113
éve
★ Kiemelt esemény
December 21.
80
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1946 – Megszületett Demjén (Rózsi) Ferenc rockénekes.
1946. december 21-én született Diósgyőrött, harmadik gyermekként. A család Budapestre költözött 1951-ben. Elvégezte a Petrik Lajos Vegyipari Technikumot és vegyésztechnikus lett, ekkor kezdett Gosztonyi Jánostól zongorázni tanulni. Testvérei Északkelet-Magyarországon, Svédországban és Budapesten élnek. Háromszor kötött házasságot, de gyermeke nem született. Feleségével, Rebeccával több mint két évtizede házasok, Budapesten és Dióspusztán élnek. 1970-ben találkozott Bergendy Istvánnal, aki meghívta saját együttesébe. Szövegíróként a Jöjj vissza, vándor című dallal debütált, amelyet további slágerek követtek. 1970 őszétől Bergendy és zenekara már minden szombaton az E-klubban játszott. Az országos ismertséget az 1970-es szilveszteri televízióműsor hozta el számukra, ahol először ki akarták hagyni a zenekart, de egy csúszásnak köszönhetően mégis részt vehettek a programban. Első nyilvános fellépésük 1971-ben a Kisstadionban volt. 1977-ben kilépett a Bergendyből, és szólóalbumot jelentetett meg, de ennek dalait már az ez év őszén megalakult V?Moto-Rock nevű együttessel mutatta be. 1978 és 1983 Kovács Kati lemezein működött közre. Szöveget írt többek között 1985-ben a Szerelem első vérig, 1987-ben a Szerelem második vérig és a Moziklip, valamint az 1996-ban bemutatott Honfoglalás című, nagy sikerű filmek betétdalaihoz, amelyeket részben ő is adott elő. Szólókarrierbe kezdett és azóta szinte évente új nagylemezt jelentetett meg. 1991-ben először koncertezett a Budapest Sportcsarnokban (tizenkétezer ember előtt), amit utána még nyolcszor megismételt. 1996-ban munkásságért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2001-ben a Sacra Corona című filmben is megszólaltak szerzeményei. Legutóbbi albuma 2009 decemberében jelent meg, "Lelkünk most is vágtat" címmel. Több mutatása
Téli napforduló
A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én). Több mutatása
205
éve
1821 – Megszületett Borsos József festőművész, fényképész.
Borsos Márton ügyvéd, lapszerkesztő, lapkiadó fia.
175
éve
1851 – Megszületett Kogutowicz Manó térképész, a magyarországi térképkiadás megalapítója.
Eredeti nevén Emanuel Thomas Kogutovicz.
170
éve
1856 – Megszületett Feszty Árpád festőművész (Magyarok bejövetele - körkép).
Főleg vallási tárgyú és történeti képeket festett. Népszerűségét elsősorban a Magyarok bejövetele (1896) c. körképének köszönhette, amely ma a Ópusztaszeren látható.Feszty Árpád elsőként a családjának vetette fel gondolatát, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójára panorámaképet festene. Apósa, Jókai Mór író, a "nagy mesemondó" azonnal támogatta, bátorította őt. A kép témája is Jókaitól ered, aki rábeszélte vejét, hogy a bibliai özönvíz helyett inkább a magyarok bejövetelét fesse meg. Ezzel több évre szóló munkát adott vejének, és országgyűlési képviselőként ékesszólását is latba vetette, hogy pénzt teremtsen a hazafias vállalkozáshoz. Több mutatása
148
éve
1878 – Sztálin szovjet vezető, diktátor születésnapjának ünnepe a kommunizmus idején.
