78
éve
★ Kiemelt esemény
December 10.
93
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1933 – Meghalt gróf Hadik János, aki az "őszirózsás" forradalom miatt három napig volt Magyarország miniszterelnöke.
Budapesten 70 éves korában halt meg. A bécsújhelyi katonai akadémián végzett, majd huszárhadnagyként belépett a hadseregbe. 1893-ban szerelt le főhadnagyként, 1894-től örökös jogon tagja lett a főrendiháznak. 1901-ben a Szabadelvű Párt programjával képviselői mandátumot szerzett az abaújszíni választókerületben. 1904-ben kilépett a Szabadelvű Pártból, 1906-ban alkotmánypárti programmal ismét bejutott a képviselőházba. 1906 és 1910 között a Wekerle-kormány belügyminisztériumi államtitkára volt. 1912-től 1917-ig a főrendiházi ellenzék vezére, 1913-tól 1918-ig az Országos Alkotmánypárt alelnöke volt. 1917-18-ban az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésével és a közélelmezési ügyek vitelével megbízott tárca nélküli miniszteri tisztséget töltötte be gróf Esterházy Móric kormányában. Nem volt hajlandó eleget tenni az osztrák gabonaszállítási követeléseknek, így lemondott tisztségéről. 1918.10.29-én IV. Károly - ellentétben az általános várakozással - nem Károlyi Mihály grófot nevezte ki miniszterelnöknek. Válaszul a Hadik-kormány kinevezésére tüntetés kezdődött Budapesten, amely felkelésbe csapott át. A felkelők elfoglalták a középületeket és elfogták a katonai parancsnokot. 1918.10.31-én győzött az "őszirózsás" forradalom, Hadik miniszterelnöki megbízatása megszűnt, a király Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek, a tüntető tömeg követelte az önálló magyar köztársaság kikiáltását. A Tanácsköztársaság idején a székesfehérvári fogházban raboskodott, de 2 hét után - Seregélyes lakosságának követelésére - szabadon engedték. Felhagyott a pártpolitikai tevékenységgel, főként a szociális és gazdasági problémák felé fordult. 1926-ban a Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet vezette, de politikai okokból szeptemberben visszavonult. 1927-ben a felsőház tagja lett, a genfi világgazdasági konferencián képviselte a magyar kormányt. 1927-től az Országos Kivándorlási Tanács, majd a Kisiparosok Országos Központi Szövetkezetének, az Országos Erdészeti Egyesületnek és a Dohánytermelők Országos Egyesületének elnöke volt. 1932-ben ellenzéki programmal országgyűlési képviselővé választották a tornai választókerületben. Ferenc Józseftől 1908-ban megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása
506
éve
1520 – Luther Márton nyilvánosan elégette a pápa kiátkozó bulláját, és ezzel végleg szakított a katolikus egyházzal.
Luther, az Ágoston-rendi szerzetes, a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora 1517. október 31-én Wittenbergben közzétett 95 tézisével indította el a reformációt, amely súlyos tudati válságot okozott a nyugati kereszténységben és az egységes egyház evangélikus és katolikus egyházra szakadt. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette, III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. Több mutatása
211
éve
1815 – Megszületett Ada Lovelace grófnő, matematikus és író, az első számítógépes program megírója.
Születési neve Augusta Ada Byron, ő Lord Byron egyetlen törvényes gyermeke. Főként arról volt ismert, hogy leírást készített a Charles Babbage által tervezett első mechanikai számítógéphez, az analitikai számolóműhöz. Egyesek szerint a géphez készült programokat is ő írta, így az első számítógép-programozónak tekinthető, de hozzájárulásának mértéke vitatott. 1842–1843-ban Ada kilenc hónap alatt lefordította Luigi Menabrea olasz matematikus írását Babbage új gépének, az Analytical Engine-nek a tervéről. Jegyzeteket is fűzött a műhöz, részletesen leírta, hogyan lehet Bernoulli-számokat számítani a gép segítségével. Történészek szerint ez a világ legelső számítógépes programja. Babbage és Ada levelezése azt mutatja, hogy a programokat Babbage írta, de Ada írásaiban előfordul a gép használatának néhány olyan lehetősége, amelyet Babbage sosem tett közzé, például hogy „a gép képes lehet bármilyen összetettségű zenedarabok komponálására”. 1980. december 10-én - a születésnapján - az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma elfogadta az új Ada programozási nyelvet, melyet Adáról neveztek el. A Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramon az ő képe látható. Több mutatása
198
éve
1828 – Megszületett báró tolcsvai Korányi Frigyes belgyógyász, egyetemi tanár.
