51
éve
November 29.
111
éve
Advent első vasárnapja
A keresztény kultúrkörben Advent első vasárnapja a karácsony napját, vagyis december 25-ét megelőző negyedik vasárnap. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig, január 6-ig tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjáhozlegközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.Az advent szó jelentése „eljövetel”, az időszak a karácsonyt megelőző várakozás ideje, az Úr eljövetelének várása.A görögkatolikusoknál a hatodik vasárnaptól tartják az adventi időszakot. Az adventi koszorú nem nagyon régi szokás, 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette először, egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát, köztük vasárnapokra 4 nagyobb gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában négy gyertyával díszített, a gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden vasárnapon eggyel többet. A gyertyák a katolikus szimbolika szerint egy-egy fogadalomra és ezzel összefüggésben személyre/közösségre is utalnak:Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet) Több mutatása
223
éve
1803 – Megszületett Christian Doppler osztrák fizikus, akiről a Doppler hatást nevezték el.
A Doppler-effektus vagy magyarosabban Doppler-hatás a hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás, mely amiatt alakul ki, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog. Ezt a jelenséget észlelhetjük például akkor, amikor egy szirénázó mentőautó halad el mellettünk, és a sziréna hangját nem egyenletesnek halljuk. Több mutatása
127
éve
383
éve
1643 – Velencében 76 éves korában meghalt Claudio Monteverdi olasz zeneszerző, az első opera szerzője (Orfeusz).
Az 1607-ben bemutatott "Orfeusz" című szerzeményét az első operaként tartják számon. Monteverdi már 16 évesen komponálni kezdett, madrigálokat írt. 1590-től a mantuai herceg udvarában énekelt és hegedült, majd karnagyként alkalmazták. 1613-ban Velencébe ment, ahol kántori állást kapott a San Marco-katedrálisban, 1623-tól pedig karmester lett. Zenedrámáiban elsőként valósította meg a zene és a szöveg összhangját. A szöveget lendületes dallamvilággal emelte ki, feladata az volt, hogy az emberi érzelmekre hasson. Az új zenei műfaj gyorsan elterjedt. Több mutatása
229
éve
224
éve
1802 – Megszületett Wilhelm Hauff német író, meseíró (A kis Mukk története).
Három gyűjteményt (almanachot) adott ki meséiből, amelyek világszerte ismertté váltak. Például A gólyakalifa története, A kis Mukk története, A spessarti fogadó. Több mutatása
183
éve
1843 – Megszületett Gertrude Jekyll, brit kertészeti szakértő, kerttervező, festő, író.
Több mint 400 kertet hozott létre az Egyesült Királyságban, Európában és az Egyesült Államokban, és több mint 1000 cikket írt.
128
éve
1898 – Megszületett Clive Staples Lewis ír író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológus, a modern kori gyermekfantasy megteremtője (Narnia krónikái).
Közeli barátja volt J. R. R. Tolkien (Gyűrűk ura) író.
128
éve
119
éve
102
éve
1924 – Megszületett Zsolnai Hédi, Liszt Ferenc-díjas táncdalénekesnő, színésznő.
Eredeti nevén: Zirner Hedvig
97
éve
1929 – Először repültek át a Déli-sark fölött.
Richard Evelyn Byrd és társai (Balchen, June, McKinley)repültek, Floyd Bennett nevű gépükkel.?
95
éve
1931 – Megszületett Marczis Demeter, Liszt Ferenc-díjas basszus operaénekes, színházigazgató.
A Pécsi Nemzeti Színház vezető basszistája 1959-től 1988-ig, nyugdíjazásáig. 1984–1988 között az operatársulat igazgatója volt. 1988 óta az Operaház állandó vendége. Dal- és óratóriuménekesként is gyakran lépett fel, több száz felvétele és lemeze van, és számos operafilmben is szerepelt. Liszt Ferenc-díjas (1965), érdemes művész (1974), a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja (1990), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, a Janus Pannonius-díjat és Pécs Város Nívódíját is magáénak mondhatta. Több mutatása
93
éve
1933 – Megszületett Bartha Lajos történész, könyvtáros, akinek szakterülete a csillagászat volt.