Születésének pontos dátuma az akkori naptár szerint december 6 vagy 9, a mostani naptár szerint december 18 vagy 21. A kommunizmus idején december 21-én ünnepelték a születésnapját. Az év 1878 vagy 1879. Eredeti nevén: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, teljes nevén: Joszif Visszarionovics Sztálin. A szovjet minisztertanács elnöke és az SZKP Központi Bizottságának első titkára, aki 1927-től korlátlan hatalmú diktátorként uralkodott. 1899-ben kizárták a tbiliszi ortodox papi szemináriumból forradalmi tevékenysége miatt. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tbiliszi pártbizottságának volt a tagja 1901 óta. Többször letartóztatták illegális tevékenységéért és Szibériába száműzték. 1912-ben megalapította a "Pravda" című pártlapot. Vlagyimir Iljics Lenin szervezőként nagyra becsülte Sztálint, aki 1917 márciusában érkezett Petrográdba, majd támogatta a fegyveres felkelés tervét. A nemzetiségi ügyek népbiztosi tisztségét töltötte be az új bolsevik kormányban. 1922.04.03-án az SZKP főtitkárává választották. Sztálin elgondolását a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéről - hogy a többi szovjet köztársaságot rendeljék alá az Orosz Szovjet Köztársaságnak - Lenin közbelépésére, a Központi Bizottság elutasította. Végül Lenin tervét fogadták el, amely ezzel szemben egyenjogú köztársaságok egyesítéséről és egy reprezentatív vezető testület megvalósításáról szólt. 1923.01.04-én Lenin politikai végrendeletének kiegészítéseként Sztálin eltávolítását ajánlotta a párt vezető állásaiból "jellemgyengesége" miatt. Lenin 1924.01.21-én bekövetkezett halála után 1927-ig hatalmi harcok folytak az utódlásért Grigorij Jevszejevics Zinovjev, Lev Davidovics Trockij és Joszif Visszarionovics Sztálin között, amelyből Sztálin került ki győztesen. Miután 1927.10.23-án kizárták ellenfeleit a Központi Bizottságból, majd a pártból is, Sztálin, a párt főtitkára a Szovjetunió korlátlan ura lett. Azokkal szemben, akik elutasították elméletét "a szocializmus egy országban való felépítéséről" kíméletlenül járt el. Száműzték Trockijt, másokat halálra ítéltek látványos koholt perekben. Diktatúrája alatt a Szovjetunió - egy kíméletlenül végrehajtott iparosítási politika eredményeként - ipari állammá fejlődött. Sztálin a lenini jelszó "kommunizmus = szovjethatalom + az ország villamosítása" jegyében tíz év alatt akarta elérni azt, ami a kapitalista országokban ötven év alatt jött létre. 1953.03.05-én bekövetkezett halála után felravatalozták a Kreml-palota nagytermében, ahol emberek ezrei vettek tőle búcsút. 1956 februárjában, az SZKP XX. kongresszusán szakítottak a sztálinizmussal. Elítélték a hatalommal való visszaélést, a sztálini korszak személyi kultuszát, az elkövetett törvénysértéseket, bírálták a túlzott centralizmus káros következményeit. Sürgették a visszatérést a lenini értékekhez, megalapozták a kommunista és munkáspártok demokratizmusának fejlődését. A desztalinizálás második hullámaként, az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint, 1961.11.01-jén Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolították a Vörös téren álló Mauzóleumból. Több mutatása
128
éve
1898 – A tudósházaspár, Pierre és Marie Curie felfedezte a rádium nevű radioaktív elemet.
Marie Curie 1898-ban fedezte fel a tórium radioaktivitását is, férjével közösen pedig a polóniumot és a rádiumot. 1903-ban a házaspár Antoine Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat, majd Marie Curie 1911-ben kémiai Nobel-díjat is kapott. 1906-ban Párizsban egy lovaskocsi halálra gázolta Pierre Curie-t, akinek tanszékét Marie Curie vette át a Sorbonne-on. 1910-ben sikerült munkatársaival tiszta állapotban rádiumot előállítania. 1914-ben a párizsi Institut du Radium vezetésével bízták meg. Több mutatása
124
éve
1902 – Megszületett Eiben István György, Kossuth-díjas operatőr, sok más mellett az első magyar hangosfilm operatőre.
Több, mint 150 filmet fényképezett, ő volt az operatőre 1931-ben az első magyar hangosfilmnek, a Kék bálványnak, és a második világháború utáni első játékfilmnek a Tanítónő címűnek is. Több mutatása
122
éve
1904 – Megszületett Goldmann György szobrász, munkásmozgalmi aktivista.
A Szociáldemokrata Párt megbízásából készítette el a "Munkás" című szobrát 1929-ben, a mű szerepelt az "Új progresszív művészek" 1930-as csoportkiállításán. 1932-ben az illegális kommunista mozgalom, majd a Szocialista Képzőművészek Csoportjának a tagja lett. 1934-ben egyik alapító tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának később annak újjáalakulása után vezette is azt. Kubisztikus stílusú "Ülő munkás" című és a kisméretű, szatírikus "Horthy-rendőr" című alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. 1940–41-ben munkaszolgálatos volt, később részt vett a háborúellenes népfrontmozgalom szervezésében és szerepelt a vasas székház Szabadság és Nép című antifasiszta kiállításán. A feleségével együtt letartóztatták, életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, majd 1944 őszén Dachauba hurcolták, itt halt meg tífuszban néhány nappal a tábor felszabadulását követően. Több mutatása
113
éve
1913 – Megszületett Földes Andor magyar-amerikai zongoraművész.