Eredeti nevén: Kornfeld FrigyesA magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja, az MTA levelező tagja.Fiai: (ifj.) báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter (1931-1932) és Korányi Sándor orvosprofesszor.Nevét több közintézmény is viseli, mint például a nagykállói gimnázium, a SOTE Korányi Frigyes Szakkollégiuma, illetve a Korányi Kórház (hivatalos nevén Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet). Több mutatása
181
éve
130
éve
1896 – Meghalt Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros, a dinamit feltalálója, a Nobel-alapítvány létrehozója.
San Remóban 63 éves korában halt meg. Apja is gyáros és feltaláló volt, aki az orosz hadiiparnak is dolgozott. Halála után Alfred Nobel folytatta a kísérleteit, 1863-ban fejlesztette ki a robbantó gyutaccsal történő kezdő gyújtását, 1865-ben megalapította a Dinamit Nobel Részvénytársaságot. 1867-ben nitroglicerinből és kovaföldből nagy hatékonyságú robbanóanyagot állított elő, amelyet "dinamit"-ként szabadalmaztatott. Ezzel forradalmasította a haditechnikát és a robbanóanyagok ipari felhasználását. 1895-ben alapot létesített, amelynek vagyonát a Nobel-alapítvány kezeli, és éves kamatait (150 800 svéd korona) minden évben egy fizikai, kémiai, orvostudományi, irodalmi és egy békedíjként ítélik oda azoknak a személyeknek, akik "az emberiségnek a legnagyobb hasznára vannak". A Nobel-békedíj alapítását a pacifisták alelnöke, az osztrák Bertha von Suttner ösztönözte. 1901.12.10-én nyújtotta át először a svéd király Stockholmban és Oslóban a Nobel-díjakat, és azóta is minden évben e napon - Nobel halálának napján - adják át. Több mutatása
125
éve
1901 – Először adtak át Nobel-díjakat.
Minden év december 10-én van a díj átadó ünnepsége. 1901-2010-ig összesen 840 díjat osztottak ki 833 díjazott között. A Nemzetközi vöröskereszt 3 míg Marie Skłodowska Curie, Linus Carl Pauling, Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala, John Bardeen és Frederick Sanger 2-2 díjat kapott. Marie Skłodowska Curie és Linus Carl Pauling mind két díját más - más tudomány területén szerezte. Kapott díjat 4 házaspár - Myrdal házaspár külön külön, nem is egy tudományágban. A többiek egyszerre. - 1 testvér pár, 1 alkalommal fordult elő, hogy apa és fia, míg 5 alkalommal, hogy apa is és a fia is kapott díjat. A világháborúk idején nem osztottak díjat. A svéd szobrász, Erik Lindberg (1873–1966) tervezte a Nobel emlékérmet. Több mutatása
124
éve
1902 – Befejeződött az asszuáni-gát építése, akkor ez volt a világ legnagyobb gátja.
Egyiptomban, a Nílus folyón, a torkolattól, mintegy 1000 km-re és 690 km-re dél-délkeletre Kairótól. A gát 1900 m hosszú és 54 m magas volt. A kezdeti tervek hamarosan alkalmatlannak bizonyultak, a gát magasságát két fázisban emelni kellett 1907–1912 és 1929–1933 között. 1946-ban a gát harmadik emelése helyett elhatározták egy második gát – a főgát – megépítését mintegy 6 km-rel feljebb a folyón, ami 1970-re készült el teljesen. Több mutatása
113
éve
1913 – Megszületett Takács Paula olasz származású, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas szoprán opera-énekesnő.
Eredeti neve Ermelinda Maria Paula Bernal-Scarpa.
106
éve
1920 – Meghalt Horace Elgin Dodge, a fiatalabbik autógyártó és milliomos Dodge-fívér.
