December 16.
Aletta névnapja

December 16.

144 éve

1882 – Kecskeméten megszületett Kodály Zoltán, Kossuth-díjas, világhírű zenepedagógus, zeneszerző és népdalgyűjtő.

Az 1882-ben született Kodály Zoltán igen fiatalon és önerőből tanult meg játszani négyféle hangszeren. 18 éves korától a bölcsészkarral párhuzamosan a Zeneakadémiára is járt, ahol 25 évesen már tanárként dolgozott. Zenedarabjain könnyen felismerhető, hogy érdeklődésének alapja elsősorban a magyar népdal és népzene volt. Kortársával és barátjával, Bartók Bélával együtt hosszú évekig járták a magyar falvakat, hogy összegyűjtsék a még fellelhető népdalokat. Az 1920-as években már külföldön is játszották darabjait, de első igazi hazai sikere 1923-ban volt a Psalmus Hungaricus, majd ezt követte a Háry János és a Székelyfonó. Hírnevét nemcsak műveinek, de zenepedagógusi munkásságának is köszönheti. Kifejezetten gyerekkarok számára mintegy ötven művet írt, a zenetanításban pedig máig is világszerte alkalmazzák a Kodály-módszert. Mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar népművészetet világszerte minél többen megismerhessék. Számos kitüntetést kapott, több egyetemnek volt díszdoktora. 85 éves korában, 1967-ben halt meg. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Zene Magyar

256 éve

1770 – Megszületett Ludwig Van Beethoven német zeneszerző (Örömóda, Für Elise).

A németországi Bonnban született. A legtöbb helyen december 16-a szerepel Beethoven születésének napjaként: csak annyi ismert, hogy december 17-én keresztelték meg. Fiatalon, már 25 éves kora körül a siketség első jeleit észlelte, amelynek hatására időnként az öngyilkosság gondolatával is foglalkozott. A századforduló környékén születtek legsötétebb művei, ekkor vált számára világossá, hogy a halláskárosodása visszafordíthatatlan folyamat. 1819-re teljesen megsiketült. Belső hallása volt, ez tette lehetővé, hogy ne hagyja abba a komponálást. Elérhetetlen (házas vagy arisztokrata) hölgyekhez vonzódott, akiket eszményített (például Brunswick Josephine). A társadalmi különbségek, az emberek esetleges elítélése gátolta, sosem házasodott meg. 1826-ban egészségi állapota drasztikusan megromlott. A következő évben bekövetkezett halálát májbetegségnek tulajdonítják, bár Beethoven halálának idejéből származó hajmintáin végzett modern kutatások azt mutatják, hogy ólommérgezés is hozzájárulhatott gyengélkedéseihez és idő előtt bekövetkezett halálához. Halálának napjáig dolgozott. Az osztrák születésű brit zenész, Hans Keller ?az emberiség legnagyobb elméjének? nevezte. Beethovennek sikerült a lehető legszélesebb közönség számára érthető zenét komponálni. A zenei klasszicizmus és romantika átmeneti alakjára tekintünk. Középső korszakának művei a hősiesség kifejezése miatt, míg késői darabjai az intellektuális mélységüknek köszönhetően népszerűek. Legismertebb alkotása kilencedik szimfóniájának negyedik tétele, ami Schiller An die Freude (Örömóda) című ódájának feldolgozása, amely bizakodó himnusz az emberi testvériség mellett. A dal az Európai Unio hivatalos himnusza. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene

253 éve

1773 – A "Bostoni teadélután", ahol 3 hajónyi tearakományt öntöttek a tengerbe tiltakozásul Anglia ellen.

Az amerikai telepesek így tiltakoztak az anyaország, Anglia politikája ellen. A gyarmatokon élőknek adót fizetniük kellett, de a törvénykezésben nem vehettek részt, érdekeiket nem képviselhették. A Bostoni teadélután után általános felkelés kezdődött, majd 1775-ben kitört a Függetlenségi Háború, melynek végére megalakult az Amerikai Egyesült Államok. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Érdekes

196 éve

1830 – Megszületett Tisza Kálmán nagybirtokos, politikus, miniszterelnök (1875-1890).