Neve más írásmóddal: Andor Foldes
112
éve
109
éve
99
éve
1927 – Először mutatták be Magyarországon Csajkovszkij "Diótörő" című balettjét.
A bemutató a Magyar Állami Operaházban volt, Brada Ede koreográfiájával. A diótörő Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve. A történet alapja E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje. Ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij színházban, az Orosz Nemzeti Balett előadásában. A darab azóta is megtekinthető a Magyar Állami Operaházban, kizárólag a karácsonyi ünnepek idején játsszák. Oláh Gusztáv eredeti díszlettervein hagyománytiszteletből nem változtatnak. Több mutatása
92
éve
89
éve
1937 – Megszületett Jane Fonda amerikai színésznő, politikai aktivista, a fitness hullám elindítója (Barbarella).
New Yorkban született. Édesapja parnereként tizenhét éves korában debütált a színpadon a "The Country Girl" című darabban. 1958-tól az Actor's Studiót vezető Lee Strasberg tanítványa volt, modellkedésből tartotta el magát és fizette a tanulmányait, majd Anthony Perkins partnereként a "Tall Story" című filmben megkapta az első filmszerepét. A következő években elsősorban a francia Roger Vadim rendezővel forgatott: a "Circle of Love" és a "The Game is Over" mellett az 1968-as trash-klasszikust, a "Barbarella" című erotikus sci-fit. Az 1967-ben készült "Mezítláb a parkban" című Neil Simon adaptációban Robert Redford volta partnere, akivel már 1966-ban "Az üldözőkben" már dolgoztak együtt. Az 1969-es Sydney Pollack rendezte "A lovakat lelövik, ugye?" című dráma főszerepében kétséget kizáróan bizonyította a tehetségét, és Oscar-díjra jelölték. Az 1971-es "Klute" című lélektani thrillerben Donald Sutherland partnereként Oscar-díjat kapott. A második Oscart 1978-ban Hal Ashby "Hazatérés" című háborús drámájában nyújtott alakításáért érdemelte ki. Több mint 50 filmben szerepelt, amelyek közül jelentősebbek: az 1979-es "Kína Szindróma" Jack Lemmon oldalán, a "Kaliforniai lakosztály" Michael Caine, Walter Matthau és Maggie Smith partnereként, a Norman Jewison rendezte "Ágnes, Isten báránya", vagy a legszemélyesebbnek tekintett, 1981-es "On Golden Pound", amelyben Katherine Hepburn mellett az édesapjával játszott együtt, aki a következő évben hunyt el. 1982-ben kiadott "Jane Fonda's Workout" című videókaztettájával elindította a fitnesshullámot, amiről még számos kazettát és könyvet is megjelentetett. Miután sikerekben és díjakban gazdag három évtizedes pályafutását követően 1990-ben az "Old Gringo" című filmért a legrosszabb színésznőnek járó Razzie Award elnevezésű citromdíjra jelölték, nem vállalt több szerepet. Politikai és emberjogi aktivitásra mindig jutott ideje: küzdött a feketék jogaiért, hevesen tiltakozott a vietnami szerepvállalás ellen, valamint átadta a Harward Egyetem történetének legnagyobb támogatását a nemekkel foglalkozó tanszék ("gender studies") felállítására, mivel a sztár úgy gondolja, hogy eltorzult szemszögből láttatja a kultúránk a két nem különbségeit és egymáshoz való viszonyát. Több mutatása
89
éve
1937 – Bemutatták Amerikában a Hófehérke és a hét törpe (Snow White and the Seven Dwarfs) című egész estés rajzfilmet.
Magyarországon 1962. szeptember 13-án mutatták be.
86
éve
85
éve
85
éve
1941 – Megszületett Bohus Zoltán, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas szobrászművész, üvegtervező, egyetemi tanár.
Felesége, Lugossy Mária ötvös-, szobrász-, üvegtervező- és éremművész, fiúk Áron szobrász éremművész.
85
éve
1941 – Megszületett Dőry Virág, Jászai Mari-díjas színésznő, jelmeztervező.
Eredeti nevén: Darab Virág
83
éve
1943 – Megszületett Dr. Győrffy Miklós újságíró, egyetemi tanár.