Horace és John Francis Dodge világéletükben elválaszthatatlan testvérek voltak, együtt voltak szegények, együtt lettek milliomosok, és közben mindvégig együtt dolgoztak iszonyú keményen. Először egy biciklikészítő céget hoztak létre, ennek nyereségéből pedig megalapították a Dodge Brothers gépgyártó műhelyt. Először az Oldsmobile cégnek készítettek autómotorokat és váltókat, később pedig közös üzletbe kezdtek az akkor még ismeretlen Forddal. Már a befutott Ford cég legnagyobb részvényeseiként alapították meg saját autógyárukat, 1914-ben elkészült első autójuk, és a cégek közt elsőként egy 61 oldalas kézikönyvet is mellékeltek a remek minőségű kocsikhoz. Henry Ford nem sokkal ezután szakmai és anyagi féltékenységből inkább kivásárolta a fívérek részét a Ford-társaságból, és útjaik elváltak. A két fívér váratlanul, pár hónap különbséggel halt meg, és mivel gyermekeiket nem készítették fel időben az üzleti életre, a fejenként 100 millió dolláros vagyon inkább átkot jelentett az örökösöknek. Több mutatása
103
éve
1923 – Megszületett Andaházy Margit, Jászai Mari-díjas színésznő.
Névvariáns: Andaházi.
83
éve
1943 – Megszületett Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgó.
Az Újpesti Dózsa ifjúsági csapatában kezdte pályafutását, majd Dorogon lett első osztályú játékos. 1966 és 1969 között a Ferencváros labdarúgója volt, ahol kétszeres magyar bajnok és VVK (UEFA-kupa) döntős lett. 1971-ben Kispestre a Honvédhoz igazolt és ott hat idényt töltött el. 1977-ben 34 évesen a másodosztályú Bp. Vasas Izzóhoz szerződött és a csapattal kiharcolta az NB I-es szereplést. 1980-ban itt fejezte be az aktív sportot, de még 1982-ben egy rövid időt a hévízi csapatban szerepelt. Az első osztályban összesen 377 bajnoki mérközésen 30 gólt szerzett. A magyar válogatottban 1967 és 1973 között 37 alkalommal szerepelt és 2 gólt szerzett. 1968-as mexikói olimpia bajnoka, 1972-ben a müncheni olimpián ezüstérmes. Az olimpia válogatottban 11 alkalommal szerepelt és 4 gólt ért el. 1972-ben a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokság 4. helyezettje. 1968-ban a világválogatott tagja Brazília ellen Rio de Janeiroban, Novák Dezsővel, Albert Flóriánnal és Farkas Jánossal együtt. 1981-ben szerzett edzői oklevelet a Testnevelési Főiskolán. 1980 és 1995 között a Ferencváros utánpótlás, tartalék és ifjúsági edzője illetve alkalmanként a felnőtt csapat pályaedzője. Felesége Pécsi Ildikó Kossuth-díjas színművésznő. Több mutatása
78
éve
1948 – Dobi Istvánt nevezték ki magyar miniszterelnökké, aki helyett valójában Rákosi kormányzott.
Hat elemit végzett szülőfalujában, majd 1949-ben népfőiskolát Budapesten. 1910-től mezőgazdasági munkásként dolgozott, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben harcolt a román csapatok ellen, fogságba került, majd a hajmáskéri internálótáborba került. 1920. novemberében tért vissza szülőfalujába, pályafenntartási napszámosként vállalt munkát a MÁV-nál, utána 1931-ig fatelepen dolgozott, majd alkalmi munkás volt. Kapcsolatba került a szakszervezeti mozgalommal, belépett a Földmunkások Országos Szövetségébe és az MSZDP-be. 1930-ban elnöke lett az általa alapított MSZDP szőnyi szervezetének. 1936-ban átlépett az FKgP-be, Komáromban a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamaránál kapott állást, az FKgP szervezőtitkárává nevezték ki, és a párt választmányának tagja lett. 1937-ben az FKgP földmunkás tagozatának elnökévé választották, 1939-ben az Országos Mezőgazdasági Kamara tagja lett. 1939 és 1941 között az almásfüzitői olajfinomítóban dolgozott, majd kubikusként vállalt munkát. 