Tanulmányait a neves pedagógus, Szőnyi Pál irányításával végezte a szülői háznál, Geszten. Az 1848-as forradalom után fogalmazó volt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Debrecenbe ment a kormánnyal együtt, majd a szabadságharc leverése után külföldre távozott, és tapasztalatokat szerzett a politikai és gazdasági intézményekről, főként a berlini egyetemen. 1851-ben a nagyszalontai református egyházmegye segédgondnoka lett, 1861-ben a debreceni I. választókerületben országgyűlési képviselővé, a képviselőházban pedig első alelnökké választották. 1861. májusában, gróf Teleki László öngyilkossága után a Határozati Párt elnöki székébe került. 1865-ben ismét Debrecen I. választókerületét képviselte, és a balközép vezére lett. Eleinte a Deák-párt lojális ellenzékeként elhatárolódott a szélsőjobboldali 48-as Függetlenségi Párttól, amely a Deák-pártból alakult. 1868-ban adta közre a közös ügyeket bíráló "bihari pontok"-at, majd 1875-ben ezek "szegreakasztásá"-val megindította azt a folyamatot, amelynek eredményeként a balközép és a Deák-párt Tisza Kálmán vezetésével Szabadelvű Párt néven egyesült. 1875. márciusában a Wenckheim Béla vezette kormány belügyminisztere lett, ezt a tisztséget 1887. februárjáig töltötte be. 1875.10.20-án Ferenc József nevezte ki miniszterelnökké Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula közbenjárásával, rövidebb ideig a pénzügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tárcát is ő kezelte. A Tisza-korszak - a magyar történelem leghosszabb miniszterelnöksége (1875-1890) - a dualizmus korának viszonylag békés időszaka volt, amelyre az iparosodás számottevő előrehaladása, valamint a kormányzati politikában a mérsékelt liberalizmus volt jellemző. Következetes magyarosítási politikát folytatott, megreformálta a rendőrséget és jelentős érdemeket szerzett az oktatásügyben. Kormányzata idején zajlott Magyarország modern gazdasági fejlődésének első nagy fellendülési szakasza. 1889-ben Tisza Kálmán helyzete megrendült, mivel a "véderő-vitában" engedményekre kényszerült és elvesztette Ferenc József bizalmát. Lemondásával, személyében búcsúzott egy feltörekvő korszak. Mikszáth Kálmán - a parlament kritikus szemlélője - "Az én kortársaim" című karcolatgyűjteményében nagy tisztelettel írt róla. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató, 1888-ban tiszteleti tagjává választotta. 1880-ban megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

193 éve

1833 – Megszületett Lotz Károly festőművész, akinek képei Operaház és az Országház falain láthatók.

A Magyar Nemzeti Múzeum, a Pesti Vigadó, a Magyar Tudományos Akadémia, az Magyar Állami Operaház, a Szent István-bazilika és az Országház falfestményeit készítette. Legjelentősebb munkája, 1884-ből az Operaház Olympus-freskója. 1894–95-ben a Kúria és az Országház mennyezetképeit, a Magyarország apoteózisa és Törvényhozás apoteózisa című faliképet készítette.Az 1848-as szabadságharc eseményeit akvarell festményeken rögzítette helyszínek, események tekintetében pontosan. Német apa és magyar anya fiaként, nyolcadik gyermekként született, a pesti piaristák iskolájában tanult. 1852-ben Bécsben kezdte festészeti tanulmányait. 1868-ban jelent meg az "Arany Album", melyben Arany János verseinek illusztrációiként Lotz Károly és Than Mór fényképezett rajzai szerepeltek. 1885-től a Mintarajz-tanoda, majd a nők számára létesült Festészeti Tanoda tanára volt. 1896-ban a Szent István-rend kiskeresztjével tüntették ki Munkácsy Mihállyal és Benczúr Gyulával együtt. Halálakor Berzeviczy Albert kultuszminiszter a "nemzet halottjának" nyilvánította. Október 15-én a Műcsarnokban ravatalozták fel. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Magyar

94 éve

1932 – Megszületett Dr. Jelenits István piarista atya, tanár, aki 70 éven át szerzetes, és 65 éven át pap volt.

1993–1997 között az Országos Köznevelési Tanács, 1998-től 2003-ig a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának tagja, 1995 óta pedig a Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke volt. 1992-től éveken át tanított a gödi, illetve 1993-tól a váci piarista iskolában, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétikatanára, tanszékvezetője volt, 2015 óta professor emeritus. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

88 éve

1938 – Megszületett Liv Ullmann norvég színésznő, rendező, aki férje, Ingmar Bergman filmjeiben játszott.