Több mint harminc éven át a Magyar Rádió munkatársa volt, többek között a Krónika, a 168 óra, a Vasárnapi Újság, a Bagoly és a Gondolat-jel műsorokban dolgozott. A Magyar Televízió munkatársaként a Stúdió, a Hírháttér, a Napzárta, a Kincsestár és a Szólás szabadsága című műsorokban volt látható. 1993-ban létrehozta az ország első kommunikáció tanszékét az akkori Kodolányi János Főiskolán, amelynek tanszékvezető docense lett. Több mutatása
82
éve
1944 – Megalakult a "felszabadított magyar országrész" első ideiglenes kormánya, melynek miniszterelnöke (Dálnoki) Miklós Béla volt.
A debreceni református kollégiumban összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés alakította meg a kormányt. A Ludovika Akadémia elvégzése után, 1910-ben huszárhadnaggyá avatták, 1914-ben felsőbb tiszti tanfolyamot, 1920-21-ben a Hadiakadémiát végezte el. 1910-től a 10. honvéd huszárezredben szolgált, 1914-ben főhadnagyi rangot kapott. 1921-től a Honvédelmi Minisztérium szolgálatára, 1925-től csapatszolgálatra osztották be. 1927-ben került vissza a Honvédelmi Minisztériumba, 1929-ben vitézzé avatták, 1933-ig a kormányzó katonai irodájának helyettes főnöke, majd 1936-ig a berlini magyar követség katonai attaséja volt. 1939-ben vezérőrnaggyá léptették elő, 1941-ben részt vett a Jugoszlávia, majd a Szovjetunió elleni háborúban, altábornagyi rangba került. 1942-ben a kormányzó irodájának főnökévé, főhadsegéddé nevezték ki, 1943-ban előléptették vezérezredessé. 1944. augusztusától az I. magyar hadsereg parancsnoka volt, megkapta a magyar királyi titkos tanácsosi címet. Az október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után átment a szovjet csapatokhoz, de az I. hadsereg átállását a nyilasok megakadályozták. November elején Moszkvában csatlakozott a fegyverszüneti küldöttséghez és bekapcsolódott a kormányalakítási tárgyalásokba. A szovjet vezetők javaslatára vállalta el az ideiglenes nemzeti kormány elnöki tisztségét. December 23-án fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól, jó kapcsolatot tartott fenn A. Puskin szovjet követtel és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet elnökével, K. J. Vorosilovval. December 28-án hadat üzent Németországnak, január 20-án aláírta Moszkvában a fegyverszüneti egyezményt, a náci szervezeteket feloszlatta, a népellenes törvényeket és rendeleteket hatálytalanította, rendeletet hozott a népbíróságok felállításáról. 1945. márciusában elfogadtatta a földreformtörvényt, amely alapvetően változtatta meg a birtokviszonyokat. Fellépett a kommunista irányítás alatt álló rendőrség túlkapásai és visszaélései ellen. Augusztusban kormánya elfogadtatta - a nemzetközi összehasonlításban is - az addigi legdemokratikusabb választójogi törvényt. November 15-én távozott miniszterelnöki tisztségéből, és a megbecsülése jeleként a nemzetgyűlés tagjává választották, aktív politikai tevékenységet már nem folytatott. A kommunista párt egyre erőszakosabb hatalmi törekvéseit aggodalommal figyelte, az 1947. augusztusi országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerzett a nyíltan ellenzéki Magyar Függetlenségi Párt tagjaként, azonban a Választási Bíróság - a kommunisták nyomására - megsemmisítette a párt képviselői mandátumait, Rajk László belügyminiszter pedig betiltotta a pártot. Ezután teljesen visszavonult a politikai élettől, visszautasította a felajánlott külföldre távozási lehetőséget. Harmadik szívrohama következtében hunyt el 1948-ban, temetésén a kormányt senki sem képviselte. Több mutatása
79
éve
1947 – Megszületett Paco de Lucía spanyol flamencogitáros, a modern flamenco egyik megteremtője.
Eredeti nevén: Francisco Sánchez Gómez
78
éve
78
éve
1948 – Megszületett Thierry Mugler francia divattervező, aki számos híresség kiemelten nőies ruháit tervezte.
