78
éve
Ünnep kategória
Luca napja
A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja. Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén. Luca büntetésből a fonó asszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat, bevarrja a tyúkok tojókáját. Luca napján alakoskodni is szoktak. A Luca-alakoskodó fehér leplet hord, arca elé vagy fejére szitát tesz. Ellenőrzi a fiatalokat, a lustákat megszégyeníti. Luca napján kezdik készíteni a Luca székét, amelynek segítségével Karácsony böjtjén felismerik a boszorkányokat. Alig van olyan falu, ahol ne ismernék a Luca székéről szóló babonás történeteket. A lucaszéken készítője minden nap dolgozik valamit, úgy, hogy éppen Karácsony estéjére készüljön el. Akkor elmegy az éjféli misére, és ott megismeri a falu boszorkányait, mert ilyenkor szarvat hordanak. Utána azonban menekül haza, különben széttépnék a boszorkányok. Legjobb, ha mákot szór el az úton, mert a boszorkányok kötelesek a mákot felszedni, s így megmenekül a bosszújuktól. Az ország nyugati részében Luca-nap hajnalán "kotyolni" járnak a kisfiúk. Szalmát vagy fadarabot visznek magukkal (legjobb, ha ezeket valahol elcsenik), s arra térdelve mondják el köszöntőjüket. Utána kukoricával vagy vízzel öntik le őket a háziak, ők pedig a szalmával, fával "megvarázsolják" a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak. A köszöntőt mondó gyerekek ezután ajándékokat kapnak. Akár tavasszal, György napján, Lucakor is szabadon garázdálkodnak a gonoszok. Több mutatása
105
éve
1921 – A Hűség napja Magyarországon
Sopronban a népszavazás kezdődött arról, hogy a város Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. 24 072 szavazatból: 15 343 Magyarország 8227 Ausztria 502 érvénytelen Ezóta nevezik Sopront a hűség városának. Több mutatása
35
éve
1991 – Magyar Kórusok Napja
A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg a magyar kórusok napját, Kodály Zoltán születésnapján. Több mutatása
31
éve
1995 – A kisebbségek napja Magyarországon
A kormány 1995. szeptember 21-i döntése értelmében minden év december 18-án tartják a Kisebbségek Napját, megemlékezve a kisebbségek sajátos jogairól. Több mutatása
Téli napforduló
A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én). Több mutatása
54
éve
1972 – Moszkvában a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulója alkalmából ünnepségeket rendeztek..
Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjanak főtitkára külpolitikai áttekintésében elégedetten szólt az enyhülés jegyében elért nemzetközi eredményekről, valamint kijelölte a további teendők irányát. Az ünnepségeken számos külföldi vendég is részt vett. Több mutatása
926
éve
1100 – Ádám-Éva napja, a karácsonyi ünnepkör legjelesebb napja, az adventi időszak utolsó napja, Jézus születésének előestéje, szenteste napja.
Számos szokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: tilos volt kölcsönadni és kérni, mert az elvitte a gazda hasznát. Mindenki a ház körül dolgozott, tilos volt erdőn, mezőn tevékenykedni. Nem volt tanácsos varrni, fonni, foltozni, mosogatni, a kiterített mosott ruha is bajt, betegséget hozhatott a családra. Az eladó lányok ha az esti harangszókor a kútba tekintettek, megláthatták vőlegényüket. A legényeknek nem volt szabad zsírosat enni, nehogy csúnya menyasszonyt kapjanak. A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben városon jelent meg először, Erdély néhány megyéjében még a háború alatt is újévkor, az "aranyos csikó" hozta a gyermekeknek az ajándékot. A karácsonyfa állítás előzménye egyrészt a termékenységet, életet jelentő életfa, termőág. Másrészt középkori egyházi eredetű szokás, miszerint Ádám-Éva napján előadták a teremtés történetét. A paradicsomi életfát örökzölddel, fenyőfával helyettesítették. A karácsonyi játékok legrégibb rétegét hazánkban is a latin nyelvű liturgikus játékok képviselik, amelyek a XI. századtól kezdve az istentisztelet részét képezték. A XVII-XVIII. században főként iskolások és laikus vallásos társaságok előadásairól szólnak a tudósítások. A XIX. századtól a betlehemezés két fő formáját ismerjük: az élő szereplőkkel (pásztorjáték) és a bábokkal előadott (bábtáncoltató) karácsonyi játékot. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg a játékokban. A tréfát a pásztorok szolgáltatják, akik félreértik az angyal latin szavát. Tudatlanok, de jószívűek, és csekély javaikból szívesen adakoznak. A betlehemezést szintúgy, mint másféle színjátékos szokásokat adománykérő formulák zárják le. A karácsonyi ajándékozás a karácsonyfa-állításánál is újabb szokás. Ajándékot régen a kántálók, betlehemezők kaptak, ételfélét, esetleg egy kevés pénzt. Sok helyen a karácsonyfa és a rajta lévő nyalánkságok jelentették az ajándékot. Főként katolikus vidékeken volt divat a karácsonyi asztal készítése (pl. Somogy megyében szénát borítottak az asztalra, és a sarkaira különböző tárgyakat: fésűt, kaszakövet, kést raktak, majd asztalkendővel letakarták). Az ország sok részében karácsony böjtjén a csordás egy csomó vesszővel végigjárta azokat a házakat, ahol tehenet tartottak. A gazdaasszony annyi vesszőt húzott ki a csomóból, ahány tehén a háznál volt, és megcsapkodta a csordás lába szárát. Több mutatása
2026
éve
526
éve