101
éve
Tudomány kategória
38
éve
1988 – Megszületett az első magyar lombikbébi.
Reggel 7 óra 9 perckor a pécsi orvostudományi egyetemen meglátta a napvilágot az első magyar lombikbébi, egy 3.850 grammos kislány. A módszer lényege az volt, hogy a méhtüszőből kiemelt érett petesejtet egyesítették a férfi spermiummal, utána mindjárt visszahelyezték a méhkürtbe. Az első "igazi" lombikbébi 1989-ben született Pécsett, amikor méhen kívül - in vitro, azaz lombikban - történt a megtermékenyítés: az embrió csírasejtet a sejtosztódást követően ültették be az anya testébe. Több mutatása
109
éve
1917 – Megszületett Várterész Vilmos, orvos, sugárbiológus, aki a sugárzás emberi testre, főként a vérre gyakorolt hatását vizsgálta.
Ő alapította az országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézetet.
84
éve
1942 – Megszületett Karen Uhlenbeck amerikai matematikus, az első nő, aki elnyerte a matematikusok Nobel díjának tekintett Abel Awardot.
Teljes nevén: Karen Keskulla Uhlenbeck. Az Austini Egyetem professor emeritája.
124
éve
14
éve
2012 – Meghalt Neil Armstrong amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdra lépett.
Vadászpilóta volt a koreai háborúban, majd 1962-ben, kezdhette meg űrhajóskiképzését. 1969 júliusában az Apollo-program keretében indították az Apollo?11-et, amelynek parancsnoka volt. Edwin Aldrinnal együtt 1969. július 20-án szállt le a Holdra. Korábban részt vett már egy Gemini küldetésen is. Tiszteletére az 1982 PC aszteroidát (6469 Armstrong), valamint a Hold túlsó oldalán egy 4 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla. Ugyancsak Armstrong űrhajós nevének részletét viseli az egyik olyan ásvány, amelyet az első holdraszállás űrhajósairól neveztek: az armalcolit. Gyakran idézett mondata: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. (That's one small step for a man, one giant leap for mankind.) Több mutatása
37
éve
303
éve
1723 – Meghalt Anton van Leeuwenhoek holland természettudós, a mikrobiológia megteremtője, a hímivarsejtek felfedezője.
Delftben 91 éves korában halt meg. Főbb felfedezései: vörösvérsejtek, infusoriák, baktériumok, hímivarsejtek, harántizmok rostjai. A neves tudós, aki mikroszkópos vizsgálataival lendítette előre a természettudományt, egy textilkereskedő alkalmazottjaként dolgozott könyvelőként és pénztárosként. Kutatásait szabad idejében végezte. Tudományos előképzettség nélkül, saját maga fejlesztette ki és készítette el mikrószkópjait, amelyekkel a növényi, állati és emberi szöveteket vizsgálta. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. Feltárta az emberi test fontos alkotóelemeit, és elsőként fedezett fel addig ismeretlen apró élőlényeket a vízben és a levegőben. Az élő szervezetek fejlődéséről alkotott véleménye szerint a fejlődés csupán a csírában már létezett részek kibontakozásából áll. Mikroorganizmusokról nyert megfigyeléseit csak Louis Pasteur fejlesztette tovább. 1673-1674-ben fedezte fel a vörösvérsejteket, 1674-ben az infusoriákat, 1677-ben a baktériumokat és a hímivarsejteket, 1682-ben pedig a harántizmok hisztológiai szerkezetét. Több mutatása
108
éve
1918 – Megszületett Katherine Johnson afroamerikai fizikusnő, matematikus, űrkutató, a NASA számítógépprogramozója.
Teljes nevén: Katherine Coleman Goble Johnson. Alapvető kutatásokkal járult hozzá az amerikai űrporgramokhoz. Ő írta a NASA első digitális számítógépein futó alkalmazásokat. Afrikai származása miatt és azért, mert nő volt, sok problémával találta szemben magát, amíg be nem bizonyította a férfi kollégáknak és főnököknek a tehetségét, tudását és szorgalmát. 101 évet élt. Több mutatása
111
éve