Teljes nevén: Manfred Thierry Mugler. Az eltúlzottan nőies, extravagáns stílusa teatrális divatbemutatókkal párosult. Múzsája volt Grace Jones, együttműködött David Bowie-val, és ő tervezte George Michael Too Funky című videoklipjének a ruháit, valamint Lady Gaga és Kim Kardishian számára is dolgozott. Szolídan elegáns ruhákat is alkotott, ő tervezte Demi Moore elegáns fekete földig érő ruháját az 1993-as Tisztességtelen ajánlat című filmben. A nevéhez fűződik a világ egyik legtöbbett eladott parfümje, az Angel. Több mutatása
72
éve
1954 – Megszületett Chris Evert Lloyd amerikai teniszezőnő, az első nő, aki versenyzőként elérte az egymillió dolláros jövedelmet.
Fort Lauderdale-ben született. Eredeti nevén: Christine Marie Evert 18 Grand Slam egyes bajnoki cím birtokosa. 1971-ben nyerte első versenyét. 1972-től hivatásos versenyzőként több mint 160 tornán győzött. Kétszeres ausztrál, hétszeres francia, háromszoros wimbledoni, hatszoros amerikai bajnok, 1977-ben a Mesterek Tornája győztese volt, 1989-ben visszavonult. 1975-76-ban, majd 1983 óta a Női Teniszezők Nemzetközi Szervezetének (WITA) elnöke. Több mutatása
68
éve
1958 – Franciaországban Charles de Gaulle-t választották az V. Köztársaság elnökévé.
A második világháború idején a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság vezetőjeként az ellenállásra szólította fel Franciaországot. A politikai vezetés együttműködőkre és ellenállókra szakadt. 1940-ben, miután Franciaország aláírta a fegyverszüneti egyezményt, De Gaulle Londonban létrehozta az emigráns kormányt. A második világháború után ideiglenes kormányfői tisztséget töltött be, majd 1946.01.20-án lemondott. 1955 óta visszavonultan élt és emlékiratain dolgozott Colombey-les-deux-Églises-ben. 1958.05.29-én az algériai válság miatt miniszterelnökké nevezték ki. 1962.03.18-án sikerült véget vetnie az algériai háborúnak, az egykori francia gyarmat teljes függetlenséget kapott. 1969.04.27-ig volt Franciaország köztársasági elnöke, mivel a közigazgatási reformja miatt rendezett népszavazáson elvetették az indítványait, lemondott tisztségéről. Több mutatása
67
éve
1959 – Los Angelesben megszületett Florence Griffith-Joyner amerikai atlétanő, futó, háromszoros olimpiai bajnok.
Az 1988-as szöuli olimpia női futósztárja, aki 100 és 200 méteren világcsúcsot állított fel. 1987-ben 4 x 100 méter váltóban világbajnoki címet, 200 méteren vb-ezüstérmet szerzett. 1988-ban 100 és 200 méteren, 4 x 100 méter váltóban olimpiai bajnok, 4 x 400 méteren ezüstérmes volt. Háromszoros világcsúcstartó, 1988-ban az év női sportolója volt, majd visszavonult és divattervezőként tevékenykedett. Több mutatása
56
éve
1970 – Elvis Presley találkozott Nixon elnökkel az Ovális Irodában.
A találkozót Presley kérte, hogy a kábítószerek elleni harcról kifejtse az elképzeléseit az elnöknek.
38
éve
1988 – Skóciában, Lockerbie felett bomba robbant egy Boeing 747-es repülőgépen. 270 ember halt meg.
A Pan Am 103-as járatának fedélzetén 259 ember utazott, köztük egy váci magyar család.
33
éve
1993 – Sztálin születésnapján Borisz Jelcin orosz államfő megszüntette a KGB-t.
A félelmetes titkosszolgálatot egy kisebb hatalmú intézménnyel pótolta.
651
éve
1375 – Meghalt Giovanni Boccaccio olasz író, költő (Decameron).
Elsőként használta a népnyelvet irodalmi kifejezőeszközként. Decameron című novellagyűjteménye (1348-1353) a XIV. századi itáliai társadalmat tükrözi. Több mutatása
429
éve
1597 – Meghalt Canisius St. Péter teológus, filozófus, jezsuita szerzetes, akit ma is Németország apostolaként emlegetnek.