1940-ben elvégezte a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Tanácsának vezetőképző tanfolyamát, 1941-ben a Magyar Parasztszövetség országos titkárává választották, 1943-ban a földmunkás szakosztály elnöke lett. Országos szervezőtitkárként kapcsolatba került az illegális kommunista párttal. A német megszállás után nem tartóztatták le, sőt a "Kis Ujság" főszerkesztőjeként bekapcsolódott a Magyar Front tevékenységébe. Behívták katonának, egy munkaszolgálatos századhoz került és 1945 tavaszán fogságba került. Távollétében beválasztották az ideiglenes nemzetgyűlésbe az FKgP színeiben, valamint tagja lett a szőnyi kommunista pártszervezetnek is. 1945. augusztusában alelnökként, valamint a Politikai Bizottság és az országos intézőbizottság tagjaként bekerült az FKgP legfelső vezetésébe. Az 1945. novemberi választások után államminiszter, 1946. februárjától decemberig földművelésügyi miniszter, majd 1947. szeptemberig ismét államminiszter volt. 1947. júniusában, Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása után, az FKgP elnöke lett, a kommunisták politikáját biztosította támogatásáról, megindította az FKgP "reakciós erők"-től való megtisztítását. 1948. áprilisától decemberig ismét a földművelésügyi miniszteri tisztséget töltötte be, 1948 nyarától a kommunisták nyílt diktatúrájának megteremtését támogatta. Dinnyés Lajos lemondása után, Rákosi Mátyás vezette kommunista párt december 10-én miniszterelnökké nevezte ki, nyíltan kiállt a többpárti demokrácia felszámolása mellett. Dobi Istvánnak csak hivatala volt, a hatalom a Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József által alkotott úgynevezett "négyes fogat" kezében volt. Az intézkedések részeseként azonban súlyos felelősség terhelte azért, hogy az ország az 1950-es évek elejére a mélypontra jutott és rendőrállammá vált. 1952.08.14-én Rákosi felmentette a kormányfői tisztségből, Rónai Sándor helyét vette át az Elnöki Tanács élén, a minisztertanács elnöki tisztségét Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára foglalta el. Dobi István az Elnöki Tanács semmiféle hatalommal nem rendelkező elnökeként szó nélkül aláírt minden felmentést és kinevezést, a sokszor tragikus történelmi eseményeknek csak nézője volt. Az 1956. októberi forradalom után nyíltan kiállt a Kádár-rendszer mellett, 1959-ben a belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, és a Központi Bizottság tagja lett. 1967.04.14-én nyugdíjazták, majd 1968. júniusában kinevezték az Országos Szövetkezeti Tanács elnökévé, de súlyos betegsége következtében néhány hónap múlva meghalt. Több mutatása
65
éve
56
éve
1970 – Nem vehette át irodalmi Nobel-díját Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin szovjet író.
"A pokol tornáca" és a "Rákpavillon" című könyveiért kapott irodalmi Nobel-díjat. Szolzsenyicint, aki a rendszer kritikusa volt és már 16 éve bírálta a szovjet politikai viszonyokat, 1974.02.12-én letartóztatták és egy nappal később kiutasították a Szovjetunióból. 1960-ban megjelent "Ivan Genyiszovics egy napja" című írása után a tilalmak és az üldöztetések egymást követték. "A pokol tornáca" és a "Rákpavillon" című könyvei a Szovjetunióban meg sem jelenhettek. Egyre több szovjet író nyilatkozott meg hozzá hasonlóan a moszkvai elnyomás és üldöztetés miatt. A Kreml Szolzsenyicin kiutasításában látta annak lehetőségét, hogy a disszidens írót a Szovjetunióban közönségétől megfossza, valamint a nyugati kritikusokat megnyugtassa. Több mutatása
45
éve
1981 – Bemutatták a Vuk című egész estés magyar rajzfilmet.
Fekete István Vuk című regénye alapján készült. A rendező Dargay Attila.
20
éve
2006 – Meghalt Augusto Pinochet Chile korábbi elnöke.
Tanulmányait a Katonai Akadémia Gyalogsági Intézetében, a Hadiakadémián és a Nemzetvédelmi Akadémián végezte. 1954-től a Hadiakadémia tanára, majd a Védelmi Minisztérium államtitkár-helyettese, 1956-tól a washingtoni katonai misszió tagja volt, majd az Ecuadori Katonai Akadémia tanított. 1964 és 1969 között a chilei Hadiakadémia parancsnokhelyettese, 1966-tól ezredes, 1969-től dandártábornok, a 6. szárazföldi hadosztály parancsnoka, 1970-ben vezérőrnagy volt. 1971-72-ben a santiagói 2. hadtest parancsnoka, 1972-73-ban a szárazföldi csapatok főparancsnoka, 1973-ban pedig tábornok, a fegyveres erők főparancsnoka lett. 1973. szeptember 11-én Salvador Allende Gossens szocialista kormánya elleni puccsal jutott hatalomra, 1973-74-ben a Kormányzótanács elnöke, 1974 és 1990 között köztársasági elnök volt. 1990-től a szárazföldi erők parancsnoka lett. Az emberi jogok megsértésének vádjával bíróság elé kellett volna állnia, de szellemileg alkalmatlanná nyilvánították. Több mutatása
408
éve
1618 – Meghalt Giulio Caccini kora barokk olasz zeneszerző.