A kilencvenes évekig többnyire ifj. Bartha Lajos néven szerepelt. Foglalkozott csillagászattörténettel és a területhez kapcsolódó térképészeti, néprajzi vonatkozásokkal, illetve csillagászati műszerek technikatörténeti vonatkozásaival is. A Meteor folyóirat alapítója. Több mutatása
93
éve
88
éve
1938 – Megszületett Nádler István, Kossuth-díjas festő.
Az 1960-as években indult magyar neoavantgárd képzőművészeti mozgalom egyik elindítója és jeles képviselője, az Iparterv kiállításainak résztvevője és Bak Imrével, Fajó Jánossal a Budapesti Műhely alapítója. Több mutatása
84
éve
1942 – Budapesten meghalt Zipernowsky Károly gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megalapítója.
Zipernowsky gyógyszerészként kezdte pályáját, majd 1878-ban a budapesti Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, és azonnal meghívást kapott Mechwart Andrástól, hogy szervezze meg a Ganz elektromos osztályát. Eleinte az elektromos világítás tökéletesítésével foglalkozott, majd érdeklődése a váltakozó áramok előállítására és felhasználására irányult. Sokoldalú feltaláló volt, a nagyvasutak villamosításának gondolata is foglalkoztatta. Elektrotechnikai szempontból legfontosabb találmánya a Bláthyval és Dérivel közösen szabadalmaztatott tetszőleges áttételű, zárt vasmagos transzformátor és a párhuzamosan kapcsolt transzformátorokkal felszerelt váltakozó áramú áramelosztó rendszer volt. Több mutatása
84
éve
1942 – Megszületett Dunai Lajos olimpiai bajnok labdarúgó.
1968-as mexikói olimpián a győztes magyar csapat tagja volt, ahol a döntőben a Bolgárokat 4:1-re verte a Magyar csapat. Pályafutását a Csillaghegyi Téglagyárban kezdte, nevelőedzője Bíró Sándor. 1961-ben elkerült a III. kerületi TTVE csapatához. 1964-ben a csapat feljutott az NBI/B -be, leigazolta a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK). Visszavonulásáig 233 bajnokin 20 gólt szerzett. Tagja volt az MTK Magyar Népköztársasági Kupa-győztes csapatának. Az 1966-os labdarúgó-világbajnokság előtt két felnőtt válogatott meccsen is játszott, a lengyel és a jugoszláv csapat ellen. Az 1974-es évben bevezetett új követelmény, a fizikai vizsgálat bevezetésekor visszavonult, majd az Óbuda TSZ gépkocsivezetője lett. Leszázalékolása után garázsmesterként helyezkedett el a Centrosped Nemzetközi Fuvarozási Vállalatnál. Zuglóban élt feleségével 2000. december 18-án bekövetkezett haláláig. Több mutatása
60
éve
1966 – Megszületett Olvasztó Imre nyomdász, gyermekszínész, aki Bendegúz volt az Indul a bakterház című filmben.
Szüleit nem ismerte, nyolc hónaposan került intézetbe, Pomázra. Hároméves korától nevelőszülőnél, egy idős néninél nevelkedett Szentlőrinckátán. Felnőttként nyomdász, grafikus volt. Több mutatása
59
éve
1967 – Budapesten 81 éves korában meghalt Münnich Ferenc, aki 1958-tól 1961-ig a minisztertanács elnöke volt.