XI. Pius pápa 1925-ben avatta szentté és emelte az egyháztanítók közé. Családi nevén "de Hondt", a Jézus-rendi társaságnak első német tagja és Németországban a rend első főnöke. 1551. I. Ferdinánd német császár hivására a bécsi egyetemre ment és itt írta meg kétrendbeli kátéját, amelyek a kátéirodalomban fordulópontul tekintendők. Nagyobb katekizmusa 1554-ben jelent meg Summa doctrine christiane sive catechismus major címmel, 1566-ban pedig kisebb katekizmusa Institutiones christiane pietatis s. parvus catechismus catholicorum címen. Magyarul: Magyar catechismus, mely C. P. pater által iratott és most ujonnan a keresztény híveknek oktatásokra magyar nyelven kinyomtattatott (Nagyszombat 1727, s többször). Több mutatása
282
éve
1744 – Megszületett Anne Vallayer-Coster francia festőnő, aki sikeres csendélet festő volt.
Portrékat és életképeket is magas szinten készített, de a kor nem engedte a női festőket ezeken a területeken kiemelkedni.
253
éve
1773 – Montrose-ban megszületett Robert Brown angol botanikus, aki felfedezte a sejtmagot mint a sejt lényeges részét.
Leírta és kutatta a róla elnevezett molekulamozgást, valamint megállapításokat tett a tűlevelű növények életmódjára vonatkozóan.
216
éve
1810 – Meghalt Marczibányi István, a művészetek és a tudomány mecénása.
1780-ban a temesi kerület tartományi biztosává nevezték ki, egyúttal elnyerte a királyi tanácsosi címet is. 1783 és 1786 között Csanád vármegye alispánja volt. Az 1790-1791 évi országgyűlésen a vármegye egyik követeként vett részt. 1779-ben, a porosz háború alkalmával gyalogos és lovas katonákat állított ki, lovakkal, takarmánnyal, és készpénzzel támogatta az államot. 1800-ban I. Ferenc magyar király és osztrák császár udvari tanácsosává nevezte ki. 1817-ben a Nemzeti Múzeum létrehozta a tíz tagú Marczibányi Intézetet, amely évente díjazta a nyelvtudományi munkákat. A róla elnevezett díjat 1944 februárjáig adták ki. Főbb mecénási tevékenysége: A Ludovika Akadémiának 50 000 forint támogatást nyújtott, azzal a kikötéssel, hogy az oktatás magyar nyelven folyjon. Léván piarista gimnáziumot alapított saját pénzéből. Több vármegye szegényebb lakosságát és iskoláit pénzzel támogatta Több mutatása
208
éve
1818 – Megszületett Lewis Henry Morgan amerikai indiánkutató és etnológus, aki a tudományos antropológiai megalapítója volt.
A New York állambeli Aurorában született. Az észak-amerikai indián törzsek társadalomszerkezetét vizsgálta, amelyen keresztül megalapozta a rokonsági rendszerek összehasonlító módszerekkel dolgozó tudományát. 1877-ben jelent meg fő műve "Az ősi társadalom, avagy az emberiségnek a vadságból a barbárságon át a civilizációhoz vezető fejlődésének vizsgálata" címmel. Elméletének a kultúrtörténet főbb állomásai közötti összefüggéséről, valamint a családszerkezet uralkodó formáiról nagy hatása volt Karl Marx és Friedrich Engels történelmi materializmusára. Több mutatása
202
éve
1824 – Meghalt James Parkinson angol gyógyszerész, sebész, geológus, akiről a Parkinson kórt elnevezték.
1817-ben írta le a később róla elnevezett betegséget. Az eredeti tanulmány címe "Egy tanulmány a remegő bénulásról" (An Essay on the Shaking Palsy) volt, amiben elsőként írta le a "reszkető bénulást" (Paralysis agitans). Több mutatása
166
éve
1860 – Megszületett Henrietta Szold amerikai zsidó vezető, a "Hadassah" nevű szervezet megalapítója.
A "Hadassah", a "Women's Zionist Organization of America", amely az amerikai nők cionista szerveződése.
138
éve
1888 – Meghalt Zsigmondy Vilmos bányamérnök, az artézi kutak fúrásának elterjesztője.
1843-ban Szakolcán kezdte gyakorlatait a bányamérnöki hivatalban, ahol rövidesen az egyik bánya vezetésével bízták meg. Összeállította Ausztria és Magyarország bányászatának statisztikai adatait az 1842 évet megelőző 25 esztendőről. 1848-ban a resicai kerület ideiglenes vezetője lett, 1849 elejétől ugyanitt a magyar kormány ágyú-, kard-, szurony- és bombagyártását irányította. A világosi fegyverletétel után várfogságra ítélték. 1860-tól kezdődően a Resica mellett lévő szekuli kőszénbányát igazgatta, ugyanebben az évben bányaügynöki irodát nyitott Pesten. Ekkor kezdett hévforrásokkal foglalkozni. A magyarországi geotermikus kutatások úttörője volt; nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásai tették ismertté. Részt vett az 1861 évi országbírói értekezleten és aktívan közreműködött a bányajogra vonatkozó elképzelések törvénytervezetbe foglalásában. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Több mutatása
122
éve
1904 – Megszületett Jean Bazaine francia festő, ólomüveg-ablak készítő, író.