A Bardi-féle firenzei Camerata egyik vezéralakja, korának legbefolyásosabb zeneszerzője volt.
204
éve
1822 – Megszületett César Franck zeneszerző, orgonaművész, zenetanár.
Teljes nevén: César Auguste Jean Guillaume Hubert Franck
185
éve
1841 – Pesten, Fáy András elnökletével megalakult a liberális ellenzéket tömörítő Nemzeti Kör.
Fáy András a novella- és regényírás úttörője, A Bélteky-ház című írása az első magyar regény. Nemesként szorgalmazta a feudalizmus lebontását, résztvevője volt a reformkor szinte minden megmozdulásának, amellyel kiérdemelte 'a nemzet mindenese' nevet. Több mutatása
178
éve
1848 – Louis Napóleon Bonaparte herceget, I. Napóleon császár unokaöccsét választotta a francia nemzetgyűlés a II. Köztársaság elnökévé.
A szavazásra jogosult lakosság 75%-a (5,4 millió fő) választotta négy évre a II. Köztársaság elnökének. Három ellenjelöltjére együttesen is csak 2 millióan szavaztak. A véres júniusi munkásfelkelést követően a polgárság béke és nyugalom utáni vágyát tükrözte a választás kimenetele. Több mutatása
176
éve
175
éve
1851 – Megszületett Melvil Dewey amerikai könyvtáros, a könyvtári besorolásra szolgáló Dewey decimális rendszer megalkotója.
Teljes nevén: Melville Louis Kossuth Dewey Kossuth Lajos 1851?52-ben amerikai körutat tett, ahol nagy népszerűséget szerzett magának és sok hívet a magyar ügynek. Ez tükröződik Dewey középső nevében is. Több mutatása
167
éve
1859 – Megszületett Peter Mork Monsted dán realista festő, aki tájképeiről ismert.
Dán írásmóddal: Peder Mørk Mønsted
151
éve
1875 – Meghalt Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Eredeti nevén: Schedel. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, a Kisfaludy Társaság másodelnöke. Nagy érdeme a magyar irodalomtörténetnek rendszeres tudományos formába öntése. Több mutatása
141
éve
136
éve
1890 – Megszületett Bárdossy László miniszterelnök, akit háborús főbűnösként a Népbíróság golyó általi halálra ítélt.
Szombathelyen született. Jogi tanulmányait a budapesti, a berlini és a párizsi egyetemen végezte, 1912-ben szerzett jogi doktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen. Pályafutását segédfogalmazóként kezdte 1913-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tanfelügyelőjeként is dolgozott egy ideig. 1918-tól miniszteri segédtitkár, 1921-től miniszteri titkár volt. 1922-ben a Külügyminisztérium sajtóosztályára került, amelynek 1924-ben kinevezett vezetője lett. 1926-ban miniszteri tanácsossá, 1930-ban követségi tanácsossá nevezték ki, első beosztott tisztviselője lett a londoni magyar követségnek. 1934. októberétől bukaresti magyar követként és meghatalmazott miniszterként vezette a követséget, 1941.02.04-én a külügyminiszteri székbe került, majd gróf Teleki Pál öngyilkosságát követően, 1941.04.04-én Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki, valamint a külügyminiszteri tárcát is megtartotta. Amikor Jugoszlávia már ténylegesen szétesett, hozzájárulását adta a Délvidék megszállásához. Elhallgatva Molotov szovjet külügyi népbiztos baráti hangú üzenetét, 06.26-án bejelentette a parlamentben a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. A régi határok visszaszerzése érdekében hitt a németek győzelmében. A tengelyhatalmak nyomására decemberben bejelentette, hogy Magyarország és Nagy-Britannia, valamint az Amerikai Egyesült Államok között is beállt a hadiállapot, majd 1942. januárjában német követelésre a keleti frontra küldte a 2. magyar hadsereget. Belpolitikájára nagy hatással volt Gömbös Gyula jobboldali radikális ideológiája. Beterjesztette a III. zsidótörvényt, amely megtiltotta a házasságot a zsidók és nem zsidók között, "fajgyalázás"-nak minősítette a közöttük fennálló nemi kapcsolatot, ezért büntette, és bevezette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot. A háborúba való belépés és a radikális zsidótörvény miatt szembekerült a konzervatív-nyugatbarát körökkel, akik menesztését követelték Horthytól. 