1910-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi doktori oklevelet, majd önkéntes katonaidejének letöltése után 1911-ben tiszti vizsgát tett. Az I. világháború idején 1914-ben az orosz frontra került hadnagyként, 1915. novemberében fogságba esett. 1916-ban a tomszki hadifogolytáborban megismerkedett Kun Bélával, bekapcsolódott a kommunista szervezkedésbe, és 1917-ben tagja lett az orosz kommunista párt tomszki szervezetének. 1918. októberében tért haza, jelentős szerepet játszott a kommunista párt létrehozásában, főként a fegyveres testületeknél folytatott agitációt. 1919. februárjában letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság kikiáltásának idején kiszabadult, a Hadügyi Népbiztosság szervezési osztályát vezette, áprilistól a budapesti Vörös Őrség, májustól a Tiszántúlról visszavonuló VI. hadosztály politikai biztosa volt. Részt vett az északi hadjáratban, kinevezték a szlovák vörös hadsereg parancsnokává, júliusban a magyar vörös hadsereg politikai biztosaként működött a gödöllői főparancsnokságon, a románok ellen harcolt a tiszai fronton. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, ahol a Kun Béla vezette frakció tagja lett. 1920-tól a Kárpátalján, 1921-től Németországban vett részt a kommunista mozgalomban, letartóztatták és kitoloncolták. 1922. szeptemberében Moszkvába ment, ahol kinevezték az ásványolajipar egyik vezetőjévé. Aktívan részt vett a moszkvai magyar kommunista emigráció életében, 1931 és 1933 között a "Sarló és Kalapács" című emigráns lap felelős szerkesztője volt. 1936 őszétől a köztársaságiak oldalán harcolt a spanyol polgárháborúban Otto Flatter néven, őrnagyi rangban. Zalka Máté helyettese, ezután a 15. spanyol hadosztály vezérkari főnöke, végül a 11. nemzetközi brigád parancsnoka volt. A vereség után Franciaországba menekült, majd a Szovjetunióba távozhatott. 1941-ben partizánkiképző lett, 1942 őszétől a moszkvai rádió magyar osztályának vezetőjeként megismerkedett Rákosi Mátyással és Gerő Ernővel, akik 1945. szeptemberében Magyarországra küldték. Pécs város főispánja, 1946. májusától altábornagyi rangban Budapest rendőrfőkapitánya lett. Jelentős szerepet játszott a közbiztonság helyreállításában, valamint a rendőrség kommunista célokra történő felhasználásában is. 1949-ben, a volt "spanyolosok" iránti bizalmatlanság idején leváltották, 1950-ig a helsinki, 1954-ig a szófiai, 1956-ig a moszkvai, 1956. augusztusától októberig a belgrádi magyar külképviselet élén állt. A Gerő Ernő vezette delegációval érkezett vissza Budapestre október 23-án, 26-án Nagy Imre kormányának belügyminisztere lett. Magyar részről ő vezette a második szovjet intervenciót, ő jelentette be a "forradalmi munkás-paraszt kormány" megalakulását, és november 4-én ő hatolt be a fővárosba a szovjet csapatok élén, ahol hozzákezdett az egykori ÁVH-sokból a bábkormány katonai erejének megszervezéséhez. November 12-én a Kádár-kormányban elnökhelyettes, a fegyveres erők és a közbiztonsági ügyek vezetője, az újjászervezett kommunista párt (MSZMP) intéző bizottságának, majd politikai bizottságának is tagja lett. Az ő nevéhez fűződik a hírhedtté vált "pufajkások", karhatalmisták osztagainak felállítása és a munkásőrség felfegyverzése. 1958. január 27-én kinevezték a minisztertanács elnökévé. A forradalom résztvevői elleni tömeges megtorlás, a bebörtönzések és kivégzések sorozata változatlanul folytatódott, megkezdődött Nagy Imre és társainak pere, majd júniusban többük kivégzése. A gazdaság fejlesztésére beindították a hároméves tervet, a parasztságot erőszakkal termelőszövetkezetekbe kényszerítették. 1961. szeptemberében távozott a miniszterelnöki tisztségből, helyét ismét Kádár János vette át, azonban államminiszterként nyugdíjazásáig, 1965. júniusáig a kormány tagja maradt. Több mutatása
25
éve
803
éve
483
éve
1543 – Meghalt Ifjabb Hans Holbein, a német reneszánsz festő, aki VIII. Henrik angol király számára festette leendő feleségét.