Teljes nevén: Jean René Bazaine. Sir George Hayter udvari portréfestő dédunokája.Megszületett Jean Bazaine francia festő, ólomüveg-ablak készítő, író. Több mutatása
106
éve
1920 – Megszületett kecskési Tollas Tibor költő, a Nemzetőr című lap főszerkesztője.
Eredeti nevén Kohlmann Tivadar.
101
éve
1925 – A Szergej Mihajlovics Eizenstein rendezte "Patyomkin páncélos" című film ősbemutatóját tartották Moszkvában.
A forradalom és az új társadalmi rend létrehozása állt az orosz filmek középpontjában. A "Patyomkin páncélos" című némafilm az 1905-ben kitört lázadást mutatja be, amely a Patyomkin páncélos cirkálóról átterjedt Odesszára is. Eisenstein kidolgozta a montázs sajátos formáját, ahol az egymással ellentétes képek gyors vágássorozatokban jelenítik meg a történetet. A film leghíresebb montázsjelenetével, amikor egy odesszai lépcsőn kozákok támadnak a tüntetőkre, a szovjet expresszionista film világhírét teremtette meg. Több mutatása
100
éve
93
éve
93
éve
1933 – Koppenhágában 54 éves korában meghalt Knud Rasmussen dán sarkutazó és néprajztudós.
1910-ben megalapította Thule kereskedelmi állomását, amely az eszkimók természeti termékei és a nyugati ipari áruk cseréjét segítette elő.
86
éve
1940 – Meghalt F. Scott Fitzgerald amerikai regény- és novellaíró (A nagy Gatsby).
Teljes nevén: Francis Scott Key Fitzgerald. Regényei közül leghíresebb A nagy Gatsby (1925), melynek 1926 óta hat filmfeldolgozása is készült, a legújabb 2013-ban kerül a mozikba, Leonardo DiCaprio főszereplésével. Több mutatása
73
éve
69
éve
68
éve
1958 – Meghalt id. Rimanóczy Gyula, Ybl- és Kossuth-díjas építész, a magyar avantgárd építészet kimagasló alkotója.
Tanulmányait a Budapesti Királyi József nádor Műegyetemen végezte. 1933-ban önállósította magát és 1948-i a magánvillákat kivéve (többségük műemléki védettségű) a legtöbb megbízását pályázatokon nyerte el, így a Postás Nyugdíjas Otthont, a Dob utcai Postát, a Budapesti Sportcsarnokot. Legismertebb munkája a Pasaréti téren épült ferences templom és buszvégállomás. 1950 szeptemberétől a Középület Tervező Iroda állományába került, ahol 1958. december 21-én bekövetkezett haláláig dolgozott. Ezen időszak tervei között megtalálhatók ipari épületek, bányászfürdők és iskolák, egyetemek. A Magyar Építőművész Szövetség keretein belül 1953-ban megalakult Mesteriskola tanára volt egészen haláláig. Több mutatása
68
éve
1958 – Los Angelesben 74 éves korában meghalt Lion Feuchtwanger német pacifista-szocialista dráma- és regényíró.
Műveiben politikusan bírálta a korszakot. Főként történelmi regényeket írt: "A hamis Néró", "A csúnya hercegnő", "Goya", "Rókák a szőlőben", "Balgák bölcsessége". Több mutatása
65
éve
1961 – Meghalt Lux Kálmán, Ybl-díjas építész, restaurátor, aki részt vett Vajdahunyad várának restaurálásában.
Az ő tervei szerint épült a lillafüredi Palotaszálló (1925–1928). Irányította a margitszigeti domonkos apácakolostor és az esztergomi vár ásatásait, helyreállította a margitszigeti premontrei templomot, és folytatta a visegrádi palota feltárási munkálatait. Nevéhez fűződik a kassai Miklós-börtön, Orbán-torony és az Erzsébet-székesegyház restaurálása, valamint a budapesti Belvárosi plébániatemplom helyreállítása is. Több mutatása
60
éve
59
éve
1967 – Meghalt Louis Washkansky, az első ember, akin az orvostudomány történetében először sikeres szívátültetést hajtottak végre.
