30
éve
Tudomány kategória
26
éve
19
éve
2007 – Meghalt Dr. Polcz Alaine pszichológus, írónő, a Magyar Hospice Mozgalom elindítója.
A tanatológia, a halál és gyász kutatásának magyarországi úttörője. A Magyar Hospice Mozgalom, majd alapítvány életre hívója. Mészöly Miklós Kossuth-díjas magyar író felesége. Több mutatása
91
éve
1935 – Megszületett Vekerdy Tamás pszichológus, író, műfordító.
Könyvei: Kamaszkor körül, Gyerekek, óvodák, iskolák
97
éve
1929 – Göttingenben meghalt Zsigmondy Richárd, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
Bécsben és Münchenben folytatott egyetemi tanulmányai során az osztrák születésű, de magyar szülőktől származó Zsigmondy Richárd elsősorban szerves kémiával foglalkozott, doktori disszertációját is ebben a témakörben írta. Rövid ideig Berlinben dolgozott, majd a grazi Technische Hochschule magántanára lett. 1897. és 1907. között a Jénia Egyetem magántanára, és ezzel egy időben a Schott üveggyár tudományos munkatársa volt. 1908-tól haláláig a Göttingeni Egyetemen tanított szervetlen kémiát. 1918-ban alkotta meg a különböző kémiai kutatásokban használt membránszűrőt, 1929-ben pedig ennek tökéletesített változatát, az ultraszűrőt. Kolloid oldatokkal kapcsolatos vizsgálataiért és az ultramikroszkóp felfedezésért 1926-ban kapott kémiai Nobel-díjat. Az elismeréssel járó pénzösszeget teljes egészében kémiai intézetének fejlesztésére fordította. Zsigmondy Richárdról a Holdon egy krátert is elneveztek. Több mutatása
1
éve
2025 – Repülőgépszerencsétlenség következtében meghalt Kongjian Yu kínai tájépítész, várostervező, aki a "szivacsváros" elképzelést létrehozta.
A repülő típusa Cessna 175 Skylark, lajstromjele PT-BAN, a balesetben 4-en haltak meg, a tudóson kívül a pilóta és két filmes.A Peking Egyetemen oktatott, és a Turenscape nevű tervezőiroda alapítója volt. Széles körben elismert vezetője volt a fenntartható tájépítészetnek. Létrehozta a “sponge city” (szivacs-város) koncepciót, ami a természetes vízek megtartásán és kezelésen alapuló város tervezése. Kínában számos helyen alkalmazták a terveit, és nemzetközi példák is vannak már az elmélet megvalósítására. Több mutatása
86
éve
1940 – Megszületett Roska Tamás, Széchenyi-, és Bolyai-díjas villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1998 és 2006 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar alapító dékánja. Fiával, Roska Botond neurobiológussal közösen látórendszeri kutatásokat folytattak, melynek célja szemprotézis kidolgozása volt. Több mutatása
485
éve
1541 – Meghalt Paracelsus német természettudós, korának leghíresebb orvosa.
A gyógyszeres terápia és kémia úttörője, aki az orvosságok helyes adagolását, a betegségek megelőzését és az egészséges életmódot tartotta szem előtt. Ismereteit vándorútjain professzoroktól, valamint füvesasszonyoktól, bábáktól és parasztoktól szerezte. Paracelsus Svájcban, Einsiedelnben született Phillipus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim néven. Orvosi tanulmányokat végzett apja irányítása alatt, aki orvos volt Bázelben, de alkímiát és okkultizmust is tanult Spanheimi Trimethiusszal. Paracelsus nagy hangsúlyt fektetett a makrokozmosz és mikrokozmosz összhagnjára, úgy tartotta, hogy az emberek a világegyetem tükörképei. A betegségeket az egyensúly megbomlásának tekintette, szerinte az egészséges ember tökéletes harmóniában egyesíti a három alkímiai alapelemet: a ként (férfi), a higanyt (nő) és a sót (semleges). Elmélete szerint az alkímia valódi természete a belső emberrel áll kapcsolatban, nem pedig a kémiai laboratóriummal. A monda szerint megkapta a bölcsek kövét Trismosini Salamontól. Paracelsus bogaras ember volt, és saját állítása szerint sikerült megalkotnia a mesterséges emberi lényt, a homunculust. Fő művei a kétkötetes Paracelsus hermetikai és alkímiai írásai, mely A. E. Waite szerkeszté-sében jelent meg 1894-ben, és A mágia legfőbb tanításai. Több mutatása
126
éve
1900 – 34 éves korában meghalt Jesse William Lazear amerikai orvos, aki élete árán bizonyította, hogy a sárgalázat szúnyogok terjesztik.
A sárgaláz terjedését vizsgálta, feltételeése az volt, hogy abetegséget szúnyogok terjesztik. Tudományos bizonyítékként saját magát fertőzte meg, amikor egy sárgalázat hordozó szúnyogot engedett megcsípni magát. Feltételezése helyesnek bizonyult, de Lazear 17 nappal később belehalt a fertőzésbe. E hősies áldozat a modern járványkutatás egyik mérföldköve lett. Több mutatása
177
éve