1497-ben született, a pontos dátum ismeretlen. VIII. Henrik 6 hónapos házasság után elvált negyedik feleségétől cléves-i Annától, akit a házasság előtt csak festményen látott, élőben azonban visszataszítónak találta. Több mutatása
436
éve
1590 – Meghalt Philipp Nikodemus Frischlin német humanista költő, tudós.
Latinul és németül írt bibliai, illetve történeti tárgyú drámáiban, eposzaiban és verses szatíráiban, röpirataiban gyakran ostorozta a württembergi nemesség túlkapásait, ezért üldözték. Bujdosásai során Magyarországon is járt. Említést érdemel műfordítótevékenysége is.Többek között öt Arisztophanész - drámát fordított le latinra. Több mutatása
246
éve
1780 – Meghalt Mária Terézia, aki Magyarország királynője volt 1740-1780-ig.
Mária Terézia, magyar uralkodói nevén II. Mária (németül: Maria Theresia Walburga Amalia Christina von Habsburg) Gyermekeként német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, majd Lotaringiai Ferenccel kötött házassága révén 1745 és 1765 között a német-római császárné. A Habsburg–Lotaringiai-ház "ősanyja”. Trónján fia, II. József követte. Több mutatása
194
éve
1832 – Megszületett Louisa May Alcott amerikai regényírónő (Kisasszonyok).
A Little Women - Kisasszonyok című könyv több millió példányban kelt el, hat filmváltozatát is elkészítették. A "Kisasszonyok" Louisa May Alcott önéletrajzi regénye, amely négy lányról szól: a legidősebb, csöndesen bölcs Meg, a megnyerően kedves Amy, a betegeskedő Beth, és a modern elvek szerint élő, írónőnek készülő Jo March életútján keresztül rajzolódik ki egy viszontagságos, mégis romantikus kor története. Több mutatása
102
éve
94
éve
1932 – Párizsban megszületett Jacques Chirac francia államfő.
Teljes nevén: Jacques René Chirac
93
éve
93
éve
89
éve
83
éve
1943 – Meghalt Harsányi Zsolt író, újságíró, műfordító, színigazgató, a szórakoztató irodalom népszerű szerzője.
A két világháború közötti időszakban volt népszerű.
83
éve
81
éve
1945 – A jugoszláv parlament kikiáltotta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.
A miniszterelnök és a külügyminiszter Joszip Broz Tito lett.
79
éve
1947 – 27 éves korában kivégezték Mészáros Istvánt, azaz Hekus Döncit, aki az 1940-es évek legismertebb magyarországi bűnözője volt.
Gyilkosságok mellett az házasságszédelgőként, fiatalkorú lányok megbecstelenítőjeként is hírhedt lett. Ismert volt az őt üldöző hatóságok elől történő vakmerő szökéseiről. Több mutatása
74
éve
1952 – Megszületett Csuka Mónika énekesnő, dalszerző, az első magyar lányzenekar, a Beatrice alapítója.
Nagy Feró énekes felesége volt 1970-1977-ig.
51
éve
1975 – Meghalt Graham Hill brit autóversenyző, az egyetlen, aki a F1 mellett más jelentős versenyt is megnyert.
Teljes nevén: Norman Graham Hill. Kétszer lett Formula-1 világbajnok, 1962-ben és 1968-ban. Az első és eddig egyetlen autóversenyző, aki a Formula–1 világbajnokságot, a Le Mans-i 24 órás versenyt és az indianapolisi 500 mérföldes futamot is megnyerte. Fia, Damon Hill is Formula-1 világbajnok lett. Több mutatása
51
éve
1975 – Meghalt Korach Mór Kossuth-díjas vegyészmérnök, a szilikátipar egyik fő fejlesztője, író, festő.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Más néven: Maurizio Korach, 1912–1952 között Olaszországban élt. Korach Mór Budapesten, a József Nádor Műegyetemen 1911-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet szerzett, majd 1912-ben kivándorolt Olaszországba. 1925-től a bolognai egyetemen kezdte el a műszaki kémia elméleti alapjainak kidolgozását. 1952-ben tért haza Magyarországra, több intézetben és egyetemen is dolgozott, 1961-ban pedig megszervezte Közép-Európa első Műszaki Kémiai Kutatóintézetét. Tudósként legfőképp a szilikátkémiai technológiában ért el kiemelkedő eredményeket, de tudománypolitikusként, mérnökként, íróként és festőművészként is jó nevet szerzett. Több mutatása
45
éve
1981 – Meghalt Natalie Wood amerikai színésznő, a West Side Story főszereplőnője.