A fokvárosi Groot-Schur kórházban 55 éves korában halt meg. A betegbe december 3-án ültették be Christian Barnard professzor vezetésével egy halálos balesetet szenvedett 25 éves nő szívét. A műtét sikerült, a páciens 18 napig maradt életben. Több mutatása
34
éve
31
éve
20
éve
2006 – Meghalt Vágó Nelly, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas jelmeztervező, kiváló művész.
Vágó Nelly pályáját a szolnoki Szigligeti Színházban kezdte, majd a Nemzeti Színház tagja lett, 1991-től az Operaházban dolgozott. Vendégként csaknem valamennyi fővárosi és vidéki színház számára tervezett jelmezeket és szabadtéri színházak számára is dolgozott. Számos tévéjáték, musical és film jelmeztervezője is volt, de tervezett a grazi és a nyugat-berlini operának, a Tbiliszi Nemzeti Színháznak. Az ún. magyar tervezői iskola kiváló képviselője, expresszív erejű szín- és formagazdag művészi jelmezvíziók készítője. Főbb tervezései: Madách: Az ember tragédiaíja, Csehov: Három nővér, Brecht - Weil: Koldus-opera, Paszternák - Szikora: Koldusopera. Színházi viselt dolgaink címmel könyve jelent meg. Több mutatása
12
éve
2014 – Meghalt Udo Jürgens osztrák énekes, zeneszerző (Merci Chérie).
1950-ben megnyert egy zeneszerzői versenyt Je t'aime című dalával, melyet az osztrák közszolgálati televízió, az ORF rendezett. 1961-ben megírta a Reach for the Stars című dalt, mely Shirley Bassey előadásában világsláger lett. Merci Chérie című dalával megnyerte az 1966-os Eurovíziós Dalfesztivált. Ez volt Ausztria első győzelme. Korábban kétszer is részt vett a dalfesztiválon: 1964-ben hatodik helyen zárt Warum nur warum? című szerzeményével, majd 1965-ben Sag ihr, ich lass sie grüßen című dalával negyedik helyezést ért el. Pályafutása során több mint 100 millió lemezt adott el, és hazája egyik legnépszerűbb énekese volt. Több mutatása
6
éve
2020 – Meghalt Alekszandr Kurljandszkij orosz író, forgatókönyvíró (No, megállj csak!).
Orosz írásmóddal: Алекса́ндр Ефи́мович Курля́ндский. Kurljandszkij több mint negyven animációs sorozatot írt, a No megállj csak! szovjet animációs rövidfilmsorozat első része 1969. június 14-én került a mozikba. Több mutatása
222
éve
1804 – Londonban megszületett Benjamin Disraeli, Earl of Beaconsfield angol konzervatív politikus és író.
A "splendid isolation" (fényes elszigetelődés) politikájának híve és a kezdődő imperializmus támogatója volt. A tory-párti politikust 1868 után 1874.02.20-án másodszor is miniszterelnökké választották. Viktória brit királynő is támogatta 1880 áprilisáig tartó konzervatív kormányzását, amelyet az európai kontinens problémáival szembeni elszigetelődés, valamint Nagy-Britannia terjeszkedő politikája jellemzett. A legnagyobb gyarmatbirodalom volt kialakulóban. Legsürgősebb feladata volt biztosítani a tengeri utat Indiához, a legfontosabb gyarmathoz. Ennek érdekében a Brit Birodalom 1878-ban megszerezte Ciprust, és 1882-ben elfoglalta Egyiptomot. Az Afrika felosztásáért folytatott versenyben pedig sikerült egy észak-déli zárt afrikai gyarmatterületet meghódítania és birtokolnia (Jóreménység-fok - Szudán - Kairó). Hatalmi alapját a flotta képezte. A "pax britannica" (brit béke) elvét hirdették a gyarmatokon, amely az általános jólétet jelentette a hűséges alattvalók számára. Több mutatása
108
éve
69
éve
54
éve
1972 – Moszkvában a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulója alkalmából ünnepségeket rendeztek..
Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjanak főtitkára külpolitikai áttekintésében elégedetten szólt az enyhülés jegyében elért nemzetközi eredményekről, valamint kijelölte a további teendők irányát. Az ünnepségeken számos külföldi vendég is részt vett. Több mutatása
34
éve