szemét háromesztendős korában vesztette el tumor következtében. (Emiatt egyes szerződéskötések alkalmából diszkriminációk érték, ám az is igaz: testi fogyatékosságát szexepilként hasznosította.) Több mutatása
263
éve
54
éve
1972 – Megszületett Selma Blair amerikai színésznő.
Eredeti nevén: Selma Blair Beitner. Az 1990-es években vált ismertté, szerepelt a Kegyetlen játékok, és a Doktor Szöszi című filmekben.
30
éve