Eredeti nevén Natalja Nyikolajevna Zaharenko, másként Natasha Gurdin. Kétszeres Golden Globe-díjas, háromszoros Oscar-díj-jelölt. Ötévesen kezdte filmes pályafutását. Több mutatása
40
éve
1986 – Meghalt Cary Grant brit születésű amerikai színész.
Eredeti nevén: Archibald Alexander Leach
37
éve
1989 – Meghalt Zombori Ödön olimpiai bajnok birkozó.
84 éves korában halt meg. A MAC (Magyar Athleticai Club) alacsony termetű, légsúlyú bírkózója már az amsterdami olimpián szőnyegre lépett, és kötöttfogásban ötödik lett. Los Angelesben szabadfogásban ezüst érmet nyert, és azt - társához Kárpáti Károlyhoz hasonlóan - Berlinben aranyra váltotta. A berlini olimpiára barátai által összeadott pénzből utazott. Az Elektromos Művekben óraleolvasóként dolgozott, de a második világháború után B-listázták, mert tagja volt a Magyar Athleticai Clubnak. Argentínába költözött, ahol a válogatott edzője lett. A Melbourne-i olimpián ő vezette a Dél-Amerikai ország bírkózó-csapatát, majd Los Angelesben telepedett le. 37 esztendôőután hazaindult, de a repülőgépen rosszul lett, elvesztette eszméletét, majd négy évet zavarodott elmével élt a János Kórházban. Több mutatása
36
éve
1990 – Meghalt Szőnyi Ferenc operaénekes.
1968. októberében mutatta be a Magyar Állami Operaház Szokolay Sándor "Hamlet" című operáját, melynek címszerepét énekelte.
36
éve
1990 – Budapesten megnyílt az Európai Közösség diplomáciai képviselete.
Első nagykövete Hans Beck volt.
27
éve
23
éve
2003 – Meghalt Meggyes László festőművész.
Felesége Fazekas Magdolna festőművész volt.
15
éve
3
éve
2023 – 100 éves korában meghalt Henry Kissinger német-amerikai Nobel-békedíjas diplomata, politikus, aki az Egyesült Államok külpolitikáját a '70-es években irányította.
Teljes nevén: Henry Alfred Kissinger, születési nevén Heinz Alfred Kissinger. Nemzetbiztonsági főtanácsadó, majd külügyminiszter (Secretary of State) a Nixon-kormányban, mely tisztségében a Watergate-botrány(1974) után a Gerald Ford vezette új kormányban is megmaradt. Mindössze hét évig (1969-1976) volt az Egyesült Államok külpolitikájának irányítója, ismertsége mégis az USA elnökeivel vetekszik. Úgy vélte, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad lelkiismereti kérdésekkel foglalkoznia. Vonzódott Otto von Bismarckhoz, az erős államot létrehozó 19. századi német vaskancellárhoz és az osztrák Metternichhez, akik – csakúgy, mint Kissinger – a nagyhatalmak közötti egyensúly megteremtését és fenntartását tűzték zászlajukra. 100 évesen, a halála előtt nem sokkal találkozott Zelenszkijjel ukrán elnökkel, amikor az orosz területszerző háború kezelésének kérdéseivel foglalkozott. Több mutatása
246
éve
196
éve
1830 – A cári önkényuralom ellen felkelés tört ki Varsóban.
A magyar nép részéről nagy rokonszenv kísérte a felkelést, amit levertek.
72
éve
44
éve
27
éve