1942. márciusában távozott a kormányfői tisztségből, majd a németbarát szélsőjobboldal egyik vezéralakja, 1943-ban az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnöke lett. 1944. májusában szülővárosa, Szombathely országgyűlési képviselőjévé választották, októberben a szélsőjobboldali Törvényhozók Nemzeti Szövetségének megalakításában vett részt. 1945 elején Bajorországban telepedett le, áprilisban beutazási vízumot kapott Svájcba. Egy vidéki gyűjtőtáborba került, ahol diplomata útlevelével szabad mozgást követelt magának és családjának, így az igazságügyi és rendőrségi miniszterhez került az ügye. Május 4-én visszatoloncolták Németországba, az amerikaiak letartóztatták, és október 3-án másokkal együtt Budapestre szállították. Október 29-én Népbíróság elé állították háborús bűnök miatt, ahol szellemi fölényességgel, bátran védekezett. November 3-án háborús főbűnösként kötél általi halálra ítélték, de a kivégzés előtti napon "kegyelemből" golyó általi halálbüntetésre változtatták az ítéletet. 1946.01.10-én végezték ki a Markó utcai fegyház udvarán. Több mutatása
135
éve
131
éve
1895 – Megszületett Török Sophie, Baumgarten-díjas író, költő, Babits Mihály költő felesége.
Lánykori nevén: Tanner Ilona, teljes nevén: Tanner Ilona Irén Lujza Kamilla. Babits Ildikó anyja.
123
éve
119
éve
1907 – Megszületett Rumer Godden angol regényírónő (An Indian Affair).
Gyermekeknek és felnőtteknek is írt, hat regényét filmre és televízióra alkalmazták, például 1975-ben az "In This House of Brede"-t, majd az "An Indian Affair"-t, melyet nemzetközi Emmy-díjra is jelöltek. Több mutatása
118
éve
111
éve
90
éve
1936 – Meghalt Luigi Pirandello, Nobel-díjas olasz drámaíró és novellista.
Legismertebb műve magyarul először Karinthy Frigyes fordításában vált ismertté Hat szerep keres egy szerzőt címmel. 1930. július 14-én Az ember, aki virágot hord a szájában című drámájának előadása volt az első kísérleti televíziós közvetítés (BBC, London). Több mutatása
82
éve
69
éve
66
éve
1960 – Megszületett Kenneth Branagh Emmy-díjas ír származású brit színész, rendező (Sok hűhó semmiért).
Teljes nevén: Sir Kenneth Charles Branagh
59
éve
1967 – Meghalt Otis Redding amerikai soul és blues énekes, aki 26 évet élt, mégis az amerikai könnyűzene egyik legismertebb alakja.
Hat nagylemeze jelent meg életében, majd halála után még öt stúdióalbuma is megjelent. Harmadik lemeze, az Otis Blue: Otis Redding Sings Soul (1965) bekerült az 1001 lemez amit hallanod kell, mielőtt meghalsz listára. Repülőgépszerencsétlenség áldozata lett. Több mutatása
53
éve
1973 – Megszületett Miller Zoltán színész, énekes.
Első felesége Ullmann Mónika színésznő volt, gyerekük Miller Dávid. Második felesége Vágó Bernadett színésznő. Az Emberek zenekar tagjaként és szólóban is jelent meg lemeze. Színészként, musicalszínészként és szinkronszínészként dolgozik. Több mutatása
47
éve
1979 – Meghalt Cecilia Payne amerikai csillagásznő, aki felfedezte, hogy a Nap tömegének nagyrésze hidrogén.
Teljes nevén Cecilia Helena Payne, asszonynevén Cecilia Helena Payne-Gaposhkin. Még egyetemi évei alatt a Királyi Csillagászati Társaság tagjává választották, de Cambridge-ben egészen 1948-ig érvényben volt az a rendelkezés, hogy nők ugyan járhatnak az egyetemre, de diplomát nem kaphatnak. Nem törődve azzal, hogy nincs diplomája, ösztöndíjat kapott a Harvard Egyetem Radcliffe College-ába PhD dolgozatának elkészítésére. Alig két év kellett a dolgozat elkészítéséhez és megvédéséhez, ezzel ő lett az első nő, aki a Radcliffe College-ban valaha doktori fokozatot szerzett (egyúttal az övé volt az első olyan PhD-fokozat, amelyet a Harvard College Obszervatóriumban végzett munkára adtak). Ebben a dolgozatában mutatta be első igazán nagy és átütő tudományos eredményét: spektroszkópiai módszerrel kimutatta, hogy a Nap tömegének döntő többsége hidrogén. Több mutatása
39
éve
1987 – Meghalt Jasha Heifetz lengyel-litván-zsidó származású amerikai hegedűművész.