A világszerte elismert film-, és színpadi színészn?, filmrendez?, sikerkönyvek szerzője az "International Rescue Committee" (IRC - Nemzetközi Megmentési Bizottság) nemzetközi alelnöke és 1980 óta az "UNICEF" (Egyesült Nemzetek Gyermekalapja) jószolgálati nagykövete volt. Férje, Ingmar Bergman filmjeiben vált világhírűvé, a New York-i filmkritikusok többször tüntették ki a legjobb színészn?nek járó díjjal. Jelenleg második filmjét rendezi. Könyve, a "Changing" ("Változás"), amelyet huszonnégy nyelvre lefordítottak, azt bizonyítja, hogy Liv Ullmann kivételes képességű, komoly író is. Most a társadalmi ügyekért folytatott munka fontosabb számára, mint saját karrierje. 1981-ben megkapta az ENSZ Ezüst Békeérmét, 2003-ban életműdíjat kapott. Nemzetközi színésznői karrierje a "Persona", a "Farkasok órája", a "Szégyen" és a "Szenvedély" című filmekkelindult. 1970-től amerikai, angol, francia, német és olasz produkciókban játszott. A színpadnak is nemzetközi sztárja lett: Ibsen "Nórá"-jaként a Broadwayn és a londoni West Enden is sikereket aratott. A tehetségéhez legméltóbb feladatokat a svéd filmekben kapta, például 1971-ben a Vilhelm Moberg regénytrilógiájából Jan Troell rendezésében készült "Emigránsok"-ban, 1972-ben "Az új hazá"-ban, 1973-ban ismét férje filmjében a "Suttogások, sikolyok"-ban nyújtott remek alakítást. Az eredetileg tévéjátéknak forgatott "Jelenetek egy házasságból" főszerepében aratta legnagyobb nemzetközi sikerét Erland Josephson oldalán. Jelentős külföldi szerepként 1974-ben Krisztina királynőt alakította a "Lemondás" című Anthony Harvey filmben, "A farmer feleségé"-ben pedig Gene Hackman partnereként, Jan Troell filmjében játszott. Megpróbálkozott a rendezéssel is: 1992-ben debütált "Sofie" című filmjével, amely a századfordulón játszódik egy koppenhágai zsidó családban. 1994-ben forgatta második filmjét Sigrid Undset "Kristin Lavransdatter" című népszerű norvég regényből, egy nagy költségvetésű közös skandináv produkcióban. Harmadik rendezése a "Vallomások" Bergman önéletrajzi forgatókönyve alapján készült és a svéd filmhónap programjában is szerepelt. Mindhárom filmjét Bergmani szellemében és eszköztárával, női érzékenységgel készítette. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Nő

77 éve

1949 – Budapesten megszületett Béki Gabriella szociológus, a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja.

A társadalompolitikai kérdések foglalkoztatják, így a demokratikus átalakulásban jelentős szerepet játszó Rakpart Klub látogatójából vezetőségi taggá lépett elő. Az 1988-ban megalakult SZDSZ tanácsának tagja, a Szervező Bizottság vezetője, majd 1990-től ügyvivője és országgyűlési képviselő. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Magyar

75 éve

1951 – Meghalt Dorothy Dix amerikai újságírónő, írónő, aki szerelmi bánatban szenvedőknek adott tanácsot.

A Dorothy Dix írói álnév volt, valódi neve: Elizabeth Meriwether Gilmer. 1896-tól tanácsadó rovatot vezetett a reménytelenül szerelmesek és szerelmükben csalódottak számára. New England-i tanár- és írónő volt, aki megalapította és kezdetben támogatta a Harrisburgi Állami Kórházat, valamint az általa vezetett társadalmi mozgalom eredményeképpen a New Jersey-i Trentonban létrehozták az első állami elmegyógyintézetet. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Nő Irodalom

3 éve

2023 – Megszületett Onagy Zoltán író, szerkesztő.

Eredeti szakmája szerint nyomdász, 1980-tól húsz éven át vándor-diszpécser a GOV-nál (Gáz és Olajszállító Vállalat), majd a MOL-nál. 2000-2006 között a Terasz.hu irodalmi főszerkesztője, 2007-től 2012-ig az Irodalmi Jelen prózarovatának vezetője, 2013-tól szabadúszó volt. Könyvek mellett írásai irodalmi lapokban jelentek meg. 2015 elején indította el egy közösségi portálon szubjektív világirodalmi áttekintését A bőség zavara címmel, amely 2500 szócikkesre duzzadt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Magyar