61
éve
Ünnep kategória
Advent első vasárnapja
A keresztény kultúrkörben Advent első vasárnapja a karácsony napját, vagyis december 25-ét megelőző negyedik vasárnap. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig, január 6-ig tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjáhozlegközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.Az advent szó jelentése „eljövetel”, az időszak a karácsonyt megelőző várakozás ideje, az Úr eljövetelének várása.A görögkatolikusoknál a hatodik vasárnaptól tartják az adventi időszakot. Az adventi koszorú nem nagyon régi szokás, 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette először, egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát, köztük vasárnapokra 4 nagyobb gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában négy gyertyával díszített, a gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden vasárnapon eggyel többet. A gyertyák a katolikus szimbolika szerint egy-egy fogadalomra és ezzel összefüggésben személyre/közösségre is utalnak:Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet) Több mutatása
Szent András napja
Szent András apostol keleti egyház védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért nevezik az ilyen keresztet andráskeresztnek. A naphoz fűződő szokások célja, hogy a fiatalok megtudják, ki lesz a házastársuk. Például András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük. Vidékenként eltérően számos más férjjosló praktika volt szokásban. Számos időjárás jósló szokás is kapcsolódik András napjához. A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik. Ilyenkor sok helyen készítettek hagyma kalendáriumot: szétszedett fej vöröshagyma rétegeire csipet sót szortak. 12 réteget elneveztek a 12 hónap nevével, majd újév napján a hagyma rétegek állapotából megjósolták a következő év időjárását. András napkor kezdődtek a disznóvágások, ezért disznóölőnek is nevezték. Amikor a mezőgazdasági munka befejeződött, az asszonyok munkaidejüknek jelentős részét fonással töltötték. November második felében kezdődött a fonás, és gyakran farsangig tartott. Tilos volt azonban fonni az egyházi és népi ünnepeken, jeles napokon, így András, Borbála, Luca napján, Karácsony két napján. András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent. Több mutatása
Kihalt fajok emléknapja
Az emberi tevékenységek következtében kihalt és veszélyeztetett fajokra hívja fel a figyelmet a 2011-ben, amerikai szervezetek összefogásában alapított emléknap. Aki szeretne részt venni, arra kérik, hogy gyújtsanak egyénileg vagy kisebb közösségekben gyertyát és mondják ki hangosan azoknak a növényeknek és állatoknak a nevét, melyek emberi tevékenység következtében haltak ki. Emellett figyelemfelhívó és a védelmet elősegítő rendezvényeket tartanak világszerte. Több mutatása
101
éve
1925 – A Magyar Rádiózás Napja
Az első magyar rádióadás emlékére. 1925 december 1-jén este 8 órakor indult meg avatóünnepséggel, majd hangversennyel a rendszeres rádiós műsorsugárzás. A műsort a csepeli szikratávíró állomás 2kW teljesítményű, Telefunken gyártmányú adója sugározta. A rádióadás kezdetben heti 50 órás volt. Több mutatása
38
éve
1988 – AIDS elleni világnap
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 1988-ban nyilvánította december 1-jét az AIDS Elleni Világnappá.
33
éve
1993 – A Fogyatékkal élő Emberek Nemzetközi Világnapja
Az ENSZ 1993 októberében hozott határozata alapján, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira. Több mutatása
1756
éve
270 – Szent Miklós napja
Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élők védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, Magyarországon Kecskemét védőszentje. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is. Az egyik legenda szerint egy elszegényedett nemesember három lányára prostitúció várt volna. Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, éjjel egy arannyal telt erszényt dobott be az ablakon, így a legidősebb leányt tisztességesen férjhez tudta adni. Az elkövetkező években így tett a másik két lánnyal is. Szent Miklós legendájának egyik változata szerint, amikor a megajándékozott legkisebb lány éppen akkor tette a harisnyáját a kéménybe száradni, amikor Miklós püspök abba beleejtette és az ajándéka pont a harisnyájába esett. A névtelen jótevőről elterjedt a szóbeszéd, hogy a mindig hóborította Taurus hegységből, maga a "Télapó" volt az ajándékhozó. Azonban mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő nem más, mint maga Miklós a város keresztény püspöke. A magyar Mikulás elnevezés a Miklós név cseh fordításából eredeztethető. A december 6-i ajándékozás szokása csak a 19. század közepén érkezett Magyarországra. Az 1920-as évektől gyerekkönyvekben már találhatóak rajzok, grafikák a kövérkés, piros ruhás jókedvű öregemberről, és a Coca-Cola 1931-ben indított reklámjai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Mikulás alakját ma ilyennek ismerjük. Több mutatása
34
éve
1992 – A polgári repülés napja
Az ICAO (International Civil Aviation Organization), a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet Közgyűlése nyilvánította ezt a napot a polgári repülés napjává. Célja, hogy felhívják a figyelmet a nemzetközi polgári repülés fontosságára az országok társadalmi és gazdasági fejlődésében. Több mutatása
172
éve