Ma Marcell névnapja van

Ünnep kategória

526 éve

1500 – István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus része: baráti ünneplő alkalom.

December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév igen népszerű hazánkban, az István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része: baráti ünneplő alkalom, mikor az ismerősök meglátogatják egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített asztal mellett elszórakoznak. Több mutatása

Teljes esemény 0

1500. 12. 26. Ünnep

1026 éve

1000 – A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata.

Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is. A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regelő hetet említi, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés. A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó lány volt, és elénekelték varázséneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt regöltek össze egy legénnyel. E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek. Néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is. A regölés első kutatója Sebestyén Gyula volt. Nem volt zeneértő - fonográffal vette fel az énekeket. Mások - főként Lajtha László - jegyezték le őket. Több mutatása

Teljes esemény 2

1000. 12. 26. Ünnep Magyar

526 éve

1500 – István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus része: baráti ünneplő alkalom.

December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév igen népszerű hazánkban, az István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része: baráti ünneplő alkalom, mikor az ismerősök meglátogatják egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített asztal mellett elszórakoznak. Több mutatása

Teljes esemény 0

1500. 12. 27. Ünnep Magyar

526 éve

1500 – Aprószentek napja

Sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek. A korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják a lányos házakat, és szép, régies dallamú ének kíséretében korbácsolják a háznépet. A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák pedig előre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak. A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban felállított tűzhelyen megfőzik az összegyűjtött húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen csak férfiak vehetnek részt. Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság történetét a legényavatás tényével. A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt egy pohár borral, utána kiadós ivás következik, majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák elnéző mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez az ünnepélyes fordulója. Több mutatása

Teljes esemény 0

1500. 12. 28. Ünnep

1691 éve

335 – Szilveszter, az év utolsó napja

A katolikus egyházban Szent Szilveszter pápa (uralkodott: 314-335) ünnepe, akinek a nevéhez fűződik az egyházi élet megszervezése Rómában, csodatevő erejéről pedig legendák születtek. Az év utolsó napja a reformátusoknál a hálaadás és a számvetés napja. Protestáns vidékeken szokás volt az óév temetése. A családok a templom körül gyülekeztek, néhol a pap beszédet mondott, a hívek hazakísérték, megköszönték egész évi szolgálatát. Szilveszterkor és újév napján ha lencsét eszünk az év során sok pénzünk lesz, ha malachúst eszünk, az szerencsét hoz. Szilveszterkor és Újévkor nem szabad baromfihúst enni, mert a csirke hátrafelé kapar, vagyis elkaparja a szerencsénket. A hallal kapcsolatban megoszlanak a vélemények: egyesek szerint a sok pikkely sok pénzt jelent, míg mások úgy vélik, hogy a hallal együtt elúszik a szerencse is. A lencse és a malachús mellett érdemes sokféle rétessel "nyújtani" a gazdagságot. Ugyanakkor azt is tartják, hogy nem szenvedünk hiányt az új évben, ha nem faljuk fel az összes, Szilveszterre készített ételt. Általánosan elfogadott hiedelem, hogy Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból (kidobjuk vele együtt a szerencsét is), tilos mosni, de főleg teregetni (a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal), és nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan. Január elsején nem mindegy, hogy kit engedünk először a lakásba: a férfiak szerencsét hoznak, a nők épp ellenkezőleg. Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhozkötöttség nyűgjét vonják magukra. A néphiedelem szerint ekkor a jószágok emberi nyelven szólalnak meg. Szilveszter a babonák mellett a jóslások napja is, elsősorban az időjárással és a szerelemmel kapcsolatban. A népszokás szerint ilyenkor lehet megtudni varázslatokkal, praktikákkal, hogy mit hoz az újév. Egyik legismertebb az ólomöntés, amikor a frissen öntött ólom formájából jósolnak a lány jövendőbelijére. Régóta szokás az úgynevezett hagymakalendárium: a hónapokat jelképező 12 gerezd fokhagymát, vagy 12 szelet vöröshagymát kell besózni Szilveszter este. Amelyik szelet/gerezd reggelre nedves lesz vagy levet ereszt, azt mutatja, hogy abban a hónapban sok eső várható. Eladósorban lévő lányok közkedvelt foglalatossága ilyenkor a gombócfőzés: 13 gombócból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tesznek a lehetséges jövendőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljön a víz tetejére, az rejti a leendő férj nevét. Ha üres, abban az évben a lány nem megy férjhez. Ha nincs 12 szóba jöhető legény, még mindig meg lehet próbálkozni az ólomöntéssel (akár viasszal vagy tintapacával is meg lehet ugyanezt csinálni). A furcsa formákba kellő fantáziával bármit bele lehet látni, így aztán az értelmezés is tetszőleges. A népi időjósok szerint az északi szél hideg, a déli enyhe telet hoz. Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható. Akinek pedig nagyon elege volt az óévből, az ragadjon trombitát, cintányért, bármiféle zajkeltő eszközt, és csapjon nagy zenebonát - ezzel a hagyományok szerint az óévet gonosz szellemeivel együtt el lehet űzni. A Szilveszter éjszakai mulatozást már a rómaiak is megtartották december 27-én, a Szaturnálián. Több mutatása

Teljes esemény 1

335. 12. 31. Ünnep

526 éve

1500 – Hejgetés napja, ami óév-búcsúztató, újév-köszöntő szokás.

Moldvai magyar falvakban őrzik ezt a szokást elsősorban. Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja kíséri. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig, a szertartás célja, hogy varázslással biztosítsák a következő évre az elegendő kenyeret. A szöveg adott pontjainál felszólításra az összes résztvevő hangos hej, hej kiáltása s a hangszerek zeneietlen lármázása következik. Több mutatása

Teljes esemény 0

1500. 12. 31. Érdekes Ünnep Magyar

326 éve

1700 – Újév napja

A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év. Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, "európai" ünnepekké váltak. Közismert szokás volt, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség. A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve). Úgy tartották, hogy amit újév napján cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre. Tilalmak fűződnek ehhez a naphoz, például közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni állatot befogadni. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni.Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. Pl. a bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, elrepítené a szerencsét. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előre túrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újévkor megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. Újévi első látogatónak férfit vártak, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Az időjárásra is jósoltak, többnyire úgy tartják a jó idő jó esztendőt jósol. Több mutatása

Teljes esemény 0

1700. 01. 01. Ünnep

58 éve

1968 – A béke világnapja

A BÉKE Világnapját VI. Pál pápa kezdeményezésére ünnepeljük minden év első napján 1968 óta. Ez a nap arra figyelmeztet, hogy az előttünk álló új évben törekedjünk arra, hogy békében éljünk önmagunkkal, minden emberrel és mindennel az egész világon. Több mutatása

Teljes esemény 0

1968. 01. 01. Ünnep