Oroszul Ио́сиф Руви́мович Хе́йфец, azaz Joszif Ruvimovics Hejfec. Auer Lipót volt a mestere.
38
éve
36
éve
1990 – Meghalt Kovács Károly színművész, érdemes művész (Gazsi bácsi a Le a cipővel! filmben, Lucifer szerepe a Nemzeti Színházban).
1929-ben feleségül vette fiatal Dajka Margitot, aki rövid idő alatt befutott, nagy sztár lett. Dajkával 1940-ben bekövetkezett válásukig együtt élt, és később is sokszor dolgoztak egy társulatnál. Dolgozott a Vígszínház, a Nemzeti, a Thália Színházaknál. Az 1930-as évektől főszerepeket játszott, főleg negatív, intrikus figurákat. Alakításait a kritika szerint határozott karakter és szuggesztivitás jellemezte. Emlékezetes alakítása Lucifer szerepe Madách Imre: Az ember tragédiájában a Nemzeti Színházban. Számos filmben szerepelt.1957-ben érdemes művész címet kapott. Több mutatása
27
éve
17
éve
2009 – Meghalt Gergely Jenő történész, az MTA doktora, tanszékvezető.
Az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének professzora, korábbi tanszékvezetője.Fő kutatási területei: Magyarország története a 19. és 20. században, egyháztörténet, keresztény pártok története, autonómiák története Magyarországon. Több mutatása
1
éve
2025 – Meghalt Balázs Péter, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, szinkronszínész, színházigazgató.
Budapesti színházi dinasztiában született: apja Balázs János, a Magyar Rádió színész-rendezője, édesanyja Mednyánszky Henriett, az Operaház balerinája, aki húgával még a brit királyi család előtt is fellépett, nagynénje-keresztanyja Mednyánszky Ági színművésznő. Építészmérnöknek készült, gitározni tanult, majd apja kívánsága ellenében 1961-ben első nekifutásra fölvették a Színművészeti Főiskolára, ahol Szinetár Miklós lett az osztályfőnöke. A Magyar Televíziónak már főiskolásként dolgozott. Pályafutását 1965-ben a veszprémi Petőfi Színháznál kezdte, 1970-től 25 éven át aVígszínház tagja volt, több mint 140 színdarabban, félezernél több film- és televíziós produkcióban működött közre. Ő volt a Nagy ho-ho-ho horgász rajzfilmfigura hangja, szinkronizálta Louis de Funes és Danny DeVito filmjeit, az Agatha Christie-krimik alapján készült Hercule Poirot-sorozatban a címszereplőt. Először 1989-ben rendezett, többek között a Bűvös szék című Karinthy-tévéfilmet, színházban a Hegedűs a háztetőn, a Csókos asszony, a Leányvásár, a Hyppolit, a lakáj, a János vitéz című darabokat. A Vígszínházból 1996-ban távozott, mert nem értett egyet azzal, hogy az intézmény letért a Várkonyi Zoltán által kijelölt művészeti útról, szabadúszóként dolgozott. 2007-től 2021-ig a szolnoki Szigligeti Színházat vezette nagy sikerrel. Több mutatása
209
éve
196
éve
135
éve
1891 – Megszületett Nelly Sachs zsidó származású német költőnő, drámaíró (Izzó rejtélyek).
Költészetében a zsidó nép tragédiája, a hazátlanság fájdalma szólal meg. 1940-ben a hitleri zsidóüldözés elől Svédországba menekült, és ott élt haláláig. 1966-ban megosztott irodalmi Nobel-díjat kapott. Magyarul 1968-ban jelentek meg "Izzó rejtélyek" címen versei. Több mutatása
103
éve
74
éve
1952 – Megszületett Susan Dey színésznő (Ebadta katona, Mégis kinek a gyermeke?).
Pekin-ben (Illinois, USA) született.
65
éve