1756
éve
Ünnep kategória
29
éve
1997 – Az epilepszia világnapja
A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda 1997. február 14-re hirdette meg az epilepsziával élők első világnapját. Azért került e nap Szent Bálint napjára, mert ő nemcsak a szerelmesek mentora, de az epilepsziások védőszentje is. A világnap lehetőséget nyújt a betegséggel és gyógyítással kapcsolatos szélesebb körű tájékoztatásra és az epilepsziával élőkkel való kézfogására. Szent Bálintot a középkor derekától hívták segítségül az epilepsziások. Bár a legendák homályába vész, hogyan került kapcsolatba a betegségben szenvedőkkel, de tény, hogy az epilepsziások Közép-Európa-szerte hozzá fohászkodtak. Ennek jeleként a mai Németország, Ausztria, Csehország és Magyarország egyes területein a betegek úgynevezett Bálint-keresztet hordtak a nyakukban. Több mutatása
1157
éve
869 – Szent Cirill és Szent Metód, Európa társ-védőszentejinek napja.
Konstantin Cirill és bátyja, Metód görög szerzetes hittérítők emlékére. Cirill a IX. században alkotta meg az ún. glagolita ábécét, illetve lefordított egy, a Negyedik Evangéliumból készített válogatást szlávra. Halála után bátyja, Metód folytatta a szláv liturgikus nyelv terjesztését és védelmét. Ünnepüket 1880-ban vették föl a római naptárba, július 5-re. 1897-ben hetedikére, majd 1969-ben február 14-re, Cirill halála napjára helyezték át. II. János Pál Pápa 1980. december 31-én kelt Egregiae virtutis kezdetű apostoli levelében Szent Benedek mellett a keresztény kelet két apostolát, Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjeivé nyilvánította. Több mutatása
145
éve
1881 – A Magyar Királyi Csendőrség napja
A Magyar Királyi Csendőrség alapításáról szóló 1881. évi III. t.c. királyi szentesítése február 14-én történt meg. Ezt a napot Vitéz Szinay Béla altábornagy, a csendőrség felügyelőjének javaslatára, a testületnek a közbiztonság terén 50 éven át elért eredményei elismerésére 1932. december 30-án a Kormányzó Csendőrnappá nyilvánította. Ez a nap a volt m. kir. Csendőrség részére katonai szünnap lett. 1933-tól kezdve a csendőrök állomáshelyeiken istentiszteleteken vettek részt, majd közös díszebéd következett. Itt megemlékeztek a csendőrség múltjáról, a közbiztonsági szolgálatban, valamint az ország határainak védelmében elesett bajtársakról. Nagyobb csendőr állomáshelyeken ünnepélyt rendeztek, ahol a katonai parancsnokságok, polgári hatóságok és az egyházak is képviseltették magukat. Az ünnepélyre meghívták a nyugdíjas csendőrbajtársakat is. Az első csendőrnaptól a Testület feloszlatásáig február 14-én a budai vár díszőrségét, az udvarlaki őrséget a Kormányzó kérésére mindig a csendőrség adta. A csendőrségváltás a testőrök festői felvonulásával együtt a katonai kiképzés és a békepompa kivételesen megkapó eseménye volt. Több mutatása
Húshagyó kedd A farsang utolsó napja.
Elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. Nálunk egyes vidékeken a bábu neve kisze, kice. A mulatságok és a böjti időszak találkozásának jellegzetes népi játéka Konc vajda és Cibere vajda, a farsang és a böjt tréfás háborúsága volt. A húshagyókeddi játék szereplői szalmabábok. A legyőzött Ciberét végigvitték a falun, elégették, vízbe vetették, vagy keresztüldobták a templom kerítésén, hogy elűzzék a betegséget, az éhséget. A farsang a vidámság, gyermekek jelmezes felvonulása, bulik, elegáns, hagyományőrző bálok ideje, ami a megtisztulást, a böjtöt előzi meg. A bálok ősi szokások leképezései: a télűző, tavaszköszöntő népi mulatságoké, alakoskodásoké, amelyek gyökere a pogány termékenységvarázsló szokásokból táplálkozik. Sokáig üldözte is az egyház az "istentelenségeket", ám azután átengedte ezt az időszakot a vidámságnak. A farsangi fánk benyomott közepe valójában egyértelmű szexuális, termékenységvarázsló jelentéssel bírt. Az alakoskodásnak is célja volt: elűzni a telet, hogy jöhessen végre a termékeny tavasz, megtéveszteni a gonosz, ártó szellemeket, így biztosítani a kellő szaporulatot embernek, állatnak, növénynek. Több mutatása
A palacsinta világnapja
Húshagyó kedd napján tartják. Palacsinta receptet, vagyis lapos, kerek sült tészta receptet már a XV. századból fennmaradt szakácskönyvben is találhatunk. A hajtogatás vagy feltekerés hagyománya egyidős a receptekkel. Több mutatása
Hamvazószerda Most kezdődik a húsvétot megelőző 40 napos böjt.
A visszafogottság, a lelki és testi megtisztulás időszaka kezdődik ezen a napon.A hamvazószerda elnevezése arra utal, hogy a múlt évi megszentelt barkát elégetik, hamuját a pap megszenteli, s keresztet rajzol vele a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. Több mutatása
Torkos csütörtök. A Hamvazó szerdát követő nap.
Torkos Csütörtökön – annak ellenére, hogy a húsvéti 40 napos böjt kezdetét jelentő Hamvazó Szerdát követően ünnepeljük – ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás "kötelező" volt, már csak a farsangi maradékok elfogyasztása céljából is. A nagyböjtöt egy napra felfüggesztették, a maradékok mellett zsíros ételeket és fánkot készítettek. Húsvétig az utolsó alkalom a kiadós étkezésre. Több mutatása
27
éve
1999 – Nemzetközi Anyanyelvi Nap
ENSZ 1999-ben február 21-ét Banglades javaslatára Nemzetközi Anyanyelvi Nappá nyilvánította. 2000-ben ünnepelték először. A világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az anyanyelvük elnyomása ellen, a rendőrség összetűzött a tüntetőkkel és öt diákot megöltek. Több mutatása
36
éve